Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1905-02-05 / 3. szám
1905. február 5. Vendéglősök Lapja 7 A czár konyhája. Az orosz czáréhoz fogható konyha nincsen sem az ó-, sem az újvilágban. A legpazarabb, a legfényüzőbb konyha ez. Természetesen rengeteg ösz- szegeket nyel el évenként, a melyeknek jó része persze nem éppen illetékes zsebekbe folyik. Ezek a félrecsuszamlások azonban bele vannak számitva a költség- vetésbe. Már I. Sándor czár Riquette nevű hires franczia szakácsára rábizonyították, hogy arczatlanul lopja felséges gazdáját. — Meglehet — felelt a czár a leleple- zőknek — de mégis Riquette tanított meg bennünket moszkövitákat az evés művészetére. A mig ő közénk nem jött, semmit sem tudtunk arról. A czár konyhája még ma is minden izében franczia. A czári konyha külső apparátusa rengeteg. Élén, mint különben minden egyébnek, az udvar- nagy áll, de tulajdonképpeni vezetője az úgynevezett „fourier-kamarás.“ Roppant fontos személyiség ez ; rangosztálya az ezredesé, egyenruhaszerü frakkban, pofoncsapott kalapban, kardosán jár, a melle pedig csupa kitüntetés, érdemrend. Pedig erre a tisztségre is csak hajdani szakácsot neveznek ki. Hatásköre korlátlan, már csak azért is, mivel a merényletektől való aggódás igen nagy az orosz udvarban. Egész hadseregre megy az alája rendelt személyzet. Kiteszi pedig ezt a személyzetet mindenekelőtt az „iroda“, a mely tizenkét titkárt foglalkoztat s a melynek közvetelen alárendeltje négy al-fourier, huszonnégy főlakáj, harmincznégy lakáj, tizennyolcz segédlakáj, továbbá 54 lakájnövendék. Magának a konyhának élén két „főnök“ áll, mind a kettő franczia szakács, a kik miniszteri fizetést húznak; 4 segédfőnök, 38 szakács, 20 kukta és 32 kuktafiu támogatja őket munkájokban. Külön osztály a pástétomsütőké; ennek vezetője szintén párisi ember; két „fő- süto“, két „főczukrász“ és húsz kukta teszi ki táborkarát. Mindezek előrebocsátása után meglehetős . ellentmondásnak látszik az a körülmény, hogy maga II. Miklós czár csupán az egyszerű ételeket kedveli. Néhány orosz nemzeti ételnek, például a borst-nak és a csi-levesnek különös barátja. Persze ezeket is francziásan készítik el számára. Bor a czári asztalon egyéb meg nem fordul, mint bordeauxi és franczia pezsgő. De ezek kedvéért azután esztendőnként ügynökök utazzák be őszszel a Champagne-t és a Gironde-ot, a kik az azévi termés legjavát vásárolják össze. Meseszerü összegeket költenek a czári udvarban csemegére. Az év minden szakában a legritkább és a legszebb gyümölcs szerepel a czár asztalán és nem ritka eset, hogy tavaszszal egy-egy őszi- baraczkért 60 koronát megadnak. Hírek Erzsébetfalváról. Mayer István piacz- téri vendéglőjének nagy vonzóereje van. Ez saját termésű, kitűnő csépi bora, melynek literjét 60 fillérért méri. — Az „Ipar“- kávéházat Barakna Bélától Stern Armin vette meg. — A „Jó sziv“-kávéházat Steiner Dávid bérlő tükör-ablakokkal látta el s díszesen rendezte be. A „természetes.“ Akármit szolgáljunk is föl vendéglőinkben, mindig halljuk, hol halkan, hol hangosan, hogy panes, hogy nem természetes. Hát a mi a bort illeti, csak meg tudunk birkózni a sanda gyanúval, ha törzsvendégeink tudják, hogy magunk szüretelünk, vagy ismert termelőktől vásárlunk; ámde zsir, vaj s a többi tejtermékek és egyebek dolgában nehéz a sorunk, mert minket is becsapnak a „gyá- rositó“ urak és asszonyságok. Azt például sohasem tudjuk, hogy igazi irósvaj hol kapható, ellenben napról-napra meglepnek az újságok ilyen „hasznos“ tudnivalóval : Újabban margarint kizárólag kókuszzsirból más zsírok hozzátétele nélkül I gyártanak, nevezetesen tej nélkül, tökéletesen ezukormentesen. E helyett körülbelül 1V 2° 0 friss tojássárgát vesznek, vagyis a kókuszzsirt konyhasótartalmu i tojássárgával vajjá alakítják. — N. é. közönség, méltóztassék igazságosnak lenni s ha nálunk jól lakott, necsak a vendéglőst, hanem a kofa asszonyságokat s kereskedőurakat, főleg az egészségügyi rendőrséget is kegyeskedjék a ménkű pártfogásába ajánlani; mert mi nem tehetünk róla, ha nemsokára lóbőrből készült vesepecsenyét tálalunk föl jóhiszemüleg: épül már a gebe-vágóhid! Biztos mód a tojás frissen tartására. Az ausztriai schmidhami tejszövetkezet, a mely a tojás szövetkezeti értékesítésével is foglalkozik, tagjainak a tojás konzerválására nézve a következő útbaigazítást adja: A legjobban bevált módszere a tojás eltevésének tapasztalatunk szerint a tojásnak vizüvegbe való rakása. Ezen czélból a drogériákból lehet beszerezni vizüveget (kovasavas káli) melyet kavarva vízzel hígítunk föl olyán arányban, hogy 1 liter vizüveghez 8—10 1. vizet adnak. Ilyen mennjuségü konzerváló folyadék 100—150 drb kisebb-nagyobb tojás eltartásához elegendő. Az eltartandó tojásokat tiszta, szagtalan agyag- vagy faedénybe rakjuk é as vizüveget lassan rájuk öntjük, mig teljesen be lesznek födve. Mindannyiszor, valahányszor tojásokat újból hozzárakunk, viz- üvegoldatot is kell hozzá önteni, hogy a legfelső tojásréteg is el legyen vele borítva. Ha látjuk, hogy egyes tojások a felszínen úsznak, vegyük ezeket ki és használjuk el hamarosan, mert ilyen tojások — ha most még használhatók is — nem állanak már sokáig el. Ha az edény megtelt, tegyük pinezébe, vagy más megfelelő helyre és födjük le fafödővei. A tojáskonzerválás ezen mindenesetre egyszerű és olcsó módjánál a következő főbb pontokra kell ügyelni: 1. Csak valóban friss, legföljebb egy hetes tojások teendők el ; 2. A tojásoknak kifogásta.anul tisztáknak kell lenniök, bepiszkított tojások elóbb le- mosandók; 3. A vizüvegnek a tojásokat mindig el kell borítania; 4. A vizüveg kifogástalan minőségű legyen. Ha ezeket a pontokat figyelembe vesszük, ez az eltartási mód okvetlenül megbízható. A szövetkezet első kísérletül 1902. áprilisban 2950 tojást tett igy el és ezekből deczem- berben csak 7 tojás nem volt minősége folytán elküldhető, de még ez a hét is használható volt mindjárt akkor a háztartásban. Az 1902. áprilisban eltett tojások egy részét egészen 1903. tavaszáig hagyták a vizüvegoldatban és még ezek a tojások is kifogástalanok voltak. Ha az igy konservált tojásokat héjukban akarjuk megfőzni, előbb egy tűvel meg kell szúrnunk, különben szétreped a héjuk, a minek oka az,' hogy a vizüveg pórusaikat eltörni s ezáltal a levegő nem távolodhatik el. Használat előtt persze meg keli mosni az igy konservált tojásokat. Az aranyhalak kezelése. A víztartóba apró kavicsot és szemcsés homokot almozunk, ez fogja fel a halak piszkát. Tisztításkor, vagy vizcserekor a halakat kis hálóval kell kifogdosni. Friss viz öntésekor nem kell a vizsugarat egyenest a halra ereszteni. A halakat sohase etessük kenyérrel vagy csersavas táplálékkal, hanem ostyával, hangyatojással, legyekkel, salátával, tojássárgájával, ezt is csak hetenkint kétszer tegyük. Novembertől—februárig egyáltalán nem kell a halat etetni, a rájövő 3 hónapon át pedig csak mértékletesen, szóval az aranyhal csak télen éhes s ha igy tartják, elél 10—12 esztendeig. Uj szépirodalmi hetilap. Az Elet czimmel uj szépirodalmi hetilap indult meg. Tulajdonképpen régi, de azért mégis uj. A Képes Családi Lapokról van szó, a mely immár a XVII. ézfolyamába lép és ezt az uj évfolyamot olyan gyökeres és bizonyára mindenkinek kedves változással kezdi meg, a mely egészen újjá avatja ezt a szép- irodalmi folyóiratot. A lap Az Élet czimmel folytatja pályafutását, uj czimmel, uj szerkesztőséggel, uj elvekkel, uj és modern beosztással és kiállítással. Az Élet (Képes Családi Lapok) ezentúl szorosabban simul a mindennapi élethez, Írásban és képben bemutatja az aktuális dolgokat és igy természetesen felöleli a politikát is, a mely a legállandóbb aktualitás. Az újjáalakított lap, szerkesztőségében a legismertebb Írókkal, legnevesebb művészekkel, minden számában egész sereg aktuális, művészi képpel szolgál és közöl legalább két-három novellát, több verset, állandóan két regényt, külön rovatot szentel a hét eseményeinek, úgy a fővárosiaknak, mint a vidékieknek, a művészetnek és irodalomnak, a közgazdaságnak, szól bőven és alaposan a divatról, az egészségápclásról, mindenkinek fölvilágositást ad minden kérdésre, szóval senkisem \ eheti kezébe Az Elet-et, a nélkül, hogy valami őt érdeklő frissen, elmésen megirt közleményt ne találna benne. Az Élet tehát rászolgál a nagy közönség pártfogására. Az ára olcsó: negyedévre csak három korona. A kiadó- hivatal (Budapest, Muzeum-körut 7., földszint) szívesen szolgál mutatványszámmal. Az előfizetők havonként jnég egy-egy regényt is kapnak ingyen. Őszintén ajánlható ez a szép, magas színvonalon álló szépirodalmi folyóirat minden családnak. A malmok üzemredukeziója. Azt mondották, hogy nem termett elég gabona. Úgy látszik, hogy csak a közönségnek nem, de a malmoknak igen. Már is sok a lisztjük, annyira, hogy kevesebbet kell őrölniük. Ezt megteszik, az árakat azonban nem csökkentik. A budapesti és vidéki malmok hosszas tárgyalás után üzemük 30 százalékos redukezióját határozták el. Az üzem- redukezió 1905. augusztusig tart. Ha azonban a budapesti malmok lisztkészlete 250.000 métermázsára apadna le, az üzem fokozatosan ismét kiterjeszthető. Az élelmiszerek hamisítása Ausztriában. A vegyészeti intézet igazgatósága jelentette a tanácsnak, hogy megkapta a bécsi vegyészeti intézetnek a tavalyi évkönyvét. Az évkönyv azt bizonyítja, hogy az osztrák fővárosban úgy hamisítanak mindent, mint Budapesten, s hogy a bécsi ember sem tudja, hogy mit eszik. A hamisítók éppen olyan lelkiismeretlenek, mint budapesti kollégáik. Csakhogy az osztrák törvények el is bánnak alaposan a hamisítókkal, a minek van bizonyos eredménye, mert a hamisított élelmiszer arányszáma mégis jelentékenyen kisebb, mint Budapesten, pedig Bécsben sokkal nagyobb a forgalom és a fogyasztás. Olajfesték lemosása. Olajfesték-fortokat úgy távolítunk el az ablakról, hogy a foltot bekenjük terpetin-olajjal, azután benzinnel lemossuk s vizes ruhával letöröljük. Befagyott csövek fölengesztése. Befagyott csővezetéket ugv engesztünk fel, hogy a befagyott részt végig rakjuk oltatlan mészszel s ezt azután megvizezzük. A felszabaduló hő a legmakacsabb jeget is fölengeszti. Borkiállitás. Kismarton melletti Szent- Oyörgy község Wolff Lajos főszolgabíró védnöksége alatt 1905 január 3-án a községházán a bortermelés emelésére s annak kimutatására, hogy milyen eredmények érettek el a nemesitett amerikai szóló- vesszőkkel, borkiállítást rendez.
