Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-06-05 / 11. szám
íl906. Junius 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA :Végül még arra kell felkérnünk ipartársulatunk elnökségét, hogy a 37százalékos illetékfölemelés ügyében tegyen újabb lépéseket, hadd láthassunk ebben a dologban tisztán. Ezek után imitt adjuk az ipartársulat hozzánk intézett nyilatkozatát teljes szövegében : Budapesti Szállodások Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata. .A «.Vendéglősök Lapja» tek. szerkesztőségének Budapesten. A«Vendéglősök Lapja» f. évi 10-ik számában «Ö r ö m h i r» czim alatt az italmérési illeték kivetésére vonatkozó közlemény jelent meg, mely szerint: «az 1906 —1908. évre szóló .illetékkivetés mellőzi az i 11 e té k n e k visszamenőleg 37 .századikkal való fölemelését. Az.ed- d i g b.e,s z e d e.i t 37 százalék n y i többlet e t ,a j ö v ő illetékébe számítják be. — Minthogy e közleményben foglaltak nyilvánvalóan tévedésen alapulnak, másrészt pedig alkalmasak a vendéglősök megtévesztésére, mert egyrészt a 37százalék emelés az 1903—1905-iki czyklusra szólott, s az egy elmúlt, befejezett tény, másrészt semmi tudomásunk nincs arról, sőt a pénzügyminiszte- teriumban nyert értesülés szerint ott sem tudnak arról, hogy a múlt czyklusra beszedett 37 százalék többletet a jövő illetékébe beszámítanák; ellenkezőleg határozottan tuck juk, hogy a pénzügyigazgatóság a vendéglősök italmérési illetékét megint kétszeresre, sőt háromszorosra is emeli, s az ipartársulat e miatt a napokban felterjesztést intéz a kormányhoz;, a vendéglősöket pedig fel fogja szólítani, hogy a kivetés ellen mindannyian felszólamlással jéljenek, — mindezek alapján kérjük, szíveskedjék a lapjában megjelent közleményt, az itt előadottakhoz képest a legközelebbi .számban helyreigazítani, nehogy ennek hatása alatt valameyik kartársunk elmulassza a felszólamlást, s ily módon hárt szenvedjen. Budapest, 1906..május 28-án. tisztelettel A Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipar társulata. Oundel, elnök. Miniszteri rendelet értelmezése. A m. kir. belügyminiszternek L905. évi 6,209. sz. alatt kőit körrendeleté; Az italmérésnél és italeárusitásnál követendő egészségügyi rendszabályok stb. tárgyában az 1809. évi decz. hó 2-án 78543/1899. sz. alatt kiadott belügyminiszteri rendelet 14. §-ának harmadik bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy „isteni tiszteletek és körmenetek alkalmával a templomok közeiében, illetőleg a körmenetek elvonulása helyén levő korcsmák és pálinkamérések az istentiszteletek és körmenetek alatt zárva tartandók“, szigorúan és akként értelmezendő, hogy az isteni tiszteletek és körmenetek tartama alatt a templomok közelében, illetőleg a körmenetek elvonulása helyén levő korcsmákban és pálinkamérésekben italfogyasztó vendégek nem türhetők meg. A szóban forgó rendelkezésnek az volt t. i. a czélja, hogy az isteni tisztelet, illetőleg a körmenetet a kimérési üzletekben esetleg zajosan mulatók lármája ne zavarhassa meg, ez pedig csak úgy érhető el, ha a jelzett időben a kimérési helyiségekben italfogyasztók nem tartózkodnak. Az ezen rendelet végrehajtását akadályozó pálinkamérők és korcsmárosok, illetőleg vendégek az idézett körrendelet 22. §-a, az 1899. évi XXV. t.-cz. 30. §-ának 3. pontja, 31. §., illetőleg az 1879. évi XL. t.-cz. alapján büntetendők. A pálinkamérők és korcsmárosok eze#fdül az illetékes királyi pénzügyigazgatóságok által az 1899. évi XXV. t.-cz. 4. §-ának utolsó bekezdése alapján üzletüknek más helyiségbe leendő áthelyezésére is kötelezhetők. R zenekérdés. Lapunk volt az első, a mely szaktársaink figyelmét fölhívta arra a zaklatásra, melyet valami dr. Schmidt kezdett meg a zenéltető kávéházak és vendéglők ellen a zeneszerzők egyesülete nevében. Ugyanis ez az ur a zenéltető kávéházakat és vendéglőket sorra feszólitotta, hogy a helyiségükben játszott zenemüvek előadási jogáért ennyit és ennyit fizessenek, különben pert indítanak ellenük. Minthogy a vendélősök nem tudhatják, hogy a náluk szerződtetett karoknak mely zenemüvekre van előadási joguk, melyekre nincs, valamennyien visszautasították az eddig szokatlan követelést; sőt ipartársulatunk hivatalosan is tiltakozott ellene. Mi erről a kérdésről Írott czikkelyeinkben rámutattunk a kibontakozás egyetlen módjára, a melyet előbb-utóbb érvényesítenünk kell. Méltányolván a szerzők jogos, elvitathat- lan kívánalmát, azt javasoltuk, hogy vagy a zenekarok tartozzanak bizonyos összeggel maguknak az uj zenemüvekre előadási jogot szerezni, vagy a zenéltető kávésok és vendéglősök fizessék ezt az összeget oly föltétellel, hogy az igy fizetendő összeget zenekaraik szerződéses díjazásából levonhassák, illetőleg abba beszámíthassák. Minthogy a kérdés sem ezen, sem más alapon meg nem oldatott, több esetben pörre került a dolog. Örömünkre szolgál, hogy ilyen pörre vonatkozólag Holzspach ur, hűvösvölgyi vendéglős, szívességéből bírói Ítéletet közölhetünk, még pedig javunkra szóló ítéletet. A midőn Holtzspach urnák az Ítélet megküldésével közérdekünk iránt tanúsított figyelmességeiért köszönetét mondunk, egyúttal újból hangoztatjuk azt a véleményünket, hogy a bírói ítéleteknél szilárdabb alapot csak a zeneszerzők egyesületeivel való barátságos, országos érvényű megegyezés adhat; tehát ipartársulataink ilyen megkötésére iparkodjanak, hogy a vendéglősök és kávésok mentve legyenk a pörösködéssel járó huzavonáktól és kellemetlenségektől. Különben Holtzspach ur levele s az ennek kapcsán megküldött bírói ítélet az indokolással igy hangzik: A «Vendéglősök Lapja» tek. szerkesztőségének Budapesten. Az utóbbi időben a zeneszerzők képviseletében Dr. Schmidt Károly, budapesti ügyvéd mintegy 200 pert indított magyarországi vendéglősök és kávésok ellen szerzői jogbitorlás czimén, mely perbe fogottak között m is szerepeltünk. A dolognak végére akartunk járni, nen csak magunk, hanem az összes érdekeltei nevében és az ügyet ügyvédünknek, Dr. Vas váry Titusznak, VI. Eötvös-utcza 42., I. em adtuk át; a ki a szerzői jog terén min speczialista működik. S nem eredmény nél kül, a mit az ide csatolt birói ítélet fényesen igazol. Örömmel közöljük ezt a tek. szerkesztő séggel, azzal a kéréssel, hogy azt b. lapjá ban közzé tenni szíveskedjék; vélvén ezze szolgálatot tenni a szakmának. Egyben szívesen felajánljuk e kérdésber az érdekelteknek összes tapasztalatainkat éí az erre vonatkozó felvilágosításokkal szívesen szolgálunk. Mielőtt zárnánk sorainkat, t. kérjük a tek, szerkesztőséget, hogy a mellékelt birói Ítéletet elolvasás után nekünk visszajuttatni kegyeskedjék. Kiváló tisztelettel Orvvadász vigadó üdülő és gyógyhely. Holtzspach s. k. * 17965—1906. szám. Ő Felsége a Király nevében! A budapesti kir. törvényszék a dr. Schmidt Károly, budapesti ügyvéd által képviselt Lincke Pál zeneszerző, berlini (Wilhelm-utcza 30—31. szám) lakos felperesnek a dr. Vasvári Titus, budapesti ügyvéd által képviselt ifjú Holzspach Nándor vendéglős, budapesti (I. Hidegkuti-ut 107. szám) lakos alperes ellen az 1905. évi augusztus 18-ik napján 32405 szám alatt benyújtott keresettel szerzői jog bitorlásának a megállapítása s járulékai iránt folyamatba tett rendes perét az az 1906. évi május hó 8. napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vevén, a következően ítélt : A felperes keresetével elutasittatik s tartozik 113 korona 60 fillér perköltséget 15 nap alatt az alperesnek megfizetni. A peres felek képviselőinek a perben felszámított dija s költsége dr. Schmidt Károly felperesi ügyvéd részére 148 korona 70 fillérben, dr. Vasvári Titus alperesi ügyvéd részére 113 korona 60 fillérben feleikkel szemben megállapittatik. Indokolás. A zenés színmüvekből nyitányok, felvonásközi és egyéb zenerészek, színpadon kívül, a jogosult beleegyezése nélkül is, a szerzői jogról rendelkező törvény 50. §-a értelmében előadhatók. Minthogy a keresetben említett «G 1 ü h- würmchen Idyll» czimü dal a felperes «Lysistrata» czimü operettjének egy zenerésze, erre a zenerészre a törvény 51. §-ában meghatározott tiltó rendelkezés a törvény 50. §-a értelmében ki nem terjed. Nem terjed ki annak daczára sem, hogy a «Glühwürmchen Idyll» czimü zenerész a keresethez A ■/• alatt csatolt hangjegy szerint önálló alakban is megjelent; mert ezt a dalt a zenerész jellegétől az a körülmény, hogy az önálló alakban is többszörözve megjelent, meg nem fosztja; nem annál kevésbbé, mert az A:/: alatti czimlapján is jelezve van, hogy az önálló alakban megjelent dal a «Lysistrata» operettének egy részlete. IllTlff PűtflY) saJt~> va0~ és csemege- Föüzlet: IV-, Vámház-körnt 12. — Telefon 785. ÜliilH 1 CICI áru nagykereskedése DuUuj/ljblj Fióküzlet: VII, Garai-tér 5. — Telefon 65—25. Mindenféle bel- és külföldi sajtok, hal- és husnemüek, főzelékek; turista és vadász conservek. Mustár, halikra, csemegék, téa, likőrök, magyar és franczia pezsgőborok, különlegességek, ásványvizek. Vidéki szállodások, fürdővendéglősök, kávésok, éttermek általánosan elismert előnyös beszerzési forrása. Vidékre 5 kilós postacsomagok. Árjegyzék bérmentve.
