Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-06-20 / 14. szám
HERCZEG TESTVÉREK ásványvíz nagykereskedő szá lit legjutányosabb árak és pontos Budapest, vili., józsef-körut 3i b. telefon 53-66. kiszolgálás mellett mindennemű hazai és külföldi ásványvizeket. 1906. július 5. __________________________________VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 Tá rsas-uzsonnák. A Korcsmárosok (kisvendéglösök) ipartársulatának tagjai péntek délutáni összejöveteleiket a következő helyeken tartják: Julius 20-án: Horváth Józsefhél,IX., Sorok- sári-ut 108. Julius 27-én: Halász Mártonnál, X., Kőbánya-Jászberényi-ut 20. Augusztus 3-án : Spitzer Itvánnál, IX., Soroksári-ut 5. sz. Augusztus 10-én : Ekker Károlynál, VIII., Főherczeg Sándor-utcza 44. sz. Augusztus 17-én: Lukács Gyulánál, VI., Hungária-ut 101. sz. Augusztus 24-én : Viczkó Pálnál, IX., Soroksári-ut 11. sz. Augusztus 31-én : Kovács Ferencznél, IX.; Liliom-utcza 10. sz. „Jó barátok“ összejövetelei. A kisvendéglösök egy csoportja, a kik „Jó barátok“ társaságának nevezik magukat, ezentúl minden szerdán, délután 4 órakor társas uzsonnát rendez. Julius 25-én : Bartusek Ernő, VI., Hun- gária-körut 15. Augusztus 1-én: Weisz Eerencz, Ktilső- Kerepesi-ut, Asztalos Sándor-utcza, Pékerdő mellett. Augusztus 8-ikán : Zsámboky Konrád, VI. kerület, Domb-utcza 12, Höcker-gyár háta mögött, villamos megállóhely, Külső Váczi-ut. Augusztus 15-én : Wolrab Eerencz, IX., Ranolder- és Viola-utcza sarok. Érdekes felirat a kormányhoz! Ipartársulatunk panaszai. Hogy sanyargatják a vendéglős ipart ? Egy rendkívül érdekes felirat fekszik ismét előttünk. Olvassa el mindenki, meglátja belőle, hogy csupa szive szerint való szomorú igazságok vannak benne megírva és jogos panaszok felsorolva. A feliratot ipartársulatunk intézi a kormányhoz. Az italméresi illeték igazságtalan kivetése ellen jajdul fel ismét a felirat, amelylyel valósággal sanyargatják a vendéglősséget. Olyan rémünk ez valóban, mint az egyptomi hét csapás. A felirat magvas, erős stílusban, meggyőző argumentumokkal igyekszik hatni a kormányra, hogy legyen méltányos a kivetésnél. Hisszük, hogy a mai hazafias kormány nem fog ridegen elzárkózni ezen meggyőző igazságokkal támogatott kérelem elől, hanem annak lesz némi foganatja. Itt közöljük az érdekes feliratot egész terjedelmében: Nagyméltóságú Pénzügyminiszter úr! Kegyelmes urunk! Valahányszor az italmérési illeték kivetésének ideje elérkezik, a vendéglősöket és korcsmárosokat mindannyiszor f é- lelem fogja el, mert szomorú tapasztalatból tudják már előre, hogy megint k e- gyetlenül működni fog a prés! S minthogy a pénzügyigazgatóság még kézzelfogható lag bizonyított sérelmeinket sem hallgatja meg, mi mindannyiszor kénytelenek vagyunk a magas kormányhoz fordulni sérelmeink orvoslásáért. így az 1903—1905. évekre történt kivetés alkalmával is panaszt emeltünk az italmérési illeték módnélküli felemelése miatt. A magas kormány akkor helyt adott indokolt kérelmünknek s a megtartott viz ;gálat alapján — nagy örömünkre — elrendelte a kivetés mérséklését! Azonban, fájdalom! a mi örömünk akkor'is nagyon rövid ideig tartott, mert a pénzügyigazgatóság 1904. év elején már arról értesített bennünket, hogy az italmérési illetéket pótkivetéssel 1903. évre visszahatólag 37 százalékkal felemelte, azzal az indokolással, hogy az előirányzatot a rendes kivetéssel nem tudta elérni; azután keservesen kellett tapasztalnunk, hogy a felemelt illetéket rajtunk — tekintet nélkül az exlexes állapotra — kíméletlenül behajtották. Minket nem mentett fel semmiféle törvény a fizetési kötelezettség alól. Ellenkezőleg: aki nem fizetett, attól egyszerűen elvonták az engedélyt. S ez a pótkivetés az időközben keletkezett üzleteket is sújtotta. Mi akkor ezen pótkivetés miatt is panaszt emeltünk a magas kormánynál, mert a pótkivetés indokolását nem találtuk elfogadható alapon nyugvónak és igy nem tartottuk igazságosnak sem. Nem tartottuk igazságosnak azért, mert a pénzügyigazgatóság a rendes kivetésnél aránylag túlságos enyhén terhelte a pálinkamérőket és ezért nem tudta elérni az előirányzatot és ezért kellett a már úgyis túlterhelt korlátlan kimérőket igazságtalanul még pótkivetéssel sújtani. Pedig a pálinkamérők — köztudomás szerint — ma már többnyire Icorlátlan kimérésre jogosító engedélyt szereztek maguknak s igy teljesen velünk azonos elbírálás alá kell hogy essenek az illeték megállapításánál. f Indokoltnak nem találtuk a pótkivetést azért, mert az indokolásnak merőben ellentmondanak az állami zárószámadás következő adatai: 1899. évi előirányzat 1.400,000 K befolyt 3.051,125-88 1900. „ )) 2.200,000 „ >> 3.168,760-60 1901. „ •> 2.700,000 „ )> 3.271,897-12 1902. „ 3.000,000 „ >> 3.228,244-41 1903. „ >> 3.150,000,, >> 3.288,76207 1904. „ 3.150,000 „ >> 3.638,202-86 Későbbi adatok még nem jutottak nyilvánosságra, igy azokat nem ismerhetjük, de bizonyosra vehető, hogy később is emelkedés mutatkozik. Kétségbe nem vonható számadatok bizonyítják tehát, hogy még az évről-évre rohamosan emelkedő előirányzatnál is többet hajtottak be rajtunk minden évben, minélfogva nem lehetett a pénzügyigazgatóság indokolását hallgatagon helyesnek elfogadnunk. % Sajnos! a magas kormány ezen panaszunkat az 1899 évi XXV. t.-c. 18. §-ával szemben nem méltányolhatta s mi megadással viseltük a reánk mért csapást. Igaz, hogy pusztított sorainkban. Nagyon soknak közülünk vesztét okozta. De hát mit is törődnék a t. pénzügyigazgatóság néhány száz tisztességes adófizető család pusztulásával? Mert ime most megint csak azt cselekszi, hogy az 1906—1908. évekre terjedő uj czik- lusra érvényes kivetésnél a vendéglősök— korcsmárosok italmérési illetékét kétszeresre háromszorosra emeli fel. Lehet-e ezt némán indokoltnak elfogadnunk, midőn azt látjuk, hogy az 1899. évben 1.400,000 koronával szereplő előirányzat 1903. évben már 3.150,000 koronára szökött fel s még az előirányzatot is mindig fölülmúlta a behajtott összeg. Kegyelmes urunk! Jól ismerjük a múltból Nagyméltóságod bölcs és igazságos kormányzását és különösen tapintatos pénzügyi politikáját. Ez a tudat bátorít fel most bennünket arra, hogy Nagyméltóságod előtt megismételjük mindama sérelmeinket, melyeket igazságtalanul kell elszenvednünk és esedezünk Nagyméltóságodhoz, hogy szabadítson ki végre bennünket lealázó helyzetünkből, melyben a pénzügyi közegek velünk nem mint polgárokkal, hanem mint vazallusokkal bánnak el. Mindenekelőtt kérjük Nagyméltóságodat, hogy az italmérési illeték újabb felemelését rendeletileg korlátozni kegyeskedjék, mert Budapesti főpinczérek óvadék letéti társaság mint szövetkezet s==a BUDAPEST, es=3 IX. kér., Baross-tér 18« Tudatjuk úgy a fővárosi, mint vidéki t. Kartárs urakkal, hogy eddigi rendszerünket teljesen megváltoztatva, teljesen uj alapon — melynél a kamat, dij és részjegy mindig csak egy heti időtartamra szárnittatik. — oly előnyös és couláns módozatot hoztunk be az óvadékok folyósításánál, mely az eddigi összes módokat előnyök tekintetében jóval felülmúlja. Ajánljuk t. Kartársainknak, hogy mielőtt óvadékot folyósittatnak győződjenek meg előnyös feltételeinkről. Felvilágosítással minden irányban szolgál a társulat vezetősége.
