Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1905-11-05 / 21. szám
6 Vendéglősök Lapja 1905. november 5 kávéházat annak tulajdonosa Upor József már megnyitotta. — Pécsett a „Vigadó“ éttermeit Fehér Domonkos volt kaposvári vendéglős vette át. — Mikossy Imre volt zombori szálloda tulajdonos, legutóbb a budapesti Kossuth Lajos-utczai „Udvari Kávéház“ volt tulajdonosa megvette a József-körut és Baross-utcza sarkán levő Veres Kálmán-féle sörcsarnokot. Örömmel üdvözöljük Mikossy szaktársunkat mint tőről metszett, szakképzett vendéglőst, velünk együtt a józsefvárosi polgárok nagy sokasága örvendezik, hogy e valóban jó helyen fekvő vendéglői üzlet valahára erre hivatott szakképzett vendéglős kezeibe került. Sok szerencsét kívánnunk régi jó ismerősünknek és barátunknak. Kettős eljegyzés. Schiller Henrik nyitrai szállodatulajdonos két szép leánya lépett Hymen rózsalánczaiba. Schiller Ella kisasszonyt dr. Fodor Rezső orvos jegyezte el Szilágysomlyóról, Schlier Hilda kisasszonyt pedig Nagy Nándor a „Fongiére“ tisztviselője jegyezte el. Pozsonyból. Károlyfalván a vasúti pályaudvar mellett épült saját házában Bürg Lajos egy igen díszesen berendezett szállodát nyitott. Losonczon a főtéren Berger Henrik ottani szaktársunk egy igen megfelelően berendezett kávéházat nyitott, melyet a saját neve alatt nagy sikerrel vezet. Zsombolyán a város kellő közepén van Kolling Kristóf modernül berendezett szállodája és kávéháza. Kolling Kristóf szállodás előzékenysége és megnyerő modora által nagy tiszteletnek örvend Zsombolyán és a vidékén. Üdvözöljük! Nagy-Károlyban a „Magyar király“ szállodát Sugár Emil újonnan berendezte s azt f. hó elején adta át a forgalomnak. Eljegyzések. Győrött a „Royal“-szálló derék szobafőpinczére Teller Vilmos eljegyezte Prettenhoffer Mariska kiasszonyt. — Oaál József jóhirnevü pinczér éljegyezte Juranovits Ferencz bátyánk nevelt leányát Mariskát, Szegeden. — Leblovits Sándor Ungvári eljegyezte Reismann Margit kisasszonyt. Nincs uj a nap alatt. Érdekes fölfedezéssel lépett a világ elé dr. De Feis Leopoldo firenzei tanár és ismert arkeológus. Több egykorú iró munkáiból kimutatta, hogy a régi rómaiak nemcsak ismerték a szőlőinkre annyira veszedelmes fillokszerét, de ki is tudták irtani. Mig most ott, ahol a fillokszera föllép, az egész szőlőt megsemmisítik, addig a rómaiak szere nemcsak a jelentkező fil- lokszerát ölte meg, hanem továbbterjedését is megakadályozta. De Feisz tanár azt hiszi, hogy ismeri az ampelite nevű szer összetételét, sőt a Collegio della Quercie obszervatórium Firenzében megjelenő közleményeinek hatodik kötetében közzé is tette. De majd csak ezután fog kiderülni, hogy a szőlőmivelés szempontjából annyira fontos szer be fog-e válni a gyakorlatban. A vér mint tápszer, nem hiába kedvelik nálunk a sült liba- és kacsavért; mert hát a vér igen tápláló étek. A vérben sok olyan tápláló só van, a melyet a szervezet közvetlen fel tud szívni. Ez ideig a várnék csak némely alkatrészét tudták hasznosítani emberi és állati czélokra. Ma már némely gyár a vért teljesen fel tudja dolgozni, pl. disznó hizlalásra alkalmas vagy apró malaczok etetésére szolgáló alakban. Ezek a szerek könnyű emészthetőségük mellett nagy népszerűségnek is örvendenek és kivált szoptatásban szerencsétlenül járt anyakoczák pótlására használatosak. Magyar ember a porosz király szolgálatában. Czéh András gazdasági tanácsos, jeles hazánkfia, a porosz kir. szőllőbirtokok vezetője a napokban ülte meg 25 éves szolgálati jubileumát. Ez idő alatt kiváló érdemeket szerzett Czéh András az egész Rajnamenti szőlészet és borászat körül. Örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy a szőlészet ezen jeles bajnokát jubileuma alkalmából a legmelegebben üdvözöljük. Ugorkasaláta télen. Frankfurtban az ugorkát meghámozzák, meggyalulják, lesózzák és éjszakára sóban hagyják. Másnap reggel ezt a sósvizet, mely éjea át képződött, leöntik és a fölszeldelt rétegeket sóval üvegbe vagy kőedénybe rétegezik. Felülre mindig jut egy jó ujjnyi sósréteg, és erre pergament födél. Némi vigyázat mellett, mely kivált a felső réteg karban tartására irányul, az igy kezelt ugorka teljesen épségben marad. Használat előtt a napi készletet egy éjen át ki kell áztatni. A franczia pezsgő-termés. Heidsiek, a világhírű pezsgőgyáros, azt a csak vagyonos osztályt érdeklő hirt közli a Times-szal, hogy az idei pezsgőszőlőszüret Franczia- országban nagyon gyöngén ütött ki. Juiiusig ugyan nagyon szép volt a termés úgy mennyiség, mint minőség tekintetében, de a júliusban és augusztusban dühöngött szélviharok és gyakori jégesők óriási kárt tettek Champagne termésében. Ehhez járult még a szeptemberi túlságosan hűvös időjárás is, a mely nem tudott a tőkéknek és a talajnak kellő meleget adni. A szüretelést már szeptember 25-én megkezdték, de nagyon kedvezőtlen időjárás mellett. — Ez csak előnyére válik a mi pezsgőnknek: mert a franczia gyárosok eddig is vásárolták a kitűnő magyar pezsgőt s azt saját ezégük alatt hozták forgalomba. Ezt — ha most nálunk rossz termés volt pezsgőnek való borban — fokozott mérvben fogják tenni. Papiros edények. New-Jork körül nagyon felkapták tejesedényül a papirosüvegeket, melyek állítólag sokkal tisztábbak, mint az üvegek. Ezen papirtartányok fenyőfa fűrész- porból készülnek és csúcsúk olyan kemény, hogy egy-egy métermázsát is megbir. A dugó is papirosból készül és eltakarja az egész üveget. Ezen tartányok sokkal könnyebbek az üvegnél és törés veszélye nélkül jobban használhatók, a mellett áruk sokkal olcsóbb. Egyetlen hátrányuk, hogy nem átlátszók. A szeszmentes italok veszedelmesek. A berlini „Tageszeitung für Bräuerei“-ben Bode dr. ezikket közöl, melyben számos adattal tudományos alapon mutatja ki, hogy kivált járvány idején mennyire veszélyesek az úgynevezett szeszmentes italok. Viszont meg van állapítva — és ebben a legjelesebb kutatók egyetértenek, — hogy a kolera és tífusz csirái a borban és sörben csak igen rövid ideig maradnak fejlődésre képesek, mivel ezek az italok ama csirákra halálosan hatnak. Gombaíz. Egy franczia szakács közlése szerint állandóan biztosíthatjuk asztalunknak a gombaizt a következőképen: A gombát megtisztítjuk és a saját levében főzzük, de ezt a levet időnkint félreöntjük. Ha már nem ereszt levet, föleresztjük egy kevés vízzel és jól megkeverve, újra forral- I juk. Végre ezeket a leveket összeöntjük, jól megszűrjük és pépszerüen besűrítjük. Ezt a pépet bőszáju üvegekre szedjük, bedugjuk és hólyagpapirral lekötjük. Ebből egy kávéskanálnyi elég, hogy bármely levesnek gombaizt adjon. Czégjegyzés. Oansler Adolf szállodás és vendéglős Nagybittsén a ezégét törvény- székileg bejegyeztette. Vadhús frissen tartása. Egy párisi szakács szerint, ha egy pár foglyot vagy egy nyulat rendesen megtisztítunk a vértől és frissen őrölt kávéval beszórjuk a tolla, illetve a bundája alatt: az ilyen állatok akár szabadon, akár ládában küldve, szagtalanul maradnak.' Tessék ezzel az olcsó szerrel próbát tenni és arról ide referálni. Magyar bor Olaszországban. Alig, hogy kiszorítottuk az országból az olasz borokat, a m. kir. Kereskedelmi Múzeumnál már jelentkezik egy milánói ezég, a mely többek közt magyar boroknak Olaszországba való bevitelével akar foglalkozni s e végből a magyar ezégek képviseletét óhatja elnyerni. A gyümölcs eltartása. Nem elég, ha jó fajokat rakunk el, ha az egyes darabokat óvatosan szedjük le a fáról, ha időközben válogatjuk a gyümölcsöt. Szükséges a gyümölcsöt néhány hétig izzadni hagyni. Ezért igen fontos dolog az almának és körtének a leszüretelés után történő hosszas kiszellőztetése s csak azután szabad azt téli helyére beraktároznunk és pedig, ha külön gyümölcskamránk erre a czélra nincs, akkor egyéb, száraz, de mindenesetre szellőztethető kamrát rendezünk be e czélra, körül fapolczokkal, amelyekre vagy száraz mohát, vagy fürészport terítünk ki s arra rakjuk a gyümölcsöt, a mely közül úgy előbb a kiszellőztetés alkalmával, mint később, a rothadtat szorgalmasan ki kell válogatnunk. A telelő kamra legyen fagymentes, de nem meleg s mielőtt a gyümölcsöt bele raknók, füstöljük ki kénnel, a mely eljárást télen át is, de mérséklettel, ismételjük néha s ne mulasszuk el ezenfelül száraz idővel a szellőztetést. „Magyar Gyárak és Iparvállalatok Czimtára“ czim alatt Bacskay Miklós Szepesvármegye főszámvevője, m. kir. pénzügyi számvizsgáló nagy szorgalommal és szakértelemmel egybegyüjtött legújabb hivatalos adatok nyomán sajtó alá rendezte és közre adja a magyarországi gyárak és iparvállalatok hiteles czim- és törzskönyvét. Ha meggondoljuk, hogy milliókat juttatunk évente a külföldnek s főképen Ausztriának olyan áruezikkekért, amelyek ma már kiváló minőségben és versenyképes árak mellett a hazai gyárakban is készülnek s hogy ezen sajnálatos állapotnak oka főképen abban rejlik, hogy nemcsak a fogyasztó közönség, de kereskedőink, sőt gyárosaink sincsenek kellően tájékozva arról, hogy melyek azon czikkek, amelyekért ma már nem okvetlenül szükséges idegenbe mennünk, csak örömmel kell, hogy üdvözöljünk minden olyan vállalkozást, amely a magyar közönség ezirányu tájékoztatását czélozza. A czimtár a száraz czimanyagon kívül az az egyes gyárak és iparvállalatokra vonatkozólag minden olyan adatot közöl, amelynek tudása az üzleti érintkezésben hasznos, sőt nélkülözhetetlen s olyan körültekintő gondossággal készült és a czimek oly nagy tömegét foglalja magában, hogy gazdasági feltámadásunk küszöbén biztos fegyver lesz az a hazai piaczot meghódítani törekvő minden élelmes, vállalkozó szellemű és felvilágosodott magyar gyáros és nagyiparos kezében, de megbecsülhetetlen szolgálatot fog tenni a hazai beszerzési forrásokat kutató magyar kereskedő, iparos és nagyközönségnek is. Fentiekre való tekintettel szerző bizalommal fordul az érdekelt körökhöz és kéri, hogy a nyomtatandó példányszámok megállapithatása czél- jából a czimtárra vonatkozó rendeléseiket egy levelezőlapon már most szíveskedjenek megtenni, mivel fölös számú példányok nem fognak nyomatni. A czimtár egy példányának ára 20 korona s megrendelhető a szerzőnél Bacskay Miklós p. ü. szám- vizsgálónál Lőcs n, (Szepesmegye). Kérelem. Mindazokat kik előfizetéseikkel hátralékban vannak, kérjük hátralékaik mielőbbi kiegyenlítésére.
