Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-04-20 / 8. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 7 1906. április 20. Üzleti hírek. Waldhauser Ernő a nagy- kanizsai „Központi kávéház“ főpinczéri állását foglalta el. — Szombathelyen a „Sabária“ éttermi főpinczére Klein Adolf lett. — A budapesti „Kar-vendéglő“ éttermi főpinczéréül Mirth József szerződtetett. Szakácsmüvészeti kiállítás Folyó évi június és julius hónapokban Amsterdamban Henrik németalföldi herczeg védnöksége alatt a néppalota állandó kiállítási épületben nemzetközi szakácsmüvészeti kiállítás lesz. A kiállítás négy csoportra oszlik, mely csoportok mindegyike több osztályból áll. Ezekben a hazai termelők és gyárosok is helyet biztosíthatnának maguknak. A kiállításról közelebbi adatok a m. kir. Kereskedelmi Múzeumnál tudhatok meg, mely úgy annak szervezete, valamint az azon való részvétel tekintetében és minden más irányban is kimerítő útbaigazítással szolgál az érdeklődőknek. Vendéglősök estélye. Az aradi szállodások, vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és a pinczérek sikerült estélyt rendeztek április hó 4-ikén a Központi-szálloda dísztermében. A hangverseny változatos és érdekes műsorát itt közöljük: 1. Zongora-számok. Előadta Kaletzky Vilma urhöigy. 2. Szavalat. Előadta Zima Tiborné, Aranyossy Janka ur- hölgy. 3. Cselló-szóló. Czigányzene kiséret mellett előadta Tarnóczy Árpád. 4. Ferde világ. Tréfás kettős. Előadta Szatmáry Árpád és Faludy Károly, az aradi Nemzeti Színház tagjai. 5. Flóta-szóló. Előadta Gömöry Gyula, zongorán kisérte Sperber Frigyes. 6. Megfigyelések az életből. Magánjelenet, előadta Szatmáry Árpád, az aradi Nemzeti Színház tagja. — A hangversenyt előkelő közönség hallgatta végig. Ezután nagy kedvvel kaptak a tánczba, amely reggelig tartott. Serfözök gyűlése. A Magyarországi Vidéki Serfőzők Egyesülete márczius 25-én tartotta idei közgyűlését Budapesten id. Gerber Nándor elnöklésével. A beterjesztett évi jelentésből kitűnik, hogy a*z egyesület az elmúlt évben is széleskörű tevékenységet fejtett ki a hazai söripar fejlesztése körül. A jelentés megemlékezik arról a sajnálatos tényről, hogy a magyar sörgyárak nemcsak komlószükségletük nagy részét, hanem a magyar gyárak közönye következtében, berendezési tárgyakat is a külföldön kénytelenek vásárolni. Ä közgyűlés érdekes tárgya volt dr. Károly Rezső kir. gazdasági akadémiai tanár előadása,'melyben a hazai árpa- és komlótermelés jövő feladatait tárgyalta az uj vámviszonyok és a belföldi söripar igényeire való tekintettel. Ezután dr. H é r i c h- Tóth Jenő tanulságos előadásában indítványozta, hogy az egyesület hasson oda, hogy a sörfőzési iskola kapcsán mihamarább kísérleti állomás is létesittessék. Hol dolgoztassunk. A tavasszal beköszöntött a vendéglők és kávéházak renoválásának ideje; ennélfogva kárpitozásra és díszítésre melegen ajánljuk ebben a szakmában leg- kipróbáltabb kárpitozó és díszítő czégünket Knyasskó György és Fiát, VIII., Ke- repesi-ut 51. Fémek ragasztása. Fémeket fára vagy kőre a következő szerrel ragasztunk: 4 rész fekete szurkot és 1 rész viaszkot felolvasztunk és összekeverjük; e keverékhez pedig 1 rész krétaport adunk. A fémet ragasztás előtt fel kell melegíteni. A vasúti utazás ingyenessége. Cooper angol filantróp veti föl az ingyenes vasúti utazás eszméjét. Részletes adatokkal bizonyítja, hogy ez nem is olyan utópia, mint a hogy ma általában képzeljük. Abból indul ki, hogy a vasutaknak mind az állam tulajdonában és kezelésében kell lenniök. Valamint az állam utjain és hidjain ingyen közlekedhetünk, úgy egy merész lépéssel tovább menve, a vasutak is ingyen szállítsák az embereket. Az angol nép évenként körülbelül egy milliárd koronát fizet vasúti jegyekért. Ezt az összeget pótolni lehetne valamely általános adóval, különösen ha figyelembe veszszük, hogy nagy összegek takaríthatok meg a jegyeladás, kezelés, ellenőrzés stb. elmaradása folytán. Tojás-eladás súly szerint. A német baromfi szövetkezetek egymásután nyilatkoznak amellett, hogy vevőre és eladóra egyformán káros a tojást darabszámra árulni. Mert tyuk- faj és táplálás, évad és kor, kiáltó különbségeket idéz elő a nagyban való kereskedelemben és úgyszólván lehetetlenné teszi a számítást. Szinte érthetetlen, hogy mig az olcsó krumplit mindenütt súlyra árulják, addig a drága tojást darabszámra forgalmazzák. Biztos tehát, hogy minden üzletnél az egyik fél csalódik, a másik csal; mert nem a tényleg eladott belértéket, hanem egy ingatag alapot, a darabszámot veszik tekintetbe. A tojások súlya 60—40 gr. között váltakozik, tehát 33% különbség lehet a normál tojások között. Egy 60 gr.-os tojás fehérje 35 gr., sárgája 18 gr. héja 7 gr. A 40 gr.-os tojásból esik a fehérjére 23 gr., a sárgájára 10 gr., a héjára szintén 7 gr. Mert minél kisebb a tojás, annál vastagabb a héja. Boreczet készítése. Kitűnő boreczetet adnak a túlságosan savanyu borok, továbbá a felfordult, a megfeketedett s az olyan bor, mely peronosporás tőkéről lett szüretelve. Ellenben ki van zárva a megkeseredett bor; mert mig minden egyéb hibás bor akkor, amidőn eczetté válik, elveszti minden mellékizét, addig a keserű bor, amidőn eczetté lesz, még keserűbb, mint borkorában volt. Ha boreczetet akarunk gyártani megeczete- sedett borból, akkor legelső kötelességünknek ismerjük ezt a hordót borostól azonnal eltávolítani a pinczéből, mert az eczetképző gombák pár nap alatt átszármaznak más egészséges hordókra és borokra, bármily gondosan legyenek is azok bedugaszolva. Eczet- gyártásra olyan kamra- vagy félszer-félét használjunk, amelyben állandóan 18—20 C° meleg van. A gyártásra használandó hordót itt is úgy, mint a pinczében, oldalára fektetjük s fenekén mintegy négyötödrésznyi magasságban egy-egy czentiméter átmérőjű lyukat furunk s a hordót addig töltjük meg borral, hogy ezen a lyukon az ki ne fusson ; igy azután nyitva hagyván a hordó ako- náját is: a két lyukon át a levegő közleked- hetik és sokkal gyorsabban megy végbe az eczetképződés. Ha a hordót nyugodtan magára hagyjuk, négy-hat hét alatt tartalma teljesen átváltozik a legkitűnőbb boreczetté, , amelyet oly csapon át fejtünk le, mely magasabban áll, mint a boroshordóé, mert az eczet alját ágyként benne hagyjuk az ilyen «anyahordóban» s ha arra újra bort öntünk, az a legrövidebb idő alatt eczetté válik s üledéke az ágyban marad. Ezek mellett a boreczetek mellett nem is említhetők egy napon a gyári eczetek, amelyeknek rendkívül kellemetlen rossz szaguk és tulerős, vad izük van, úgy, hogy sem besavanyitásra, sem ételben nem kellemesek. Csonttárgyak kezelése. Ezek az élegü- léstől csakhamar megsárgulnak; de könnyen újra megfehérithetők, ha horzsolókövet porrá törve vízben feloldunk, ezzel a tárgyakat jól megkeféljük és azon nedvesen üveglappal befödve kitesszük a napra. Ugyanezt elérjük elefántcsonttal, ha azt a kénpornak vizzel való oldatában néhány óráig áztatjuk. A kutya kölykek eltávolításáról. Ha a kiskutyákat nem akarjuk megtartani, ne vegyük el őket egyszerre az anyjuk alól, mert igy a fölösleg tejtől lázba esnek, hanem minden 48 órában vegyünk el tőle egyet-egyet. Akkor a tejképzés lassankint csillapul. A zsírok és olajok hatásáról. A vendéglősöknek, a kiknek sok érez- és fém-tárgyat kell gondozniok, jó tudníok : A gépkenőolaj az ónra és a rézre nem hat, a sárga rezet legkevésbé, az ólmot leginkább támadja meg. Az oliva-olaj a rezet leginkább, a czinket legkevésbé rongálja. A repeze-olaj nem támadja meg a sárgarezet és az ónt; károsan hat azonban a rézre, mig a vasra alig hat. Faggyuolaj leginkább rézre, legkevésbé ónra; sza- lonna-zsir ónra nem, de rézre károsan hat be. A lenmagolajnak a behatását leginkább a czink, legkevésbé az ólom érzi meg ; a bálnazsir az ólomra jóformán semmi, a sárga rézre igen kevés, ólomra igen nagy befolyással van. A fókazsir a sárga rézre igen kevés, a vörös rézre igen nagy befolyással van. A kísérletek másrészt beigazolták azt is, hogy a vasat a faggyu-olaj leginkább, a fóka-olaj nagyon csekély mértékben, a repeze-olaj meg éppen nem támadja meg. Az ón legtöbbet szenved a czethalzsir-olajtól, kevesebbet az olíva-olaj- tól, legkevesebbet, vagy éppen semmit a repcze-olajtól. A czinket az ásványos kenőszerek ugylátszik nem támadják meg. Legcsekélyebb a fémekre való behatása a szalonna-olajnak és a czethal-olajnak ; a réz e tekintetben azonban kivételt képez. A borügynöki intézmény rendezése. A Fehérmegyei Gazdasági Egyesület választmánya a borügynöki intézmény megrendszabályo- zására a következő tervezetet fogadta el: 1. Borügynök lehet minden erkölcsileg nem kifogásolható egyén. Az erkölcsi minősítést a község képviselőtestülete állapítaná meg, a mely nyilvántartaná és alkalmas módon közzé tenné az ügynökök névsorát. 2. A borügynököt igazolványnyal kell ellátni. 3. A díjazás az eladó részéről 1 korona, a vevő részéről 40 fillérig terjedhet. Ennél nagyobb összeget elfogadni vagy követelni, kihágás. Nagyobb mennyiség közvetítő dija maximumának megállapítását a szerződő felekre kell bízni. 4. Leg- czélszerübb az eddigi hektoliterenkinti díjazást föntartani. 5. A borügynökök 100 korona biztosítékot tesznek le a község pénztárába. Igyunk szántói vizet. A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület, ez a József főherczeg ő császári és királyi fensége védnöksége alatt hazánk felső részeinek magyarosodásáért küzdő egyesület minden igaz magyar által megszívlelendő felhívást adott ki. Az idegenek bojkottálják a magyar föld és a magyar ipar termékeit, de azért mi vígan isszuk tovább a gieshüblit, a melynek Magyarország a legjobb piacza s a többi külföldi forrásból eredő ásványvizet, melyek mind nem mint gyógyvizek, hanem mint asztali és borvizek fogyasztatnak hazánkban, sokkal nagyobb mennyiségben, mint bármelyik elsőrendű és azokkal versenyképes magyar ásványvíz. Pedig ha a magyar ember ezen reá nézve teljesen felesleges, nélkülözhető, nem is olcsóbb, nem is jobb,nem is egészségesebb és nem is magyar italokat szintén bojkottálná, az az ellenséges külföld eljárásával szemben hazafias reváns volna, bárha aránylag csak keveseket is érintene, — mig nálunk a magyar termény és magyar ipar kérdése szegény és gazdagnak életérdeke. A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület magyar nemzet- gazdasági tekintetben csak hazafias kötelességet teljesít tehát, a mikor a magyar ásványvizeket s ezek közül elsősorban az országhires hontszántói savanyuvizet a magyar közönség szives figyelmébe és pártfogásába ajánlja. Nemcsak a magyar iparnak, de a magyar közművelődésnek is érdeke, hogy a hontszántói savanyuvizet a magyar közönség minél lelkesebben felkarolja, és fogyassza; mert e viz minden elfogyasztott palaczkja után egy fillér jut a felvidéki magyar egyesület czéljaira. Igyunk tehát szántói vizet!
