Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-10-20 / 20. szám
1906. október 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 HERCZEG TESTVÉREK ásványvíz nagykereskedő szá'lít legjutányosabb árak és pontos Budapest, vili., józsef-korut 3i b. telefon 53-66. kiszolgálás mellett mindennemű hazai és külföldi ásványvizeket. lakozom a memorandumhoz elvileg és ahhoz elvben teljesen hozzájárulok, azonban miután ez a tárgy itt a közgyűlésre előkészítve nincs, miután arra nézve az igazgatóságnak konkrét javaslata előttünk nem fekszik és egyszeri hallásra magunk sem állapíthatjuk meg, hogy a memorandumban foglaltakból mi a czélszerü, gyakorlatilag kivihető és igy elfogadható: tisztelettel azt az indítványt teszem adassék ki e munkálat a szövetség igazgatóságának azon czélból, hogy az a legközelebbi közgyűlés elé a memorandumban foglaltak tárgyában részletes és kimerítő jelentést tegyen és addig is igyekezzék ipartársulati utón közrehatni mindannak megvalósítására és életbeléptetésére, ami a pin- czéregyesület memorandumában foglalt sok igazságos és jogos kívánalomból méltányosan azonnal keresztülvihető és az életben megvalósítható. Ezen eljárás az ipartestület felügyelete és kezdeményezése mellett foly- hatik le, nemcsak Budapesten, hanem a vidéken is; a vidékiek aztán értesítik a központot és az ezen értesítések alapján teszi meg majd jelentését a legközelebbi közgyűlésnek. (Általános helyeslés.) Ezeket vagyok bátor mély tisztelettel az országos szövetség közgyűlésének elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Juranovics Ferencz (Szeged). Tisztelt közgyűlés a felolvasott memorandumban, a melyet nagy figyelemmel hallgattam végig, van sok jó dolog, de van sok rossz dolog is. Így vaktában, a kérdés előleges megfontolása nélkül és a különleges helyi viszonyok mérlegelése nélkül nem lehet ezek felett a dolgok felett rögtön határozni. Ezeket a dolgokat az ipartestületekben kellene letárgyalni. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy vannak a memorandumban olyan dolgok, amelyek csak a pestieket érintik és a vidékiekre vonatkoznak és megfordítva olyanok, amelyeknek első sorban reánk, vidékiekre van nagy fontossága és nagy jelentősége. Minden ipartestület maga ismeri legjobban a nála l^vő viszonyokat. Azért én is azt mondom, küldjék szét ezt a memorandumot szerte az országban az ipartestületeknek; mondjuk ki itt a közgyűlésen, hogy szükségesnek és sürgősnek tartjuk, hogy az ipartestületek minél hamarabb letárgyalják a pinczérségnek sok jogos és méltányos, igazságos követelését tartalmazó ezen memorandumot és amikor végeztek vele és megjegyzéseiket megtették, határozataikat meghozták, akkor számoljanak be a szövetség központi igazgatóságának és igy lesz azután a központ abban a helyzetben, hogy határozhasson az egész országra kiterjedőleg, de minden különleges vidék viszonyait szem előtt tartva. Én egyébként a memorandumban sok okos, helyes, arravaló dolgot találok, persze sok túlzást és ferdítést is és igy egy bizonyos óvatossággal kell kezelni egyik-másik panaszolt sérelmet is. Dehát ilyennek tárgyalására és mérlegelésére nem egy közgyűlés alkalmas, ahol különösen most már ilyen előrehaladott időben sem a nyugodtság, sem a figyele mnincs meg ahhoz, hogy alaposan át és át gondolják, meghányják, vessék a kérdést, hanem erre legmegfelelőbbek az ipartársulati gyűlések, ott is először szükebb bizottságok, amelyek a dolgot előkészítik, megvitatják, számbaveszik a viszonyokat, körülményeket és azután határoznak egyikmásik pontra és követelményre nézve. Lehet, hogy az ország egyik részében igy, a másik részében amúgy fognak beszélni a dologról; egyik követelésre az egyik helyen azt mondják majd, hogy jó, megadható, másutt meg azt mondják dehogy is. Hát igy majd meglátjuk, hogy alakul ki a helyzet. Ebből aztán megláthatja a központ is, mi az álláspontja az iparosokank a pinczérek követeléseivel szemben és a legnagyobb jóindulattal és méltányossággal fogunk majd az igazgatóság előterjesztése alapján a következő szövetségi közgyűlésen határozni. (Zajos helyeslés és éljenzés.) Stadler Károly (Budapest). Igen tisztelt közgyűlés! Őszintén be kell vallanom és itt a közgyűlés színe előtt is megmondom, hogy ami a pinczéregyesület memorandumában van, annak a legnagyobb része igaz, tökéletes valóság, amit letagadni és meghazudtolni nem lehet. Csakhogy az is bizonyos, hogy mindezeket a követeléseket igy egyszerre, minden átmenet nélkül egy főnöknek elfogadni nehéz, majdnem lehetetlen. Annyit feltételezek a memorandumot beterjesztő pin- czéregyesületről is, hogy ők ezen jogos és igazságos kivánalmaknak — már nagyrészben jogos és igazságos — egyszerre való megvalósítását nem is várják. Nem várják azt, hogy itt a szövetség plénuma előtt a dolognak minden előkészítése nélkül belemegyünk az érdembeni tárgyalásba és az egész munkálatok, a benne foglalt kívánságokat és követeléseket, úgy a hogy van, en block elfogadjuk és rögtön közgyűlési határozat erejére emeljük. Nem várhatják ezt azért sem, mert sok dolgot kell itt még alaposan megfontolni, kellően átgondolni, meg- hányni-vetni a kivihetőségét és azt, hogy ha igazságos is az a követelés, nagyobb rázkód- tatás nélkül rögtön életbeléptethető-e. Nem akarok bírálatot mondani az egyes részletekre nézve. Fentartom ezt arra az időre, amikor a részletkérdésekkel foglalkozni fogunk, mert foglalkoznunk kell, hiszen ez kötelességünk. Én tehát teljes mértékben pártolom az előttem felszólalt két tagtársaimnak azon indítványait, ohgy ezt a memorandumot utaljuk az igazgató-tanácshoz azzal, hogy ez foglalkozzék a benne foglalt kérdésekkel és első kötelességének tartsa a munkálatot sokszorosítva megküldeni minden egyes ipartársulatnak azzal az utasítással, hogy azok a memorandumban foglaltakkal a legrövidebb időn belül foglalkozzanak és nézeteiket, álláspontjukat, megjegyzéseiket terjesszék a szövetség központja elé, amely aztán abban a helyzetben lesz, hogy a minden oldalrój beérkező véleményes jelentések alapján olyan választ fog összeállíthatni, amely az egész ország szakiparunk közönségének vélemé- yetj* álláspontját a memorandum tárgyában hűen fogja visszatükröztétni. A dolognak tehát az a helyes megoldása, ha egybefoglaljuk mindkét indítványt és úgy járunk el, amint most kifejtettem. (Zajos helyeslés.) Barnay Andor (Nagymihály). Tisztelt közgyűlés! Teljesen átértem és méltányolom Stadler Károly tisztelt tagtársamnak indokait és teljes mérvben hozzájárulok felfogásához, még csak azt kívánom megjegyezni, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy a legnagyobb melegséggel és rokon- szén v v e 1 kiséri a pinczéregyesület törekvését és ettől a szellemtől áthatva fog foglalkozni a beterjesztett memorandummal. (Zajos helyeslés és éljenzés.) * Elnök: Glück Frigyes ur kíván szólani. (Zajos felkiáltások: Halljuk, halljuk.) Glück Frigyes: Igen tisztelt közgyűlés! Pár szót kívánok szólani ahhoz a memorandumhoz, amelyet a budapesti pinczéregyesület szövetségünk közgyűlése elé terjesztett. Mielőtt a dolog lényegére néhány megjegyzést tennék, szükségesnek tartom a következők előrebocsátását: A Budapesti Pinczéregyesület ezelőtt egy évvel egy kéréssel fordult a társulathoz, azzal a kéréssel, hogy tegye megfontolás tárgyává a társulat, miként lehetne megvalósítani a pinczéreknek a szabad napra vonatkozó kívánságát. Akkor az ipartestület a budapesti pinczéregyesületnek azt felelte, hogy igen szívesen megoldja e kérdést, mert a pinczéreknek a szabad napra vonatkozó kívánságát teljesen méltányosnak és keresztülvihetőnek tartja. E helyütt legyen szabad csak kiíérőleg megjegyeznem és pedig az igazság érdekében, hogy nincs igazuk a pinczéreknek, mikor ázt mondják, hogy munkaidejük nem ló óra, hanem 18 óra. Ezt tisztelettel kétségbevonom, mert ha az egyes ipari üzemeknél munkaidőről van szó, akkor mi a munkaidő alatt folytatólagos munkát értünk és nem olyan munkát, amely szünetekkel van megszakítva. Nem állítom fel a dolgot úgy, hogy az ő követelésük nem volna jogosult, mert belátom azt, hogy még az ilyen megszakított munkánál is indokolt a szabad nap. Ezt a kérdést nem lehet egyoldalulag elbírálni. Ilyen változás majdnem minden egyes üzemnél külön oldandó meg az illető üzemhez képest és egyáltalában ebben a kérdésben okvetlenül az szükséges, hogy a munkaadó a munkással együtt karöltve nyugodtan és meggondoltan tárgyaljon. De folytatva ott, ahol elhagytam, a budapesti ipartársulat átirt a pinczéregyesiilethez és kérte, hogy jelentse be azokat a kiküldötteket, akikkel bizottságilag tárgyalni lehetne. Én lettem megbízva azzal, hogy a bizottsági üléseket vezessem és külföldről, különösen Németországból a tárgyalás anyagára vonatkozó összes törvényeket és minden irányú intézkedést tartalmazó rendeleteket meghozattam. Elmúlt egy bizonyos idő és én egyszer Varga úrral arról a dologról beszélgettem és az volt a felfogásunk, hogy a szabad nap kérdését most úgy sem lehet olyan hamar megoldani. Előadtam neki, hogy a külföldi törvények és szabályrendeletek tanulmányozása és a törvények által történt rendezés következményei megismerése után meggyőződtem arról, hogy a kérdést nem oldották meg, illetve helytelenül oldották meg, mert a törvény nem váltotta be azokat a reményeket, amelyeket a munkaadó és a munkás egyaránt fűztek. Itt aztán előállott Budapesti főpinczérek óvadék letéti társaság mint szövetkezet s= BUDAPEST, ee=3 VII. kér., Baross-tér 18. Tudatjuk úgy a fővárosi, mint vidéki t. Kartárs urakkal, hogy eddigi rendszerünket teljesen megváltoztatva, teljesen uj alapon — melynél a kamat, dij és részjegy mindig csak egy heti időtartamra számittatik, — oly előnyös és couláns módozatot hoztunk be az óvadékok folyósításánál, mely az eddigi összes módokat előnyök tekintetében jóval felülmúlja. Ajánljuk t. Kartársainknak, hogy mielőtt óvadékot folyósittatnak győződjenek meg előnyös feltételeinkről. Felvilágosítással minden irányban szolgál a társulat vezetősége.
