Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1906-02-20 / 4. szám

XXII-ik évfolyam.

4. szám.

Budapest, 1906. február 20.

f rr

(„PINCZÉREK LAPJA“)

A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGECEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ[SZAKKÖZLÖNY.

„Az első magy. érsz. pínczemesierek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéházi segédek egylete“, a „Szatmár-Németi pinczér-egvlet, a „Székes- fejérvári pinczér-egylet“, a Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a Győri pinczér-egylet“, a Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyleté“-nek, a „Székesfejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők iaprtársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és az Országos p inczér-egyesiilet budapesti központi mozgalmi bizottságának, a „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet“, a „Győri vendéglősök, kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre“, a „Londoni Magyar Pinczér-Kör“

HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án.

Előfizetési ár:

Egész évre ... 12 kor. 1 Félévre .... 6 kor. Háromnegyedévre 9 ,, Évnegyedre . . 3 ,,

Laptulajdonos és felelős szerkesztő :

IHÁSZ GYÖRGY.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

VII., kerület, Akáczfa-utcza 7-ik szám.

Kéziratok és előfizetések ide intézendők.

A diadalmas fegyverGyőznünk kell abban a jelben, a mely az égen ragyogott s ma is az égre int. Ez a jel az összetartás jele: a két különálló fából összerótt kereszt, a különböző, egymásba futó sugarakból fonódó csillag, a mely sejtelmes fényével vezérli azokat, a kik az emberiség üdvéért hevülnek.

A kereszt és a csillag az összetartás jele, mert az emberiség megváltása az emberiség összetartásától függ. Igen, az összetartástól, mert az összetartás csak szereteten alapulhat, szeretet lévén az az erő, a mely a mindenségben a nehézkedési erőként és ennek törvényeként nyilvánul.

Ez utóbbi néfkül a nagy Universum összeomlanék, szeretet nélkül az emberiség szétmálanék.

Az emberiségnek most, a mikor művelődésének, pallérozott eszének annyi csodáját produkálja napról- napra, lehetetlen, nem szabad szét- mélnia; nem térhet vissza az erdőbe a vadakhoz s a hol egymással dúvad- ként bánik.

Mindaz, a mi a czivilizáczió vívmányait megfertőzi, a múltak maradványa s az a mi ettől a ragadmány- tól megszabadítja, az összetartás, a mely a közös sors, a közös érdek, az egymáshoz való vonzódás virága.

Ha ennek érzete általánossá, erőssé lesz mindnyájunk szivében, úgy mihamarabb elkövetkezik ránk az igazi megváltás ünnepe.

Éppen ezért hirdetik századunkban az összetartást mindenek előtt valónak; mert ha ennek szükségét át- érezzük, megvalósítására törekszünk és elérjük, úgy azok az akadályok, a melyek az emberiség békés haladása útjában állanak, maguktól leomlanak s nagy testvérületként áll előttünk az egész emberiség, lerázván magáról a múlt minden átkát és igáját.

Az összetartás érzetét tehát fejlesztenünk kell az emberekben, a mire legalkalmasabb mód, ha azokat, a kiket foglalkozás köt össze, megtanítjuk közös érdekeik fölismerésére s kézzelfoghatóvá tesszük előttük, hogy ezeket az érdekeket csak egyesült erővel védelmezhetik meg és juttathatják diadalra.

Ezért van nagy jelentősége a szakmák szerinti egyesüléseknek, mert ezeknek a megerősödéséből természetszerűleg következik majd az egész társadalom, úgynevezett, osztályainak összekapcsolódása s ezzel beáll az egész emberiség szervi összeköttetése.

Ezért fontos, hogy a mi szakegyesületeink köré mindnyájan csoportosuljunk, közügyeinkért való harcból mindnyájan kivegyük a részünket.

Ez nemcsak az elől vázolt átalános, ideális czélból kívánatos, hanem közelebb fekvő momentán anyagi okokból is.

Ugyanis a tömörülés rohamosan terjed a társadalom egész vonalán s

igy olyan szakmakörökben is, a melyeknek a törekvése, ha ellensúlyozásra nem talál, könnyen tévedhet túlzásokba a mi kárunkra.

A vendéglősöknek össze kell tartamok, annál is inkább, mert oly sokfélül jövő nyomásnak vannak kitéve, hogy ezeknek csak tömöriilten állhatnak ellen.

Most tehát, a mikor hazánk egész állami rendje nagy átalakulás forrongó napjait éli, újból fölemeljük szavunkat, hogy szaktársaink tartsanak össze s ne vonják vissza magukat közéletünktől.

Pártolják és olvassák a szaklapokat, hogy idejekorán értesülhessenek az őket érdeklő eseményekről; lépjenek be az ipartársulatokba és országos szövetségbe, hogy érdekeikért a szükséghez képest és eredményesen cselekedhessenek.

Elmúltak azok az idők, a mikor egy-egy rajtunk esett sérelem miatt magunkban való kesergéssel könnyit- hettünk; ma a legkisebb bántalom is orvoslást igényel, mert a nehéz megélhetési viszonyok között másképpen elvérezünk.

Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha kézfogva mindnyájan készen állunk egyért s az egy mindnyájáért.

Ennek a tudata hassa át minden vendéglős szivét s országos szövetségünk miskolczi gyűlése legyen fényes manifesztálása annak, hogy közöttünk úrrá lett az összetartás, a mindent átható testvéri szeretet.

Telefon: 63—90.

FANDA ÁGOSTON HRLRSZMESTER

BUDAPEST CKözponti Vásárcsarnok).

Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára.

Szállít a legmagasabb királyi udvar, valamint József föherczeg Ö fensége udvara számára. — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója.