Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1906-01-20 / 2. szám

9 Vendéglősök Lapja Don. január 2$. E felebbezéseknek azonban csak akkor lehet eredménye, ha az engedélyes az ő igazát be tudja bizonyítani, vagy azt leg­alább valószínűvé tenni képes. Sok a panasz, hogy a pénzügyőrségek által gyűjtött adatok nem felelnek meg a valóságnak. Az ilyen esetben tiltakozni kell a felebbezésben az adatok ellen. A pénzügyigazgatóságok kötelesek adataik­nak helyességét bizonyítani. Hasból ké­szült adatok nem képezhetik a kivetés alapját. Ha az engedélyes az adatok ellen ki­fogást emel, úgy a felszólamlást bizott­ság kötelessége az adatok helyességéről meggyőződni. Ha az engedélyes forgalma csakugyan olyan csekély, hogy az ő osztályba soro­zása igazságtalan, úgy (amennyiben képes errej leghelyesebb, ha könyvkivonata alapján kimutatja évi forgalmát, illetve a szeszesitalok kimérésével elért évi be­vételét. Ha az engedélyesnek esetleg nagy a raktára szesitalokban, úgy fel kell emlí­teni, hogy ezen raktár egy nagyobb, olcsó kötésből vagy alkalmi vételből ered, de a készlet eltarthat 4—5 évig is. Ezt azért ajánlatos megemlíteni, mert a pénzügyőrség adatai szerint a nagy rak­tár is forgalomnak jött számításba, a fel. szólamlási bizottság tehát tájékozva legyen az iránt, hogy a nagy raktár csak 4—5 év múlva kerül kimérésre. Egyébként ha akármelyik szaktársunk sérelmesnek találja a kivetést, forduljon tanácsért hozzáértőkhöz. Szerkesztőségünk is készséggel szolgál felvilágosítással, a kik ez iránt megke­resnek. A hol dolgoznak. A politikai felfordultság közepette majd- I nem valamennyi minisztérium munkás­ságát az adminisztráció, a status quo fen- tartása meríti ki, talán az egyetlen a kereskedelmi minisztérium az, a hol pro­duktiv munkásság is folyik. Erről fényes bizonyságot tesz a minisz­térium fontosabb intézkedéseiről az 1905. év második felében szóló jelentés. Igazán meglepő perspektívát tár elénk ez a jelentés. Egy szorgos s hivatott szellem czéliuda- tos munkáját dicséri minden adata. Meglátszik a lelkiismeretes igyekezet, hogy a mi e mostani áldatlan viszonyok között megtehető, megtétessék; a mi pe­dig a parlament stagnációja között ma nem teljesíthető, annyira előkészíttessék, hogy a cselekvő idők beálltával rögtö- nösen foganatosíthatók legyenek. Egy szó­val, az ideiglenesnek tekintett s ügyveze­tőnek nevezett kormány kereskedelmi minisztere, Vörös László, bámulatos szor­galommal és szakértelemmel azon lára­dozik, hogy a talajt megmunkálja a jövő­nek, hogy az nagy és üdvös alkotások termőföldjévé válhassék. Ez annál is inkább elismerésre méltó, mert éppen az ipar terén van legégetőbb szükség mélyreható reformokra s ha ezek szakértelemmel a megvalósításra előké­szíttetnek, úgy remélhetjük, hogy a mint alkotmányos életünk rendes medrébe visszatér, azok rögtönösen meg is való- sittatnak. Hogy Vörös László munkája erre irá­nyul, intézkedései közül elsorolunk né­hány fontosabbat. Eléggé nem helyeselhető törekvése, hogy minisztériumának ügyvitelét, meg­gyorsítsa s a gyakorlati élet követelmé­nyeivel összhangba hozza. E végből Kereskedelem-politikai osztályt szervezett, a melynek földata a külkereskedelmi szerződések előkészítése. A vasúti szolgálat újjászervezése, hogy az gyorsabbá, olcsóbbá váljék s hogy a vasúti forgalom könnyebben simulhasson a közgazdasági constellációkhoz. Ezért közlekedésügyi tanácsot is szer­vezett, hogy ebben a gyakorlati ténye­zők állandóan informálhassák a hivatalos köröket, különösen a tarifa-kérdésekben. Decentralizációval egyszerűsítette az ut- ügyek igazgatását s országos középilési tanács szervezésével a középitkezésekre befolyást nyitott a független szakértők véleményének és ellenőrzésének, a mi sok visszaélést s elhibázást tesz a jövő­ben letetlenné. Az iparfelügyeletet 17-ről 35-re szapo­rította, a mi ezen a téren is eredménye­sebb munkásságról biztosit. Az ipartaná- J csőt újjászervezte, belevonva a kereske­delmet is. Elkészültek az építendő összes utak és hidak tervei. Fiúméban tengeri hajógyár s tárházak építése kezdetett meg. A vasutakon 19U6. május 1-én uj for­galmi és jelzési utasítás lép életbe. 420 kim uj vasút építése engedélyez­tetett s 500 kim engedélyezés alatt van, úgy, hogy ez az időszak legeredménye­sebb a magyar vasutak történetében. Ezek között oly világforgalmi jelentő­ségű is épül, mint a baja-báttaszéki vonal a Duna áthidalásával. Posta-táviró- és távbeszélő-intézmé­nyünkben is sok haladás történt több világvonal létesítésével s egyéb közhasznú újítással, ilyen az ajánlott levelek keze­lése automatákkal. Készen van az ipariörvény revíziójára vonatkozó munkálat s az uj iparfejlesz­tési törvényjavaslat. Körülbelül 15—20 millió korona be­fizetéssel számos uj gyár van létesülőben. A szociális téren is nyomot hagyó in­tézkedéseket tett a miniszter. így rendezte az államvasuti munkások jogviszonyait s helyzetük javítására is. több lényeges intézkedés történt. Külön munkáskórház létesítésén s a budapesti általános munkás betegpénztár s a kerületi betegpénztár egyesítésén is. fáradozik a miniszter. így nagyjában kapkodva ki a jelentés adatait, láthatjuk, hogy a kereskedelmi minisztériumban dolgoznak, jó szándék­kal fáradoznak s a törvényhozás újra meginduló munkásságának sok és kitűnő anyaggal szolgál Vörös László, a ki hiva- totlságával s fáradhatatlanságával szinte kirántotta magát abból a félszeg hely­zetből, a melyben a politikai viszonyok­nál fogva a mai kormány van. I Vörös László a mi iparunk érdekeit is j átérezné és méltányolná, ha ezek idejé- ! ben és kellő módon ajánltatnának figyel­mébe ! A zugszállodák ellen. az. erkölcstelen­ség melegágyát képező zugszállodák ellen erélyes akcióra határozta el magát ipar­társulatunk választmánya. Kerületenkint öss^eiratja ezeket a tilos üzelmekből élős­ködő sötét házakat s fölterjesztést intéz ellenük a tanácshoz. Az összeírással meg­bízottak: az V. kerületben Kommer Fe­renc, a VI.-ban Jajczai János, a VII.-ben Schnell József, a Duna jobb partján Nősek József. Merénylet. A verseny túlkapásai nem egy érzé­keny sebet ütöttek hazai iparunkon és ke­reskedelmünkön ; de még olyan vak­merőségre semmiféle kapzsiság nem bátor­kodott, mint a milyenre a «Szt. Lukács- fürdő Kutvállalat» ragadtatta magát. Ez a vállalat, hogy lehetetlenné tegyen minden concurrenciát, különösen a «Csil­lag hegyi» forrás-vállalatot, hát ügynökei­vel végig házaltatja a vendéglőket és kereskedőket, hogy ezeket rábírják egy 5 évi kötelezettséggel bíró oly értelmű nyilatkozat aláírására, hogy csakis az ő «Kristályvizüket» tartják, semmi más szénsavval telitett vizet nem árusíthatnak bírság-fizetés nélkül. Hogy a vendéglősöket és boltosokat könnyebben megejthessék, hát a köte­lezettséget vállalónak minden évre bizo­nyos fürdő-jegyet ígérnek ingyen. Szerintünk a versenynek ez a módja ellenkezik — enyhén szólva — a társa­dalmi convenienciákkal, annyira, hogy szinte a büntető törvényekbe ütközik. Fel is hívjuk rá az «Országos Ipar- egj esület» és a kamarák figyelmét; mert ha ilyen tömeges kötelezések divatossá válnak, lehetetlenné teszik iparunk fejlő­nOTTL TIVADAR porczellángyáros, császári és kir. udvari szállító BUDAPESTEN Gyár: VI. kér., Angyalföld. Raktár és iroda: IV., Dorottya-utcza 14. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents