Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-04-05 / 7. szám
XXII-ik évfolyam. 7. szám. Budapest, 1906. április 5. („PINCZEREK LAPJA') A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZEREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. „Az első magy. érsz. pínczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéházi segédek egylete“, a „Szatmár-Németi pinczér-egvlet, a „fezékes- fejérvári pinczér-egylet“, a Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a Győri pinczér-egylet“, a Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székesfejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők iaprtársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és az Országos pinczér-egyesiilet budapesti központi mozgalmi bizottságának, a „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet“, a „Győri vendéglősök, kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre“, a „Londoni Magyar Pinczér-Kör“ BGT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-ia. Előfizetési ár: Egész évre .12 kor || Félévre . . Háromnegyedévre 9 „ Évnegyedre 6 kor. Laptulajdonos és íelelős szerkesztő IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII.. kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Tisztesség. Megindult az a lélekemelő mozgalom, a mely egy csapásra tulipános kertté varázsolta a mi szomorú hazánkat. És megtörtént, hogy az a magyar iparos, a ki a tulipános jelvények zománczmunkájával megbizatott, ezt nem csinálta meg; hanem suttyomban Bécsben csináltatta, mert igy olcsóbban jutott hozzá. Jó, hogy a turpisságra ideje-korán rájöttek; mert a mi honfiúi felbuzdulásunk is ádáz ellenségünket gazdagította volna. Ez a botrány is mutatja, hogy a mi iparunkban nagy szükség van a tisztességre, mely kapzsiságból nem áldozza föl önérzetét s nem teszi túl magát az adott *szó szentségén. Fájdalom, hogy az ipari szabadság leple alatt egykor jómódú iparosainkat fölemészttettük osztrák molochhal, elszaporodtak közöttünk azok, a kik lelkiismeret nélkül, a tisztességből csak a látszattal törődve, megrendítették iparososztályunk iránt a közönség bizalmát és jóakaratát. Ha igy vagyunk iparosainkkal, még rosszabbul állunk kereskedőinkkel. Egész sereg bérencz van közöttük, a kik osztrák gyufát árulnak nemzeti czimke alatt; még több, a kik isztriai müborokat csempésznek be s adnak el magyar termékként. Vanak „Magyar Áruházak“, a melyekben még az utolsó fogpiszkáló sem hazai készítmény; sőt még helyet sem akarnak adni a hazai áruknak. Nem igen csodálkozhatunk ezen, mert hát kereskedőink nagyobb része csak most szakadt ide Galicziából, magyarul is alig tudnak s nemhogy patrióta-érzés volna bennük, hanem titkon idegenkednek tőlünk, ha ugyan ellenséges indulatot nem táplálnak irántunk. Egész csapat gyárat, ipartelepet és kereskedést tudnánk elsorolni, a melyek osztrák czégek titkos fiókjai, megrendelő helyei s csak megtévesztésre és arra valók, hogy a magyar pénzt utolsó fillérig a bécsi medenczébe szivárogtassák. A magyar ipar érdekében tehát sok a teendőnk, főleg sok a teendője iparvédő egyesületünknek. Hogy a magyar ipart fölvirágoz- tassuk, szigorun kell ellenőriznünk. Minden üzletben meg kell jelölnünk, hogy ott mely áruk a hazai eredetűek s gondoskodnunk kell arról, hogy ezek mindenkor ilyenek is legyenek. Ki kell szorítanunk iparosaink sorából az élősdi, tisztességtelen elemet, a mely nem a saját keze munkáját, kanem külföldi gyártmányokat csempész megrendelőinek. Nem szabad megengednünk hazug czimek használását. Ne nevezhessenek el „Magyar“ vagy „Hazai“ áruházaknak olyan üzleteket, a hol idegen vaczakot árusítanak; ellenben oda kell hatolnunk, hogy létesüljenek valóban hazai iparczikkeket és termékeket közvetítő áruházak a város minden részében, a melyek már fényes kirakataikkal is bizonyságot tesznek hazai iparunk fejlettségéről Pia mindezt megtettük, akkor aztán kifelé is erélyesen léphetünk föl, megkövetelvén mindenkitől, a ki magyar kenyeret eszik, hogy szükségleteit a hazai ipar készítményeivel, a magyar föld termékeivel fedezze; ha nem, úgy közösítse ki őt a társadalom. Ámde mindennek első és utolsó feltétele, hogy régi iparosaink tisztességének uralma helyreállittassék az egész vonalon; mert az Isten csak a tisztes ipart áldhatja meg. Rendelet a vendéglős és kávés-iparról. A kereskedelemügyi miniszternek 1906. már- czius 12-én 11.870. sz. a. hozott elvi határozata szerint az ételeknek és italoknak vendéglő-, vagy kávéházszerüleg való kiszolgáltatásánál feltétlen követelmény, hogy az egyik üzletág a másik üzletág készítményeinek előállításával és kiszolgáltatásával csak mellékesen foglalkozzék; ebből azonban abszolút tilalom bizonyos ételek, vagy italok tekintetében egyik üzletágra nézve sem állítható fel és igy a vendéglősiparos nem lépi át iparűzési jogosultságának határait azzal, ha vendéglői üzletében kávéházi italokat készít s azt vendégeinek kiszolgáltatja és viszont a kávéháztulajdonos is szokásos és jogos üzletkörében marad, ha kávéházi üzletében vendégeinek vendéglői berendezés nélkül kívánatra hideg, vagy meleg ételt ad. A svájczi kereskedelmi szerződés. A kormány a hivatalos lap márczius 12-iki számában tette közzé az Ausztria-Magyarország és Svájcz között létrejött ideiglenes kereskedelmi szerződésnek f. é. márczius hó 12-től, 1906. junius 30-ig terjedő életbelépésére vonatkozó szükségrendeletet. A szerződés értelmében a Svájczba való bevitelnél a hordóbor vámja 8 frank, a palaczkbor vámja 25 frank métermázsánként, a szőlő vámja 5 kilogramm súlyú csomagokban 2.50 frank. Telefon: 63—90. FANDA ÁGOSTON mAIészmesteÍ BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok). Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára. Szállít a legmagasabb királyi udvar, valamint József föherczeg Ö fensége udvara számára. — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója.
