Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1905-03-20 / 6. szám
1905. márczius 20. Vendéglősök Lapja 5 ráfelelni, hogy sajna, még ilyen ünnepünk nincs, mert még Kossuth Lajos nem támadt fel megdicsőülten halottaiból. Ám igen valószínű, hogy daczára a sirt őrző császári katonáknak, a rajta lévő sziklatömb rövidesen lefordul róla és ő dicsőén feltámad. Hogy márczius 15-ikének jelentőségét teljesen megértsétek, nézzük meg mi történ 1848 márczius 3-án. Jertek hát velem Pozsonyba és lépjetek be a rendi országgyűlés termébe. Nézzétek, ott áll egy hatalmas, daliás férfiú, kire lelkesedve néznek a többiek és az izgalomtól felállva hallgatják szavát. Ki az, a ki beszél? Kossuth Lajos. És mit mond? Azt indítványozza, hogy küldjenek ő felségéhez feliratot, melyben kérjék ki ő felségének jóindulatát az alkotandó törvények és reformok iránt, melyek a mi magyar hazánkat és az ő ősi trónját, diszszel és hatalommal fogjak környékezni, mert mint mondá, az lesz a Habsburgoknak második megalapítója, ki minket magyar nemzeti mivoltunkban megerősödni enged s ki többi népeinek alkotmányt ad. És xuik voltak ama reformok? A felelős magyar minisztérium, a mely t. i. az ország vagyonával szabadon rendelkezzék, de sáfárkodása felől az országgyűlés által felelősségre vonathassák. A törvény előtti egyenlőség, mely megszünteti a nemes és jobbágy közti különbséget, mint a hogy nem volt különbség előbb sem, mikor a csatában a hazáért vért kellett áldozni. A közteherviselés, mely leemelve a szegény jobbágyság vállairól a terhek egy részét és rárakta a nemességnek századokon át pihent vállaira. A sajtószabadság, hogy töröltessék el az az átkos czenzura, mely a tollat bilincsbe verte, mert csak azt volt szabad kinyomatni, a mire az idegen hivatal megadta az engedelmet. A rendek Kossuth indítványát megille- tődve, egy szó ellenvetése nélkül lelkesedve elfogadták. De Wirkner Lajos, Metternich herczeg kanczellárnak fizetett bérencze a főrendekkel elhitette, hogy a felirat hozzájárulása által káros hatást fognak odafenn eredményezni. A főrendek megtagadták hát a hozzájárulásukat. Annál lelkesebben csatlakoztak hozzá a bécsiek. A békés, flegmatikus, sörivó bécsi nyárspolgárok Kossuthnak márcz. 3-iki lelkes beszédét, melyben nekik alkotmányt követel, márcz. 11-én német fordításban lelkesülten olvassák és Kossuthot istenítették. Bátorságuk felszökött annyira, hogy a katonasággal is szembe mertek szállani. A tartományi rendek háza előtt ők is reformokat és alkotmányt követeltek. S mikor a katonaság el akarta őket tisztítani, véres jelenetek játszódtak le. Ám erre őrjöngve követelték a polgárok, hogy a katonaság pusztuljon Bécs falairól jó néhány órai járásra. És a nép hatalma oly félelmes volt, hogy kívánságát teljesíteni kellett. És a hatalmas kanczellár, Metternich, lemondva hivataláról, elmenekült Bécsből. Erre aztán a mi főuraink is voltak bátrak Kossuth indítványát elfogadni. 1848 márczius 15-ikén érkezett a magyar argonauták csoportja Bécsbe István nádor vezetése alatt, hogy a feliratot őfelsége elé terjesszék és a magyar jog és igazság aranygyapját hazavigyék. Kossuth és társai mit sem tudtak arról a fenomenális hatásról, melyet Kossuth márczius 3-iki beszéde a bécsiekre gyakorolt. Elképzelhetitek hát Kossuth meglepetését, midőn a bécsi kapukat őrző polgári őrség fegyverrel tisztelegve, a férfiak üdvkiáltásokkal és kalaplengetve, az asszonyok, lányok virágokat szórva kocsijába és útjába, fogadták. Hát még este, mikor egész Bécs kivilágítva, óriási tömegekben fáklyásmenetet rendezett Kossuth tiszteletére. Csak a Burg ablakai voltak sötétek és a sötét ablakok mögül bizonyára remegve lesték az ott lévők, mi fog történni, — nem csap-e le rájuk a végzet ostora. Es jogosan félhettek, mert ez az óriási tömeg oly lelkesült, oly vad volt, hogy Kossuth szavának parányi szikrája kellett volna csak és a bécsiek által a Burg alá rakott puskaporos hordók a Nemezis nagy örömére felrobbantak volna. És hogy ez meg nem történt, Kossuth fenségét emeli, mert ime Kossuth nem volt forradalmár s hogy később annak kellett lennie, a szükség parancsolta, mert rá- kényszeritették. Mivel a válasz még az nap nem érkezett vissza, Kossuth másnap egyedül minden kiséret nélkül felment a Burgba és megkérdezte, teljesitik-e a magyar nemzet jogos kívánságát vagy nem és ha nem, ő tudja mi a kötelessége. A gyermektelen császár fitestvére Fe- rencz Károly trónörökös, mostani királyunk atyja fogadta Kossuthot és válasza az volt, hogy ő felsége a magyarok követeléseinek igazságát elismeri, teljesíteni is akarja, ám Bécs hangulatát tekintve úgy látszanék a dolog, hogy ő felsége nem önakaratából, nem atyai szivének sugallatát követve teljesíti hü magyarjainak jogos kívánságát, hanem a bécsi események által kényszerítve. Erre Kossuth igy felelt: Adja felséged becsületszavát, hogy meg is adják és becsületesen meg is tartják, mit nemzetem jog és igazság szerint követel és én vissza- szerzem az osztrák ház nyugalmát. És az osztrák ház örök hálára lesz ön iránt kötelezve, felelte a trónörökös s miközben becsületszavát adta, adott szavát meleg kézszoritással kisérte. A hála, melyet kívánok, csak az, — viszonzá Kossuth — hogy az, amihez most hozzájárulni méltóztattak, soha vissza ne vonassák. Erre Kossuth visszament társaihoz, hogy eljárása felől tájékoztassa őket s midőn azok helyeselték eljárását, Kossuth összeköttetésbe állott a bécsiek vezetőivel és kivitte, hogy Bécs ismét nyugodt lett, úgy hogy midőn a császár Bécs utczáin végig kocsizott, mindenütt kalaplevéve üdvözölték. És másnap meg volt bízva a felelős magyar minisztérium alakításával Batthyányi Lajos gróf. Tehát márczius 15-ikének az eredménye az első felelős magyar minisztérium s ugyanekkor fogamzottak meg a többi reformok is. És mi történt azalatt Budapesten. Petőfi, Jókai,Bulyovszky,Vasvári, Egressy Gábor szótlanul haladtak végig a mostani Kossuth Lajos-utczán. Mágnesnek kellett bennük lenni, mert bár szótlanok voltak, az izgatottan haladó ifjakat csakhamar egész sokaság követte s mikor a mostani Koronaherceg-utcza sarkára értek, Jókai Móricz több lelkes ifjú vállán felolvasta, mit kíván a magyar nemzet. Jókai által felolvasott tizenkét pont nagyjában megegyezik azon reformokkal, melyeket Kos- suthék a feliratba foglaltak, de első helyre a sajtószabadság tétetett, lévén az ifjak nagy része iróember. Jókai által felolvasott pontokat dörgő helyesléssel fogadták. És ekkor Petőfi átszellemült alakja emelkedett szólásra. Olyan volt, miként egy szemtanú Egressy Gábor leírja, mint az ezeréves tantalusi szomjúság, mint a megtestesült népszenvedés. És üvölti a talpra magyart. És nézzétek a nagy sokaságot, mily mohón könytelt szemmel lesi Petőfi szavait, nézzétek, mint emeli mindenki karját az esküszavakra, nézzétek, mily szilajul duzzadnak a keblek és mily erővel szorulnak ökölbe a kezek, mikor hallják, hogy: most vagy soha. Majd, mikor készen van Petőfi, megindulnak a Landerer-nyomda felé, hogy a tizenkét pontot és a talpra magyart czenzura nélkül kinyomassák. Länderer és a nyomda engedni kénytelen és a sajtószabadság első termékei a nép kezében vannak. Ez a Budapest márczius 15-ikének kimagasló pontja. Majd elfogadtatják a tizenkét pontot a városi tanácscsal. Délután nagy népgyülést tartanak és este a nemzeti színház ingyen előadást rendez a Bánk-bánból. De az előadásból nem lehetett semmi, mert a lelkesüléstől ülni és hallgatni senki sem birt, énekelni kellett mindenkinek, hogy a keble az örömtől szét ne repedjen. És elénekelték a Szózatot az utolsó strófáig és eljátszották, majd énekelték Egressy Bénitől a Talpra magyar szövegére még az nap com- ponált melódiát. És ha kiváncsiak vagytok, mi történt azután, nézzétek meg a nemzeti zászlót, majd az elmondja. Ä piros arról a sok vérről regél, mely elfolyt a hazáért. A fehér arról a csendről és nyugalomról, mely 67-ig tartott, meg arról a békéről, a mely azóta tart. És a zöld a mostani édes reményről, hogy mégis csak lesz egyszer független, tiszta magyar, gazdag és boldog hazánk, hogy tudni fogja nyelvünket e haza minFontos vendéglősöknek! Borszuro ujbor aljbor, palaczkbor és betegbor leggyorsabban, legtisztábban szűrhető a szabadalmazott „MALOVICH”-féle borszürővel, mely leg- könnvebben kezelhető. Kapható minden nagyságban. Ára darabonként 16 koronától feljebb. Kimerítő árjegyzék ingyen és bérmentve. SCHOTTOLA ERNŐ BUDAPEST, VI., Andrássy-ut 2. szám.
