Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1905-02-20 / 4. szám

1905. február 20. Vendéglősök Lapja 5 látható jövőben nem szűnik meg. Prindl Nándor ur pedig személyesen jelentette ki, hogy a hir a milyen képtelen és go­nosz hazugság, éppen olyan ostoba is. Ör­vendünk, hogy ezzel az alattomos s rejté­lyes szándékú hiresztelőket megczáfolhat- juk s az aggódó terézvárosiakat meg­nyugtathatjuk. Kitüntetett vendéglős. A csapi vasúti ven­déglőnek jó hire van s vendéglősét tisz­telettel és szeretettel emlegetik azon a környéken. A vendéglős, Garai Ignácz, meg is tesz mindent, hogy iparunk díszére és a csapiak büszkeségére váljon. így 1903-ban a bécsi szakácsművészeti kiállí­táson a tisztelet-érmet nyerte el s mind­járt rá 1904-ben az „Internationale Aus­füllung der Gessellschaft von Blauen Kreuze“ diszkeresztjét kapta kitűnő borai­ért. A csapiak tehát méltán büszkék a tö­rekvő vendéglősre. Elköltözött veterán. Egy derék, öreg ven­déglőssel kevesebb van. Dávid István karádi vendéglős, Dávid Sándor és Pál főpinczérek édesatyja, elhunyt. Az öreg ur közbecsülésben állt Somogymegyében s a karádiak nagy részvéttel kisérték el az öröknyugalom helyére. Béke hamvaira! Kegye!etes megemlékezés. Örül az ország, boldogan repes minden szív, hogy a király békejobbot nyújtott Kossuth apánk fiának. Még teljesebb az öröm, hogy a király meg­értette Kossuth Ferenczet s most már igazában ismeri az ország helyzetét s a nemzet érzületét. E fölött való, mindnyá­junkkal közös örömének kegyeletesen adott kifejezést Tóth Kálmán, ez a lelkes temes­vári szaktársunk. Harmincz koronát kül­dött lapunk szerkesztőjéhez a menedék­házi honvéd hadastvánainak, hogy gyújt­sanak szivarra szabadságharcz rokkantjai annak a napnak emlékére, a mikor Kos­suth szelleme engesztelődve lebeghetett a bécsi burg fölött; mert a király az ő fiá­nak ajkairól meghallgatta a nemzet kívá­nalmait. A mikor Tóth Kálmán barátunkat szívből üdvözöljük a kegyeletes megemlé­kezésért, megjegyezzük, hogy szerkesztőnk Tóth Kálmán ajándékát a „Budapesti Hír­lap“ utján rögtönösen eljuttatta az öreg honvédeknek. Bimbó-avatás. Rábai Béla barátunknak, a pinczérkar e kiváló tagjának, nemrég uj bimbó fakadott a családfáján. Ezt a viruló bimbót, eleven, szép fiúcskát, a múlt héten avatták föl a kereszt híveinek seregébe a lipótvárosi bazilikában. Keresztszülei Mol­nár Sándor és bájos neje voltak. A keresz­telőre lapunk szerkesztője is hivatalos volt. Az uj keresztény, a ki Béla, Zoltán nevet nyert a szent keresztségben, sok örömet szerezzen szüleinek! Téves etimológia. A XVIII. és XIX. század elején nagyban kutatták szavaink értelmét és eredetét s ha máskép nem boldogultak velük, hát fölhajszoltak valamely hasonló hangzású és értelmű idegen szót és rájuk sütötték a kölcsönzöttség bélyegét. Ekkor terjedt el az a téves föltevés is, hogy őseink a bqrt nem ismerték, tehát annak nevet sem adhattak. A „bor“ név kelet­kezését tehát úgy magyarázták, hogy az „Bor“ vezérről ragadt rá; mert ez kapta „Valkó“-vármegyét, a hol már Probus római császár ültetett szőlőket. Minthogy tehát Bor vezér ismerte és ismertette meg először a szőlőnedüt, róla nevezték el bornak. Pedig hát a bort ismerték a kínaiak, a perzsák is, tehát ismerték a köztük, velük lakó hunmagyarok is. Igaz, hogy vándorlásuk ideje alatt szőlőt nem termelhettek, hát kumiszt ittak. Halálozás. Deutsch Pál szaktársunk vidám házát is megárnyékozta a bánat, a meny­nyiben kedves sógornőjének, a bájos Zsófi- kának édesatyja, Ettl János, elhunyt. A megboldogult Morvaország érdemes pol­gára volt, a kinek a halálát nemcsak csa­ládja, hanem polgár-társai is gyászolják. A jó Zsófikát vigasztalja tisztelőinek őszinte részvéte! A somogyiak közgyűlése. A „Somogyvár- megyei Korcsmárosok Ipartestülete“ e hó 9-én tartotta rendes évi közgyűlését nagy érdeklődés mellett. Elnökké egyhangúlag újból Grünwald Mórt választották. A gyű­lést kedélyes tánczestély koronázta be. Pinczérbál Győrött. Győri szaktársaink fényes, sikerültnek Ígérkező bált rendez­nek a „Lloyd“ termeiben. Változás. Lúgoson a „Központi Sörcsar­nok“ vendéglőse, Csontos Gyula, átvette a „Konkordia“-szállodát s azt újonnan és kényelmesen rendezte be. Az alföldi cognac-gyár. Kecskemét párat­lanul kitűnő gyümölcseivel, különösen szőlőjével és baraczkjával, nemkülönben borával és baraczkpálinkájával hires vá­rossá lett nemcsak az aiföldön, hanem egész Európában. Kitűnő termékei annyira keresetté váltak, hogy nagyban való elő­állításuk vált szükségessé. E miatt alakult meg az „Első Alföldi Cognac-gyár R. T.“ Kecskeméten, a mely már egyik legelső szeszfinomitógyárunk, előállítója az utá- nozhatlan jóságu, igazi baraczkpálinkának. Baraczkpálinka 3 literes üvegkorsóval, szállítási költséggel együtt 8 kor. 25 fill. Megrendelési czim: „Szeszgyár, Kecskemét.“ Jóslat Egy tokaji poéta — úgy látszik — nem sokat vár a tokaji bor törvényes vé­delmétől; mert ilyen profécziára ösztönzi bort áhitó keserve: Néha kevés a mit iszunk Néha sok! De megszűnni e jó szokás Soh’sem fog! Egyre több lesz a titulus Mondom én . . . Mert Tokajban igen sok Az „Oxigén“! . . . A Schauer-kávéház. Schauer Viktor Fri­gyes, jeles szaktársunk az Andrássy-uton kávéházat nyit. A kávéház mindjárt az Oktogon-térnél a mai postahelyiségben lesz s májusban nyílik meg. A kávéház berendezése pazar lesz s minden részét magyar müiparosok készítik. Az üzletes nők ezégjegyzése. A nők tulaj­donát képező ezégek bejegyzése tárgyá­ban a budapesti és a kassai kir. Ítélőtábla ellentétes álláspontot foglalnak el, a meny­nyiben, mig a budapesti kir. Ítélőtábla kö­vetkezetesen megköveteli azt, hogy a női czégeknél ezen minőség magától kitűnjék, a kassai kir. Ítélőtábla felfogása szerint ezégjogi szabályaink szerint a ezégbirto- kos kiléte felől csakis a kereskedelmi ezég- jegyzékek tartalma adhatván megnyugtató felvilágosítást, nem kívánja meg, hogy a ezég szövegéből a ezégbirtokos férfi vagy női minőségének ki kelljen tűnnie. A Ma­gyar Kereskedelmi Csarnok elhatározta, hogy oly irányban igyekszik lépéseket tenni, hogy e téren egyöntetű judikatura létesittessék. Villamos kenyér. Az amerikai ember élel­messége felhasználni a Niagarát villamter- mesztésre és most már egy nagy gyár­város alakult a zuhatag körül, gyönyörű villaszerű épületekkel, a melyek között a leghatalmasabb, szinte muzeumszerü a vil­lamos erőre berendezett pékgyár. Ez a gyár kizár minden kézi beavatkozást, a mi a péksütemény tisztaságának ártana. A liszt beomlik, nagy bazinekben megmos­sák, megtisztítják, megnedvesitik és meg­tartják, mig sütésre kerül. A tiszta búza lefut nagy csövekben a gépekbe, melyek megőrlik, géppé gyúrják s finom gyapot­szálakban kerül ki s a szálakat hengerek továbbítják. A gépszálakat formába öntik. A formába tett anyagot aztán fehérbe öl­tözött péklegények a falak egyes nyílá­saiba tolják, a hol azokat megsütik és má­sik nyíláson kiszedik. Remek egy gépezet a kályha. A tüzet is a villany szolgáltatja, korom, fokkülönbség nincs sehol s addig maradnak benne, mig a kenyér kisül s készen kiszedik. A kenyerek aztán leke­rülnek a földszintre, a hol fehérbe öitö- zött munkáslányok ládákba csomagolják, naponkint egy millió darabot! Ezt követi azután egy gyönyörű fürdőhelyiség, apró kamarák márványnyal kiverve. A munká­sok és munkásleányok ugyanis, mielőtt munkába állanának, itt kötelesek megfür- deni, fehérbe öltözni, mert a gyár igen vigyáz a higiéniára. A Herkules-fürdö. Hazánk legfényesebb világfürdőjét a kincstár, mint tulajdonos, ismét saját kezelésébe veszi át. A meg­levő épületeket fényesen restauráltatja s uj szállodát is építtet. A kávésok közgyűlése. A budapesti kávé­sok ipartársulata márczius 13-án tartja rendes évi közgyűlését Némái Antal el­nöklésével. Fontos vendéglősöknek !g Borszürő! ujbor aljbor, palaczkbor és betegbor leggyorsab­ban, legtisztábban szűr­hető a szabadalmazott „MALOVICH”-féíe borszürővel, mely leg­könnyebben kezelhető. Kapható minden nagyságban. Ára darabonként 16 koronától feljebb. Kimeritö árjegyzék ingyen és bérmentve. SCH0TT0LA ERNŐ BUDAPEST, VI., Andrássy-ut 2. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents