Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1906-09-20 / 18. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1906. szeptember 20. A ki igazán jó és Ízletes szalámit akar venni, az kérjen Herz szalámit! Ezen legjobb hírnévnek örvendő magyar szalámi a legtisztább kezelés mellett kizárólag elsőrendű húsból készül. Csak az a valódi Herz-féle szalámi, melynek rudja ólompecséttel van ellátva, melyen a gyár védjegye: látható, amire úgy a.rudakban, mintjnint a -l . > n I < IX. Kér., Soroksárí-ut 16. sz. Herz Armin Fiai, Budapest magyar- és olasz szalámi-gyár. felvágott majdnem amire úgy a rudakban, mint mint a állapotban való bevásárlásnál ügyeljünk. Kapható minden jobb csemege-, fűszer- és hentesüzletben. levő Erzsébet királyné szoborra koszorút helyeznek. R diszebéd. Délután két órakor a Korona-szálloda nagytermében diszebéd volt, amely alkalomra az asztalfőt szép virágfüzérekkel díszítették fel. Az ételek ízletesek voltak, a felszolgálás kifogástalan, amely körülmény Bokros Károly kiváló ízlését és nagy szakértelmét dicséri. A banketten a kongresszusi tagok nagy­számban jelentek meg s körülbelül 300-an voltak jelen. Az idegen vendégeken kívül nagy számban voltak jelen helybeliek is. Az asztalfőn ült dr. Tarnay Gyula al­ispán, jobbról mellette G u n d e 1 János elnök, balról Glück Frigyes alelnök. Gundel mel­lett dr. Szentpáli István, Glück mellett Z élénk a Pál püspök. Ott volt még Gör- g e y László máv. üzletvezető, R a d v á n y Ist- vin kir. tanácsos, Hídvégi Benő kir tan- felügyelő, G e 11 é r i Mór kir. tan., Stadler Károly, Benedek János országgyűlési kép­viselő, Koós Soma, a Hitelbank igazgatója, Szaczelláry György, 'Szombath y Sán­dor tűzoltó főparancsnok, dr. Nagy Ferencz városi főjegyző, Francois Lajos, Little e Lőrincz pezsgőgyárosok, Zábráczky György plébános, Pfliegler J. Ferencz kamarai alelnök és még számosán. A negyedik fogásnál óriási csendben dr. T arnay Gyula állott fel szólásra s felköszön­tőt mondott a királyra. Örömét fejezte ki, hogy a király és a nem­zet közötti békés egyetértés van. A koronás király éltetésével fejezte be beszédét. A felköszöntőt a közönség állva hallgatta végig s befejeztével lelkes éljenzés hang­zott fel. Utána Gundel János szövetségi elnök T arnay Gyula dr. alispánra és Szentpáli István dr. polgármesterre ürítette poharát. Az éljenzéssel fogadott beszéd után Szentpáli István dr. polgármester állott fel szólásra. Rövid beszéde keretében azt fej­tegette, hogy a vendéglősipar fejlesztése egyik feltétele a gazdasági helyzet fellendü­lésének. Beszéde végén poharat emelt a ma­gyar vendéglősökre és a szövetség elnökére, Gundel Jánosra. E v v a Ernő a vendégeket üdvözölte. Aus­länder Gyula az országos szövetségre és a vezetőségre emelte poharát. Ezután az általános óhajnak és a kérés­nek engedve, Benedek János országgyűlési képviselő beszélt. Beszédében a mai szocziá- lis viszonyokról emlékezett meg és azon re­ményének adott kifejezést, hogy ha Magyar- ország az ipar terén pangást mutat i^ reméli, hogy e pangás előbb-utóbb meg fog szűnni. Nagy előmozditója e pangásnak az a körül­mény, hogy Magyarországból igen sokan ván­dorolnak ki, hogy Amerikában megélhetést biztosítsanak maguknak. Igen helytelen so­kaknak azon okoskodása, hogy a kormányok a helyzetet meg tudják változtatni, mert erre semmiféle kormány nem képes. A helyzet megváltoztatására mindenkinek saját egyéni erejéből kell törekednie, mert csak igy lehet Magyarország boldog. A demokráczia az egyedüli, ami a nemzet jövő boldogulását elősegíti, előmozdítja. A beszédet hosszantartó éljenzés és zugó tapsvihar fogadta. Felköszöntőt mondottak még Glück Fri­gyes a vendégszerető Miskolcz városára, a rendezőbizottságra és Bokros Károlyra. Schubert Péter Miskolcz város közön­ségére. Az élénk tapssal fogadott felköszöntők után igen kellemes meglepetésben részesültek a jelenlévők. Ugyanis Fettik Manczi (Győr) urleány kezébe kapva a poharat, ékes beszéd kíséretében ürítette ki annak tartalmát Mis­kolcz város vendégszerető közönségére és az egybegyűltekre. A bankett folyamán még számos felkö­szöntő hangzott el, melyet mindannyiszor hosszantartó taps és éljenzés fogadott. Rz Erzsébet szobor megkoszorúzása. A bankett befejezte után az egybegyült kongresszusi tagok a nagy esőzés daczára hosszú kocsisorban kivonultak a Népkertbe, hogy ott Erzsébet királyné szobrát meg­koszorúzzák. Glück Frigyes a szövetség alelnöké rövid, megható beszéd kíséretében elhelyezte a szo­borra a szövetség hatalmas babérkoszorúját. A koszorú elhelyezése után a vendégek a Koronában gyülekeztek össze. Estély a koronában. A Népkertben tervezett esti ünnepély — a kedvezőtlen idő folytán — a Korona-szál­loda dísztermében tartatott meg. Ez alka­lomra a teremben pezsg'o és virágasztalokat állítottak fel, amely asztaloknál városunk hölgyei árusítottak pezsgőt és virágokat. A befolyt tiszta jövedelmet az önkéntes tüzoltóegylet uj vas mászótornyának építési költségeire fordítják. Az estélyt a Miskolczi Daláregylet, a Pol­gári dalosegylet és a Máv. Dal- és Önképző­kör együttes éneke nyitotta meg. A dalárok Lányi Ernő karnagy vezetése alatt a Hym- nust adták elő, melyet a közönség állva hall­gatott végig. A művészi nívón álló ének nagy tetszést keltett. A vendégek ezután asztalhoz ültek s a vacsorához fogtak. Eközben Molnár Jan­csi czigányzenekara szórakoztatta a hallgató­ságot. Ezután a Polgári Dalosegylet adott elő egy énekszámot, melyet a közönség lelkes tapssal jutalmazott. A dalárdák kisebb szünetek után külön- külön, majd együttesen adtak elő Lányi Ernő karnagy vezetése alatt énekszámokat s mindannyival nagy tetszést arattak. A dalár­dák hangversenye után kezdetét vette a táncz s a késő éjjeli órákig vidám hangulatban folyt. Az estély alatt a nagyteremben díszes asz­talokon városunk szép hölgyei pezsgőt és illatos virágokat árusítottak s úgy ez, mint általában az egész jólsikerült estély a derék tűzoltók javára jelentékeny jövedelemmel zárult. Országos ipar és mezőgazdasági kiállítás Pécset, A Dunántúl legnagyobb városában, a Me­csek alján elterülő ősi városban, Pécsett, a jövő évben május hó 15-től szep­tember hó 15-ig terjedőleg orszá­gos ipar és mezőgazdasági kiállítást rendez­nek Pécs iparosai, kereskedői és mezőgazdái. A kiállítás fővédnökségét Ö Felsége hozzá­járulásával Baranya vármegye legnagyobb birtokosa, Frigyes főherczeg és neje Izabella főherczegasszony ő császári és királyi fen­ségeik vállalták el, a védnökök díszes sorában pedig helyet foglalnak a Baranya vármegyé­vel közelebbi összeköttetésben álló nagynevű főurakon kívül dr. W e k e r 1 e Sándor minisz­terelnök, KossuLh Ferencz, dr. Darányi Ignácz, gróf Apponyi Albert miniszterek és Szterényi József, Popovics Sándor, dr. Mezőssy Béla államtitkárok. A kiállítás 28 kát. hold területen 32,000 m2 fedett terület­tel épül s a 12500 m2-es iparcsarnokon, az 5000 m2 gépcsarnokon kívül mezőgazdasági, köz­lekedésügyi, erdészeti, vadászati, halászati, bányászát és kohászati, közoktatásügyi, borá­szati, háziipari és néprajz“, időleges kiállítási stb. csarnokokat, valamint az állatkjállitásokra 10,000 ni2 nagyságú istállókat, azonkívül 2 angolmértföld kiterjedésű sport- és torna- versenypályákat, megfelelő tribünökkel fog­lal magában. Az állandó kiállításon kívül bor­kóstoló, három időleges kertészeti, továbbá segéd- és tanoncz-munka-, méhészeti és állat- kiállitások, orsz. vajverseny, nemzetközi lég­hajóverseny, különféle sportünnepélyek, tor­naversenyek, léghajó-fölszállások stb. is fog­nak rendeztetni. Sőt az iparosokra különös jelentőséggel bir az a körülmény, hogy a kiállítás tartama alatt fog megtörténni az eiső magyar iparos-szobor, a Zsolnay Vil- mos-szobor leleplezése is és ugyancsak ez alkalommal leplezik le a pécsi közönség által a Pécsett elhunyt nagy Napóleon katonáinak emelt emlékoszlopot, melynek ünnepélyén részt vesz a franczia kormány is. A kiállításon részt vehetnek: 1 Kizárólag magyar ipari készítményekkel és terményekkel: a) a magyar szent korona országaiban lakó gyárosok, kézműiparosok, kereskedők őster­melők, valamint háziiparral, kézi- és amatőr- munkákkal foglalkozók; b) a pécsi kereskedelmi és iparkamara terü­letén alkalmazásban álló iparossegédek, gyári munkások és tanonezok az általuk önállóan készített ipari munkákkal, továbbá a pécsi közép-, szak- és elemi iskolák növendékei rajzaikkal és egyéb dolgozataikkal; c) mübecscsel biró régi ipari készítmények­kel azok tulajdonosai; 2. kivételesen külföldi gyárosok, de csakis a magyar szent korona országaiban elő nem állított munkagépekkel és szerszámokkal. A kiállítók térdij fejében fizetnek: 1. Csarnokokban: a) Szabadon álló területért négyszögméte­renként 9 korona. b) Fal melletti területért négyszögméteren- . ként 6 korona. c) Fali területért négyszögméterenként 4 korona. A borászati csarnokban a bor és szeszes italok térdijmentesek, de minden kiállító kö­teles a kiállított italnemüek minden fajából 5—5 palaczkot és pedig összesen 20 palaczkot (ami 4 fajta italnemünek felel meg), illetve ha csak egyfajta italnemüt állít ki, úgy ezen egy fajtából 20 palaczkot, továbbá 1—1 üre­sen czimkézett palaczkot beküldeni. A kiállí­tott összes italnemüek a kiállítás tulajdonába mennek át, viszont azonban a kiállított ital- nemüeknek megfelelő állványokon való el­rendezéséről a kiállítás végrehajtó-bizottsága gondoskodik. Vásároljunk SCHNITZER MÓR, magyar teakereskedőnél! Ajánljuk a t. kávés és vendéglős urak figyelmébe a kitűnő és elsőrangú teakereskedést. Budapest, VI., Váczi-körut 9. (Szerecsen-utcza sarok.) Alapitfatott 1850-ben.

Next

/
Thumbnails
Contents