Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1906-06-20 / 12. szám

XXII-ik évfolyam. ....... _ - 12. szám. —’ Budapest, 1906. június 20.

(„P

INCZÉREK LAPJA“)

A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY.

„Az első magy. érsz. pínczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéházi segédek egylete“, a „Szatmár-Németi pinczér-egvlet, a „Székes- fejérvári pinczér-egylet“, a Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a Győri pinczér-egylet“, a Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egylt'té“-nek, a „Székesfejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők iaprtársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata“-nak és Országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának, a „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasaga mint szövetkezet11, a „Győri vendéglősök, kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre“, a „Londoni Magyar Pinczér-Kör“

a „Pozsonyi pinczérek és markőrök Egyesületéinek

S3T HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án.

Előfizetési ár:

Egész évre ... 12 kor. II Félévre .... 6 kor. Háromnegyedévre í) „ Évnegyedre . . 3 ,,

Laptulajdonos és felelős szerkesztő:

IHÁSZ GYÖRGY.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

VII., kerület, Akáczfa-utcza 7-ik szám.

Kéziratok és előfizetések ide intezendők.

Nyári dolgok.

A napilapok jelentették, hogy az „Idegenforgalmi Vállalat“ érdekes újítással lepi meg az utazó közönséget, mikor pünkösdtől kezdve a balatoni kultusz fejlesztése érdekében kirándulási füzetjegyeket bocsát ki a Balaton vidékét fölkeresni kívánók részére. A füzetjegy négy szelvényből áll és annak tulajdonosa reggel Siófokra utazik, megfürdik a Balatonban, áthajózik Balatonfüredre, megebédel a Wild-féle étteremben, visszatér Siófokra, szórakozik a Balaton partján és vacsora után vagy Siófokon a fürdő-szállóban tér pihenőre, vagy még ugyanaznap hazautazik Budapestre. A jegyfüzetek ára 14 koronától fölfelé változik a szerint, a minő osztályban az utas utazni kíván. A füzetjegyeket már ez évi junius hónap elsejétől fogva az egész nyári évad alatt kiadja a Központi Menetjegyiroda (IV., Vigadó-tér 1.) a déli vasút városi irodája (V., Nádor-utcza 16.), a déli vasút podgyászirodája (V, Sas-utczi 16.), a Központi * Menetjegyiroda fiókja (Roval-szálló) és a budai vasúti pénztár, a hol részletes fölvilágositással is szívesen szolgálnak.

Ez a vállalkozás kétségtelenül dicséretes s a székesfőváros közönsége, mely a Balaton vidékét megszerette, kétségtelenül nagy haszonnal honorálja ezt az ügyes kísérletet.

A Balaton-kultusz már is magas fokon áll s különösen somogyi partja immár egy hatalmas villa-város benyomását teszi.

Fölöttébb örvendünk ennek már csak azért is, mert a Balatonvidék tőzsgyökeres magyar népétől elnem- zetiesedik az idegenes szellemű budapesti lakosság. Bármily fontos legyen is ez a körülmény, mégsem

hallgathatjuk el azon való sajnálkozásunkat, hogy többi fürdőink s szebbnél szebb fekvésű nyaraló-helyeink hasonló portálásban nem részesülnek.

Nemzeti vagyonosodásunknak hatalmas forrása van ezzel elfojtva, a mit megengednünk nem volna szabad nehéz megélhetési viszonyaink között.

Éppen ezért úgy az államnak, mint a társadalomnak késedelmeskedés nélkül, vállvetve kellene cselekednie, hogy a helyzet megváltozzék.

Az állam tegye meg, hogy fürdőink modern kiépítésére és kihasználására éleszsze a vállalkozási kedvet.

A fürdővállalatoknak adjon messzemenő kedvezményeket és anyagi támogatást bizonyos idejű adómentességgel és szállítási engedményekkel.

így fölépült fürdőink reklámozására engedje át a vasúti kocsikat és épületeket s a különféle hivatalok erre fölhasználható helyiségeit, hogy a fürdő- és nyaralóvállalatok anyagi erejüket a külföldön való hirdetésekre használhassák.

Erre nagy szükség volna, mert fürdőink és üdülő-helyeink gyér látogatottságának az a legfőbb oka, hogy külföldön nincsenek eléggé és jól reklámozva.

Intenzívebb hirdetéssel, az egyes népek ízlésének figyelembevételével való hirdetés nehány év alatt előidézné az idegenek hozzánk való sereglését s milliókra rugó jövedelemhez jutnánk, főleg ha a fürdővállalatok szükségleteik beszerzésénél a hazai ipar és termelés pártolását megszeghetlen törvényül tekintenék.

A fürdő vállalkozás ilyen irányú fölkarolását első sorban a székesfőváros forgalmának hatalmas föllendülése jutalmazná; mert itt annyiféle gyógyforrás, remekszép vidék kínálkozik a vállalkozásra, hogy ha ezek valamennyije kihasználtatnék, úgy Budapest, mint üdülő- és fürdő-hely csakhamar igazi világvárossá emelkednék.

Ebben a tekintetben a fővárosnak kellene jó példát adnia saját fürdőinek fényes és pazar kényelmü, nagy arányú kiépítésével.

A szenvedők, a kik betegségeikre mindennél hatékonyabb fürdőket találnának itt szebbnél szebb kiránduló helyekkel s e mellett egy a civilizáció magas fokán álló nagy és gyönyörű város élveit is megszerezhetnék maguknak.

E mellett a legtávolabbi kiránduló helyekre is jó és árnyas utak, olcsó és megfelelő közlekedésről kellene gondoskodnia, hogy szebbnél szebb s nagy tőkét lekötő nyári vendéglőink is virágozhassanak.

Ezt megérdemelnék nyári vendéglőseink a kik nagy erőfeszítéssel és áldozattal tisztán a maguk erejéből tették hozzáférhetővé Budapest környékét a Rákosi síktól kezdve Gödöllőig Szent-Endréig éSjTörök-Bálin- tig*.

Ám ezek a derék, úttörő vállalkozók kellő kamatozás hiányában beTelefona 68—90.

FANDA ÁGOSTON mSSSSSS

BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok).

Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára.

Szállít a legmagasabb királyi udvar, [valamint József ftfherczeg Ö fensége udvara számára. — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója.