Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1906-10-20 / 20. szám

8 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1906. október 20. Vendéglő átvételek. Budapesten a József- köruton levő Fürst Tivadar-féle vendéglőt Tomaschek J. vette át, kinek a belvárosi „Klotild“-kávéház mellett levő üzletét Katona Géza kávés és Varga István vették át. Csengey Sándor fővárosi vendéglős szak­társunk a Ferencz József-rakpart 8. szám alatt uj vendéglőt nyitott. Sok szerencsét kívánunk tisztelt barátunknak. Névnapi estélyek. Két érdekes és kedves névnapi estély folyt le Gömbös Lajos vá- rosházutczai vendéglőjében. Mindkettőt két érdemes, derék és közkedvelt főpinczér tiszteletére ülték meg barátai. Kittner Mi­hály az Andrássy-uti Wágner Vilmos-féle nagy vendéglő főpinczére tartotta névesté­lyét, melyen számos tisztelője és barátja sietett őszintén a legjobb kívánságait tol­mácsolni. Czipóth Ferenczet az Andrássy- uti Kass-éttermek egyik derék és kedvelt főpinczérét is megünnepelték Ferencz napján. A névestélyeken ott voltak a bu­dapesti főpinczérek szine-java; többen kedves nejeikkel. Mindegyikre lapunk szerkesztője is hivatalos volt. Tbben igen sikerült szép felköszöntőt tartottak. Uj tudományos folyóirat. Meleg szeretettel vettünk kezünkbe egy nyájas zöldes táb- lájú füzetecskét. Egész frissen került ki a nyomdából, a czimlapján egy szeczessziós forgó csillag van, alatta e czim „Szerda“. Egy uj szépirodalmi heti folyóirat frissen sült első száma. Nem olyan sablonos, mint a többi ilyen tuczat-kiadvány, eredeti, uj, amilyen még nem volt. A terjedelme 48 oldal, az előfizetési ára egész évre 24 K, a tartalma pedig olyan becses, értékes, irodalmi színvonalon álló, hogy megér két- annyit is. A legjelesebb irók szólalnak meg benne: Ambrus Zoltán jeles érteke­zést, Gárdonyi Géza a nagy meseiró vonzó tárczát ir, Ady Endre versel, Rónay Mihály mókáz, — színház, irodalom, zene, képző­művészet, tudomány, kritika elsőrendű irók tollából kínálkozik az olvasónak. És ami a fő, ami megkap bennünket, amiért olyan szeretettel élvezzük ezt a friss sajtó­terméket, hogy azt Gundel Antal szer­keszti; Gundel Antal — a Gundel János fia! Micsoda értékes család ez a Gundel- család! Az öreg urat már rég ismerjük. Nagy tudással, kiváló szellemmel, sok fá­radtsággal folytat lankadatlan küzdelmet a közért. Mentora szakiparunknak. És ime itt van Antalban az apa szelleme! Az egyik fia Károly, bejárta a félvilágot, most Csorbatón vezet egy nagy fürdőt, a másik fia János, mint kitűnő rajzoló művész is­meretes és ime, AntalböX, aki eddig hall­gatott, mi bújik ki! Egy zseniális magyar iró. Amilyen meglepetést szerzett Antal e legújabb fellépésével az irodalomnak, épp oly örömöt nekünk! Viselje szép, uj feladatát sok és tartós szerencsével! A záróra. Szombathelyről vesszük a hirt, hogy az ottani városi tanács elrendelte, hogy a kávéházak éjjeli 2 órától 4-ig zárva legyenek. Nagy volt e miatt a jajgatás és a rendelet megfelebbeztetett a belügymi­niszterhez. A miniszter azonban helyben­hagyta a rendeletet s csupán annyit tett hozzá, hogy a rendőrség állapítsa meg, mely kávéházak tarthatók nyitva a nagy vasúti forgalomra való tekintettel reggelig. Ez az intézkedés sem helyes, aminthogy nem helyes az egész záróra-szabályozás. A rendőrség önkényére nem szabad bízni azt, hogy melyik kávéháznak ad előnyt a másik rovására. De egyáltalán ez már ré­gen bebizonyított dolog, hogy a záróra jelenlegi általános szabályozása a legna­gyobb mértékben helytelen és oktalan okoskodáson alapul. A zárórát egyeteme­sen kellene megállapítani úgy a vendég­lőkre, mint a kávéházakra nézve. Mert teljesen indokolatlan, helytelen és igazság­talan, hogy a vendéglőt a legnagyobb szi­gorral kötelezik az éjfél után 1 órakor való bezárásra, csak azért, hogy a jó és olcsó bor helyett a vendég kényszerítve legyen a méregdrága palaczkborokat és a rossz dugaszolt söröket fogyasztani. Aki nem akar kimaradni, az 1 órakor zárás nél­kül is hazamegy, aki pedig ki akar ma­radni, annak hiába rossz és drága a sör és a bor, megy a kávéházba.Világos tehát, ha a zárórát a hatóság erkölcsi szempont­ból rendeli el, akkor inkább a kávéházat zárja el a mulatozó ember elől, mint a vendéglőt Üzleti változások. A kolozsvári volt „Hun­gária“ kávéházat Kardos Simon eddigi tu­lajdonosa eladta Grabovátz János derék szaktársunknak, aki még nemrég a New- York szálló főpinczére volt. Az uj gazda a kávéházat teljesen átalakítja és novem­ber hó 1-én megnyitja. A kávéház uj czime „Royal“ lesz. — Nagyváradon a „Royal“ kávéházat Fodor Izidor földbirto­kos vette meg s azt személyesen fogja vezetni. — A marosvásárhelyi „Korzo“ kávéház renoválás alatt van. Tulajdonosa Rechnitzer Adolf teljesen ujjáalakittatja.— Győrött Hollós Bélának eddigi vendéglőjét Horváth András vette át. Ugyancsak gaz­dát cserélt a katolikus kör vendéglője is. Erhardt Antal, az eddigi tulajdonos, aki a győri vendéglősipartársulatnak köztisztelt elnöke, átadta azt Luft J. eddig Lébényben volt derék szaktársunknak. — Békéscsabán a Széchenyi liget vendéglőt Keller Ferencz, a békés nagyvendéglő volt tulajdonosa vette meg. Pinczeszövetkezet. A Szerednye Hegyvi­déki Pinczeszövetkezet alakuló közgyűlést tartott Szerednyén. A szövetkezet kiterjed Szerednye, Lehócz, Csertész, Horlyó, Nagy- szlatina, Nagyláz és Korláthelmec közsé­gekre s czélja a tagok között a borterme­lés szakszerű irányítása és fejlesztése, a nyers és feldolgozott termékek együttes ke­zelése s lehetőleg előnyösebb értékesítése­Vendéglő átvétel. Budapesten a Nádor-utca 32. szám alatt levő „Tőzsde vendéglőt“ HirschI Mihály köztiszteletben álló régi szaktársunk vette át. Üdvözöljük! Szakácsok elhelyezése. A „Magyar Szaká­csok Köre“ elnöksége tisztelettel értesíti a t. szállodás és vendéglős urakat, vala­mint a főurakat, hogy szakképzett szaká­csokat ingyen közvetít. Megkeresések a Kör elnökségéhez, Budapest, IV., Régi- posta-utcza 11. sz küldendők. Korcsma a temetösoron. Van szabályren­delet arra, hogy italmérő nyilvános helyiség iskolától, templomtól csak bizonyos távol­ságra engedélyezhető. Nem tudjuk, hogy ez a rendelet a temetőre is kiterjed-e, mert ha nem, sürgősen ki kell terjeszteni. Sok panaszt hallottunk, hogy a rákoskeresztúri temető közvetlen-közeiében, a temető bejáratánál vi­rágzik egy ugyancsak hangos korcsma. Kü­lönösen nyár idején, mikor a kirándulók tö­megesen keresik föl egy kis fesztelen mula­tozásra, éjjel-nappal vidám zeneszó, jókedvű kurjongatás teszi hangossá a halottak csön­des birodalmát. Valami bántó, kegyeletsértő dolog, hogy a szomorú temetési menetet fri­vol tivornya fogadja a végső stáczión. Ezek­től a fölháboritó jelenetektől meg kell kímélni a halottjukat amúgy is nehéz szívvel kisérő gyászolókat. Ha az istentisztelet áhítata, az iskolás gyerekek lelkének tisztasága védve van, kötelessége a hatóságnak megoltalmazni a kegyeletet is. Valami triviális állapot, hogy a nyitott sírnál hangzik fülünkbe öblös, bor­ízű hangon, hogy «sohsem halunk meg,» Hisszük, hogy a temető igazgatósága, vagy a polgármester talál módot arra, hogy a te­mető csendje és a gyászolók kegyelete korcs­mái, visszataszitó lármával jövőre íölzavarva ne legyen. Egy szőlő üvegházban. Paderewsky zongoraművésznek Rioud Bosson nevű birto­kán üvegtetővel födött szőlője van. Ebben a hatalmas üvegházban a szőlőérést mestersé­gesen halasztják, úgy, hogy az csak télen következik be. A tőkék áprilisban virágza­nak ; nyáron át a hőmérsékletet olyan ala­csony fokon tartják, a mint csak lehet, a tél elején pedig mintegy 10 fokra emelik. Ezen a módon a hőmérséklet csaknem az egész éven át egyenlő, a minek következtében a vegetáczió egyes periódusai igen lassan folynak le és a növény fejlődése nagy időt igényel. Paderewsky szőlőjének jövedelme egész tekintélyes, mert a friss szőlő kilo­grammjáért télen 4—4.50 frankot fizetnek. A körülbelül 100 méter hosszú üvegházban évenkint 1500—1800 kilogramm szőlő terem. Belgiumban és Angliában az ilyen szőlő- gazdaságok nagyon el vannak terjedve; nálunk kevéssé ismeretesek. Felhívás a szaktársakhoz! mutassuk meg, hogy hazafiak vagyunk! 14-4 rj— iHft hogy elősegíteni iparkodjunk az országnak bol­ItlU, dogulását, azért szaktársak hazafias cselekedetet végezünk azzal, hogy a külföldi ásványvizekért kiküldendö temérdek pénzt meg apasszuk és helyette a kitűnő hazai ásványvizeknek nagyobb forgalombahozatalát elősegítsük s ezáltal sok pénz marad itthon kedves hazánkban. PINCZÉR SZAKTÁRSAK! Akiben egy csepp magyar vér buzog, tartsa becsületbeli kötelességének vendégei körében a hazai ásványvizeknek ajánlatba hozatalát; mint kitűnő asztali és bor viz kiállta a versenyt , . 26 év óta minden külföldi ásványvízzel szemben a mohflT ÁfinPC-ÍOrrnC rení^ szabad szénsavas nátron ásványvíz; ennek becsét és gyógyértékét nem tudta lUVltUl Liyilvj'lvIlU) legyőzni a nagyhangzásu reklámok serege sem, — különösen akkor — ezután még ugv sem, ha a magyar vendéglősök tömege pinczér-szaktársaikkal egyetemben, a hazai ásványvizeknek elsőjét, a kitűnő MOHAI ÁGNES-F0RRÁST felkarolva kínálják, minden fajbeli borral alkalmazható, annak zamatát nemcsak nem rontja, sőt inkább kelle­mesebbé teszi, egy próba bizonyítani fogja, hogy nem is hasonlítható ama ll-odrendü és drága külföldi vizekhez. Fel tehát hazafias szaktársak I Sorakozzunk hazánk jobbléte érdekében a „TULIPÁNKERT“ dicső szolgálatába mindannyian.

Next

/
Thumbnails
Contents