Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1905-12-20 / 24. szám
1905. deczember 20 Vendéglősök Lapja o szenvedés sanyargat, kiknek testét rongyok fedik. Azt mondja szt. Cyprián : A szenvedések azok a szárnyak, amelyekkel az égbe repülhetünk. A gondtalan jóléttől mosolygó szemek csak a selymet, bársonyt s az élet örömet keresik saját élvezeteik kielégitésére, de megfeledkeznek istenükről, aki őket teremtette, akinek életüket, jólétüket köszönhetik. A nyomorban szenvedők pedig ösz- tönszerüleg emelik könyekkel telt szemeiket a magas egekre, istentől kérve vigasztalást. De én eme szegényeket a végromlástól nem féltem. Mert mig a földön szenvedés és nvo- mór lesz, addig jós^ivek is lesznek. Azért igen nagyhiba az, hogy a jómódnak ösztönszerüleg irtják ki önmagukból az isten és felebarátaik iránti szeretetet, és átfajulnak Istent és embert tagadó Gőgös Önhaszonlesőkké. Micsoda silány lelki világ jellemzi ezt a mai kort, micsoda lelki sülyedés ez, soha annyi hízelgő, annyi hamis Judás nem csuszott-mászott szolgalelküségében embertársaik elnyomására mint ma. Istent s embert nem félő dölyffel veti fel fejét a Gőgös stréber a kisebbek előtt, de meghunyászkodik, hétrét görbéd, porig alázza meg magát felfelé, ha csak valami silány anyagi haszonra van kilátása. Ilyenek a mai emberek. Készek embertársaikat a nyomorba a végromlásba taszitani, hogy úri gőgjük s embertársaik ellen érzett oktalan gyűlöletüket, amelyet tulajdonképen a haszonlesés vezényel, kielégítsék. És igy rohannak az emberek a lelki végromlásba vakon a Gőgtől, a hatalmi vágydói el vakítva. Ez a kor eszembe juttat egy történetet, amelyet igen rövid pár szóval bátor leszek elmondani. Mikor a Wörthi csatában 12 ezred lovasságot vezényeltek rohamra: ezek a terepet nem ismerve egy partszakadásnak vágtattak és 4000 ember összetört tagjaival kellett előbb betölteni a szakadást, hogy az utánnuk vágtatok a hullákon át gázolhassanak Mit törődtek a vakon rohanók haldokló j testvéreik halálhörgésével, vonagló tes- i teiken gázoltak keresztül, hogy saját életüket megmenthessék. Ugyanez az esztelen vak rohanás jellemzi a mai kornak Önző vallástalan nemzedékét. A mai emberek készek legázolni mindenkit, aki undok önzőhajlamaiknak útjában állanak, vonagló testvér sziveken, hörgő haldoklókon készek keresztül gázolni, hogy egy kicsit emelkedhessenek. És vájjon ez a durva modor, amelyet az ezen emberek használnak, alkalmas harcz arra, hogy őket a boldoguláshoz vezesse. En azt mondom : nem. Mutassanak csak egyetlen egy embert is, aki rut gőgje, piszkos anyagi ösztöne révén boldoggá lett. Mert jól mondja a szent irás: Nincs nyugodalmak az Istenteleneknek. Nincs az az igazságtalanság, amelyet embertársaikon elkövettünk, nincs az a bűn, a melyet ellenük vétettünk, hogy azért ha előhb nem, de idővel méltó büntetésünket elfogjuk venni. Csoda-e hogy ez igy van, csoda-e hogy az isten megalázva a gőgös embert lesújtja, az elbizakodottat sárba tiporja, melyből valaha szeretetének jeléül felemelte ? így teljesedik szent Pál mondása, aki maga is hitetlen lévén, de megtérése után igy jellemezi az elbizakodott gőgös embereket: Hiúkká lettek gondolataikban és elhomályosodott az ő esztelen szívok; magukat bölcseknek mondván, bolondokká lettek. Es azt mondja tovább : akiket a világ balgatagoknak tart, azokat választotta ki az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket. Így jellemezhetők a mai emberek is, akik azt hirdetik, hogy csak azt szabad létezőnek elfogadni, amit szemeinkkel látunk s amit érzékeinkkel felfoghatunk, s ez a felfogás a végokokat mindig és mindenben csak az anyagiakban keresi, az igazságot, az igazságnak csodás erejét pedig csak az anyag tüneményének tekinti. így csal meg bennünket a külső látszat. Az emberben is csak a testet látjuk, csak ez tűnik szemünkbe; de a lélek akkor lesz láthatóvá ha az egy igaz emberbaráti szívvel van egy testben párosulva és életüket nem önhaszonleséssel, hanem magukban szállva szegény embertársaik segítségére sietnek. Mert ha csak azokat szeretjük, akik a szeretetet irányunkban mutatják, akkor nem vagyunk jobbak a pogányoknál, szeressük tehát azokat is akik minket nem szeretnek vagy talán gyűlölnek, és ha ezt a szeretetet tettekben is nyilvánítjuk, akkor vagyunk érdemesek isten és ember osztatlan szeretetére. Ez a határtalan szeretet nyilatkozott meg az önök felebarátot igazán szerető sziveikben. Önök kik testet és lelket ölő kézimunkájukkal keresett fillérjeikkel hozzá járultak, és lehetővé tették a mai ünnepélyt, a szeretet ezen igaz Szimbólumát. Ki tudja hány keserves könyet töröltek le szegény ártatlan gyermekeikért aggódó anyák bánatos szemeiről. Ki tudná meg mondani hány életet mentettek meg a jövőnek azzal, hogy adakozva, szegény gyenge testüket a dermesztő hideg ellen meleg ruhával fedhetik, felnőve életüket a jónak és szerencsétlen hazájuknak szentelhetik. Legyen ez a mai ünnep a szeretet záloga az önök szivében, ez a mai ünnep lobogtatoja lelkűk és szivük jóságos szeretetének e szerencsétlen szegénvek és árvák iránt. Ezen ártatlan árvák hála imája fogja önöket kisérni egész életükön keresztül. Meghalt szülők lelkei fognak az Úristen előtt hála zsolozsmákat zengeni önökért hogy árván itt hagyott nyomorban sínylődő gyermekeiket pártfogásba vették. Az elköltözőitek lelki szemeik sírva néznek most le, a magas egekből látva ártatlan gyermekeiket mások könyörüle- tére bízva, amikor ők még oly szívesen éltek és küzdöttek volna az élettel szegény övéikért de a rideg kérlelhetetlen halál őket elragadta és csak az isten színe elől nézhetik árváik örömmel telt arczáit. Az özvegyek keserű könycseppjei legyenek önök előtt azok a vezérlő csillagok kik az irgalmat a szánalmat az emberbaráti szeretet legfeláldozóbb fokáig vezérlik sziveikben. Akkor boldogan hajthatják fáradt fejeiket pihenésre azon tudatban, hogy életüket nem az önhaszonlesésben, haír Fontos vendéglősöknek! u jbor aljbor^alaczkbor és betegbor legoyorsabban, legfszfábban szűrhető a sza„M ALOV IíflíSféB borszürővel, mely legkönnyebben kezelhető Kapható minden nagyságban. Ára darabonként 16 koronától feljebb. Kimerítő árjegyzék ingyen és bérmentve. SCIIOTTOLA ERŰI BUDAPEST, Yl., Andrássy-nt 2. szám.
