Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-09-05 / 17. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1906. szeptember 5. Bizony, ha a Balaton vagy a Tatra véletlenül Angliában van, az egész világ oda járna és ezernyi ezer szálloda volna ott tömve, ezáltal is gazdagítva az — angol nemzetet. Mi megértjük az ö nagy gondolataikat, nagyszerű és nemes törekvéseiket és aggódó lélekkel óhajtjuk, ne csüggeszsze el őket számtalan csalódás, hanem szegődjenek ren- dithetlen apostolaivá e gyönyörű tannak, Magyarországból még ezen a téren is Nagy- Magyarországot teremteni. Tény, hogy e tervek kiviteléhez nép és ahhoz való — kormány is kell! A kormányt kell sarkalnunk, ösztönöznünk, hogy értse meg és segítse elő e nagy tervek megvalósítását! Felsült szemfényvesztők. Az a néhány szereplési viszketegben szenvedő korcsmáros, aki az országos, miskolczi kongresszussal szemben Pesten akart kongresszuséit játszani, ugyancsak felsült kisded játékaival. A játéknak az a vége, hogy szétrobbantják vele még az ipartársulatukat is. A komédiát megunva és annak káros voltát komolyan belátva, Steiner Pál elnök élén Mintegy nyolczvanan hagyták oda a lapda- rugókat, hogy beyonuljanak az anya ipar- társulatba. Steiner Pál és Mohos Ferencz egy küldöttség élén el is mentek Gun del Jánoshoz, hogy ezt a szép, üdvös és komoly elhatározást az elnökkel közöljék. Minthogy azonban G u n d e 1 Jánost nem lelték idehaza, a soroksári-uti Horváth-féle vendéglőben tartottak ez ügyben értekezletet, melyen Steiner Pál beszámolt eljárásának eddigi eredményéről. Az értekezlet rendkívül népes és látogatott volt. A kis vendéglősök igen tekintélyes számmal jöttek el az értekezletre, ahol egyhangúlag az volt a vélemény, hogy be kell lépni a nagy ipartársulatba, ápolni kel! az egyetértést és nem állni oda azoknak a színpadi hősöknek színfalul, akik a vendéglős ipar rovására mindenáron vendégszerepelni akarnak. Lukács János vendéglős szaktársunk a mi népszerű, jeles szónokunk is pompás beszédben érvelt a szertevonás ellen és frenetikus helyesléssel kisérték fejtegetéseit, midőn kimutatta, hogy a szertetagozódás észszerűden és a legnagyobb ártalmára van iparunknak, hogy még azt is koczkáztatjuk vele, amit eddig elértünk. Az értekezlet kimondta, hogy lelkesedéssel csatlakozik a nagy ipartársulathoz. Ezzel tehát a Teli Vilmosoknak, a Rippek- nek és egyéb szerepelni vágyó hősöknek befagyott, a kóczevés és kigyóbüvölés ' issza- ?elé sült el, az okos publikum nem tapsol, hanem odahagyja a rossz komédiát. Mindazok a vendéglősök, aktk szintén csatlakoznak e mozgalomhoz, áttérési szándékukat jelentsék be Steiner Pál elnöknél Baross-utcza 117. sz. alatt, akinél a már eddig is tömegesen aláirt iv egyre jobban telik a kilépők aláírásával. Értsünk végre mindnyájan egyet! Felhívás Magyarország vendéglősei- é5 pinczére.hez, Most, midőn Magyarország gazdasági fellendülésén mindnyájunknak dolgoznunk kell, mert ha messzi is kitolatott a határidő, midőn az önálló vámterület megvalósulhat, de legalább ebbeli reményünk megtestesüléséről minden aggodalom nélkül gondolkodhatunk, engedjék meg nekem hazánk vendéglősei és pinczérei, hogy egy sajátos jelenségre b. figyelmüket felhívjam. A nyári szünidőmet utazásra használtam fel, sokszor vettem igénybe hazánk különböző részein a vendéglők kényelmét s konyháját. Mondhatom, hogy különösen ez utóbbi, daczára annak, hogy különböző vidékek szokásai szerint készített ételeket tálaltak fel, de mindenütt kitűnő, ízletes ételeket kaptam. A jó magyaros ételek mellett feltűnt az, daczára annak, hogy hazánk a világ egyik legjobb bortermő földje, a bor bizony nem volt mindenütt nagyon jó. Épp a borral kapcsolatosan észleltem olyan jelenséget, ami kezembe adja a tollat; ugyan is: minden vendéglőben találtam «g i s z h ü b 1 b vizet különösen ezt — s más külföldi vizeket; ezzel szemben a magyar ásványvizek közül nem mindenütt a borszékit, s a többit pedig csak elvétve, itf-ott. LTr im! Kérem önöket, kik, mint üzletemberek, csináljanak csak úgy nagyjában egy kis számvetést, meg iogják látni, hogy mekkora rettenetes összeget küldenek ki Ausztriába s másfelé csak ásványvízért, pedig a külföldi vizek egy cseppet sem jobbak, mint a hazaiak, sőt több hazai viz sokban felül is múlja a vele egyező összetételű külföldi vizet. Hazánk annyira meg van áldva a természettől minden jóval, hogy még mérlegelni sem tudjuk. Találkoztam — a nyáron — egy németországi tanárral, ki körülbelül 16 éves fiával utazott s mint ő mondta, az idén harmadszor járta be Magyarországot, most a fiát is elhozta, hogy lásson egy igazán gazdag országot. Csodálkozott a magyarok gyámoltalanságán, hiszen csak egy szemernyivel több élelmesség s üzleti szellem volna bennük, — mint ő mondá — ebből az országból aranybányát lehetne csinálni. Uraim! Eme német professzor gyámoltalan jelzőjét bár önök ne hagyják magukon, kezükben van a dolog nyitja, hogy a külföldi ásványvizek kiszoruljanak hazánkból; a fogyasztóközönség egészségének hátránya s az önök üzleti haszna nélkül. Nem szükséges, hogy mindenki Árpád apánkig felvíve tudja bebizonyítani magyarságát s úgy tüntessen hazafisága mellett; lehet olyan jó német valaki, akár mint Vilmos császár, de amellett jó magyar állampolgár is. Senki sem kívánja azt, hogy valaki letagadja nemzetiségét, de azt sem tűrhetjük nyugodtan, hogy ellenségképp itt Magyarország területén éljen és gyarapodjék, azután úgy szellemi, mint anyagi javait Magyarország romlására érvényesítse. Úgy a született magyarnak, mint a nem magyar anyanyelvű magyar állampolgárnak egyformán életbe vágó érdeke, hogya Kárpátoktól az Adriáigpén- zétsenki se adja külföldre, oly dolgokért, amilyeneket ide haza, még jobb minőségben kap, mint külföldön. Urrim! Csak egy kis akaratot kell tanúsítani s egy csapásra kiszorulnak a külföldi ásványvizek, legyenek azok élvezeti — vagy gyógyvizek, hiszen azoknál idehaza mindkettőből jobbak vannak. Nagy hiba az, hogy nem is ismerik sokan a hazai \ izeket, mig a külföldieket álmukban is el tudják sorolni. Uraim! Legyenek önök mindnyájan s egyenkint apostolai a magyar ásványvizeknek. Gazdagítsák Magyarországot egy pár százezer koronával azáltal, hogy külföldi vizeket ne tartsanak s ne szolgáljanak ki s ha netalán valaki mégis inni szeretne külföldi vizet, győzzék meg őt, hogy annál jobbat adnak neki s még hozzá hazait. Szeged. A^ussnai Dénes polg. isk. tanár. KASTEL MIHÁLY bor kereskedése RglRgl ERZSÉBET FALVA, (Budapest mellett) Kossuth Lajos-utcza 17. SZ. (saját iázában.) Ajánlja kitűnő hordóbani és palaczkborait. Állandóan nagy készletben tart rizling, burgundi, kadarka és budavidéki vörös és fehér hegyi borokat. — Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek. SQrgönyczim : Kastel Erzsébetfalva. Herz Ármin Fiai szalámigyár Budapesten, IX., Soroksári-ut 16. TO0nrellátva!' SÍ* Vgynnctt I-a pesti disznózsír és szalonna szerezhető be. Vásá r o I j u n k magyar te a k eres k e d ő né I! SCHNITZER MÓR, Budapest, VI., Váczi-körut 9. (Szerecsen-utcza sarok.) Alapittatott 1850-ben.
