Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1906-06-05 / 11. szám

XXII-ik évfolyam.

II. szám.

Budapest, 1906. junius 5.

(„PINCZÉREK LAPJA'1)

A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY.

nAz első magy. érsz. pínczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéházi segédek egylete“, a „Szatmár-Németi pinczér-egvlet, a „Székes- fejérvári pinczér-egylet“, a Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a Győri pínczér-egylet“. a Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székesfejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők iaprtársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és az Országos^ pinczér-egyesiilet budapesti központi mozgalmi bizottságának, a „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet“, a „Győri vendéglősök, kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre“, a „Londoni Magyar Pinczér-Kör“

nafr- HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Megjelenik havonként kétszer, minden hé 5-én és 20-án.

Előfizetési ár:

Laptulajdonos és felelős szerkesztő •

Egész évre ... 12 kor. II Félévre. ... 6 kor. Háromnegyedévre 9 „ || Évnegyedre . . 8 „

IHÁSZ GYÖRGY.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

VII.. kerület, Akáczfa-utcza 7-ik szám.

Kéziratok és előfizetések ide intézendők.

A mi a legnehezebb.

Uj korszakról beszélünk; nagy, áldásos átalakulás reményétől vagyunk eltelve. Hogy megújhodásunkra van lehetőség, van alkalom, tagad- hatlan.

Már maga az a körülmény, hogy a törvényhozás túlnyomó többségét a 48-as párt képezi, magában is elég garanciza arra, hogy az ország szekere nem halad tovább is a régi, elposványosodott csapáson.

Hogy valóban igy legyen, ez oly kötelessége a parlament mostani többségének, a mely alól semmiféle helyzet, nyomás és tekintet föl nem oldhatja.

A nemzet erkölcsi regeneráczióját keresztül kell vinnie a többségre jutott 48-as pártnak, különben érdemet- lennek bizonyul a nép kitüntető bizalmára.

Igaz, hogy erkölcsi és szellemi megifjodásunk egyik föltétele anyagi megerősödésünk, a mi megint gazdasági és politikai függetlenségünk teljességétől függ. Ám jól tudjuk, hogy ehez idő, még pedig huzamos idő kell, még akkor is, ha készek és képesek volnánk a legnagyobb erőfeszítésre.

Ausztriához fűző szerződésünk ideje még nem járt le s ha majd ez az idő is elérkezett, még akkor is sok nehézségbe kerül kötelékeink feloldása.

De éppen az, hogy ezek a nehézségek válságosakká, könnyen békebontókká is lehetnek, teszi szükségessé, hogy a nemzetet föleszmélten,

erőinek teljében találják a veszélyt hozható események.

A parlamenti többség első feladata tehát az, hogy a nemzetet a reá váró küzdelemre megedze.

Ez, a mi legnehezebb kötelességei között, jól lehet, ebben nem gátolhatja más ország fondorkodása és erőszakoskodása ; mert tisztán belügy, merőben erkölcsi kérdés.

A közvélemény által eltiport korszak maradványaitól kell megtisztítanunk közéletünket. Ez jogunk is, kötelességünk is. Ebbe nem szólhat bele semmiféle idegen hatalom érdeke sérelmének ürügye alatt.

És mégis ez a legnehezebb feladat, mert a klikkek, a szétrobbantott rendszer álarczot cserélt czinkosai állnak az útjában mindenféle álnoksággal és furfangosnál furfangosabb cselvetéssel.

A hány ember él a régi korszakból a hivatalokban, a bizottságokban, clubokban, egyletekben, a sajtóban és intézetekben, mindegyik akaratlanul is — egy-egy gát, egy-egy megtévesztő szemben a megújulásra való törekvéssel.

Igen, mert hát az ember a szokás rabja s ez a nemzedék a régi corrup- czió rósz levegőjében és slendrián- ságában nőtt fel.

A törvényhozásnak sietősen kell tennie arról, hogy a hivatalok megtisztuljanak azoktól az egyénektől, a kik magukat nem a nemzet szolgáinak tekintették, hanem a népet vették rabszolgaszámba s úgy bántak vele, a hogy a rossz gazda sem bánik barmaival. Ezek az individiumok, a

kik lefelé nem ismertek kötelességet csupán önmaguk kényelmét, haszná és zsarnokságának biztonságát, ezek az emberek a mint meggyülöltették a régi rendszert, azonképpen fognák idő előtt elkorhasztani az uj korszakot Is, ha odvaikban továbbra is megtüretnének.

Meg kell szabadítani közéletünket ezektől a kenyérpusztitóktól, nép- keseritőktől; friss levegőt, világosságot árasszunk rejtekeikbe.

Igazság, népszeretet s a haza nagysága, ez a hármas egy czélhoz alakuljon át állami gépezetünk; a bürokratikus túlkapásokat lehetetlenné kell tennünk a miniszteri termektől a legkisebb falu előljárósági irodájáig.

Ha ezt nem viszi keresztül az országgyűlés többsége, úgy végképpen megdől a nép hite, reménye; mert csak attól a párttól, attól a kormánytól remélheti megváltását, a mely igazsággal cselekszik és becsülétet követel.

Ilyennek ismerjük a parlamenti többség vezérembereit és kipróbált harezosait a múlt küzdelmeiből; igy hát reméljük, hogy emberül megfelelnek első és legnagyobb feladatuknak, a nemzet erkölcsi regenerá- cziójának.

Ezt mindenki óhajtva várja, de különösen a vendéglősök, a kik legtöbbet szenvedtek a régi rend corrup- cziójától, a bürokraczia önkényétől.

Iparunk fejlődése, egész lételünk függ tehát attól, hogy ez az uj- korszak valóban a jog, igazság és törvény uralmának korszaka legyen.

FANDA ÁGOSTON hrlAszmester

BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok).

Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára.

Szállít a legmagasabb királyi udvar, valamint József főherczeg Ö fensége udvara számára. — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója.

Telefon: 63—90.