Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1905-10-20 / 20. szám
6 Vendéglősök Lapja 1905. október 20 Közgyűlés. A Budapesti Pinczér- Egylet 1905. évi október hó 30-án, hétfőn, éjjel 1 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre az egylet t. tagtársait tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgy: 1. Elnöki megnyitó. — 2. Alapszabályok módosításának tárgyalása. — 3. Indítványok. Figyelmeztetés. A tisztelt tag urak figyelmeztetnek alapszabályaink 48. §-ának 4. bekezdésére, miszerint csak azon tagok bírnak szavazati jogosultsággal, kik tagdíjaikkal 3 hónapon túl hátralékban nincsenek. A közgyűlésre a tagkönyv elhozandó. Orosz vám a franczia borokra. A Revue Vinicole értesítése szerint z orosz-franczia kereskedelmi szerződésben, mely 1906. január 1-eje és márczius 1-eje közt fog életbe lépni, hordó borra 5 rubel, palaczk borra 6 rubel, pezsgőre 14 rubel, likőrökre és szeszes italokra hordókban 10.40 rubel, palaczkokban 13.40 rubel vám van pudonként megállapítva. Szőlősgazdák utazása Erdélyben. Szeptember 24-én ért véget a Magyar Szőlősgazdák Országos egyesülete által Erdélyben rendezett tanulmányút. A tanulmányúton az egyesület képviseletében Drucker Jenő igazgató és Ballay Jenő titkár vettek részt, mig a vezetést, illetőleg a rendezés részleteit Gálfy János vinczellériskolai igazgató, Dezső Miklós és Schöppner Sámuel szőlészeti és borászati felügyelők végezték. A tanulmányúton az egyesület számos tagja vett részt. Kolozsvárott volt a kirándulók találkozója, majd a kolozs-monostori gazdasági tanintézetet szemlélték meg, honnan az Erdélyi Pincze- egyesület helyiségeibe mentek, a hol Jósika Gábor báró elnök és Eőry Tivadar kalauzolták a társaságot. Második állomása a társaságnak Gyulafehérvár volt, hol a rózsamáli és a közeli szőlőkbe rándultak. Itt megtekintették a püspöki pinczéket s a városháza nagytermében megtartották a szőlészeti és borászati értekezlet, melyen nagy közönség hallgatta figyelemmel Ballay Jenő, Drucker Jenő és Gálfy János előadásait. Később megszemlélték a sárdi s magyarigeni szőlőket. Legközelebbi állomása a társaságnak a négy Teleki grófi család tulajdonát képező celnai uradalmi szőlő- és borgazdaság volt. Innen Krakkóra mentek, hol a Biirger-féle szőlőket látogatták meg. Délután átrándultak a tanulmányozók Gáldra, a hol Kemény Árpád nagyszabású uj ültetéseit vették szemügyre. Nagyenyeden a m. kir. vinczellériskola szőlőtelepét és présházát nézték meg a kirándulók. Csomborodon Kemény Árpád és Simon bárók szives kalauzolása mellett gyönyörködtek a nagyszabású uj telepítésen. Medgyesen a város polgármesterének kalauzolása mellett szemlélték meg a szász gazdasági iskolát, majd az állami és az Ambrósi-féle ojtvány szőlőtelep került sorra. Alsó-Bajomban a ka- tholikus státus uj szőlőit nézte meg a társaság, Zsidvén ünnepiesen fogadták a tanulmányozókat, kik itt a szőlő és borkiállítást vették szemügyre, Kemény Ákos báró főispán részvételével. Küküllőváron a Haller gróf-féle, Ádámoson a Kovácsi Sándor- féle szőlőket tekintették meg, honnan áthajtattak Dicsőszentmártonba, hol a társaság a vármegyei gazdasági egyesület vendége volt. itt tartották meg Kemény Árpád főispán elnöklésével az értekezletet, melyen Ballay Jenő, Drucker Jenő és Schöppner Sámuel voltak az előadók. Ezzel a nyolcz napot betöltő tanulmányutat a társaság befejezte. Visszautasított vád. Soltvadkert és Táz- lár községekről a lapunkban is megjelent hírre onnan a következő nyilatkozatot adták ki: A napokban több napilapban és az önök b. lapjában is az a hir jelent meg, hogy Soltvadkert és Tázlár pestmegyei községek bortermelői a bort hamisítják, amennyiben borukat vízzel szaporítják. Ez nem felel meg a valóságnak. Sőt ellenkezőleg, bortermelőink versenyeznek egymással abban, hogy melyik szállít jobb mustot a kereskedőknek. Ugyan néhány évvel ezelőtt megtörtént, hogy pár kisebb termelő megkeresztelte a bort, de ennek a hatóságok elejét vették; az illetőket szigorúan megbüntették és a borukat az utczára eresztették. Azóta ez a rossz szokás egészen megszűnt. Kívánjuk sürgősen, hogy boraink jó hírnevének megmentése érdekében küldjön ki a minisztérium vizsgáló-bizottságot. Borárverések Aradon. Az Aradhegyaljai Szőlősgazdák Egyesülete szeptember hó 29-én délután 3 órakor az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület székházának tanácstermében igazgató-választmányi gyűlést tartott, amelynek főtárgya volt az ősz folyamán tartandó boraukcziók előkészítése. Az egyesület ezt az intézményt, amely a külföldön állandósítva van, az ő vidékén meg akarja honosítani. A szőlő-város. Nemsokára Kecskemét valóságos szőlő-várossá lesz, a legszebbé és legnagyobbá talán nemcsak Európában, hanem az egész világon. Erre enged következtetni ez a jelentés: A minap ismét árvereztek el Kecskemét város birtokát képező földet Pusztaszeren. Meglepő eredménye van ismét az árverésnek. 114 holdat szőlőnek való föld gyanánt bocsátottak áruba, de ez a terület nagy esőzések alkalmával vizes marad. Ezt jelezte is Szegedy tanácsnok és ennek daczára az eredmény az, hogy 88,287 kor. 19 fillér a vételár. Holdankint átlagosan 768 korona. —- Egy másik helyen pedig 12 holdat adtak el; összesen 9768 korona a vételár. Holdankint átlagosan 814 korona. Érdekes tudni, hogy erdőirtvány is kerül majd eladásra, azért azonban 400 koronánál többet nem is Ígérnek. A jó bor nem szerencse. Szomorú időket élünk, a jónak nincs kelete. Mindenben csak az olcsót keresik az emberek, nem törődve azzal, hogy a megvett portéka rossz, selejtes. A nagy szegénység az oka ennek. Ez szállította le a közönség igényeit, lassan- lassan megrontva Ízlését is. Ezt mutatja ez a tállyai jelentés is: Bár Tokaj-Hegyal- ján a tavasz kezdetén a termés gazdagon mutatkozott, a virágzásra jött kedvezőtlen idő a reményeket alaposan leszállította, a junius végével beköszöntött hőség és szárazság még ezeket a reménységeket is alaposan megdézsmálta. A szárazságot legjobban álló szőlőkben is csak féltermésre van kilátás. Hanem ennek fejében az idei termés a borok királya lesz. Ma a szőlő sokkal érettebb, mint a legtöbb évben szüretkor, olyan édes, hogy a kik a tuléde- set nem szeretik, nem tudják élvezni a nagy édesség miatt. Csak az a baj, hogy a nagyon jó minőségű bort nem igen lehet értékesíteni, mert a vendéglősök nem veszik azért, mert a vendégek az erős borokat nem igen fogyasztják. A nagyobb birtokosoknál raktáron hevernek még a tavalyi borok, pedig 33—45 forintjával túladnának rajta hektoliterenkint Hogy az uj bornak mennyi lesz az ára, azt ma még nem lehet tudni. Az okos spanyolok. Madridból írják, hogy a spanyol kormány szigorúan meghagyta az összes vasutaknak, hogy az Amerikából érkezett szőlőket ne szolgáltassák ki. E szőlők ültetése szigorúan tiltva van, sőt még a múlt évben ültetett szőlők megsemmisítését is elrendelték. Bizony-bizony nálunk is élkelne ilyen tilalom; mert már be van bizonyítva, hogy a filokszéra elleni védekezés nem teszi szükségessé az amerikai vesszők beültetését. Ezt annál is inkább mellőznünk kellene, mert sokfelé a kisebb gazdák nem oltják be az amerikai alanyokat, hanem a poloskaizü amerikai szőlőből termelnek bort, a mely ugyancsak csekély értékű. Figyelmeztetés. A Magyar Élelmiszer- szállító r.-t. figyelmezteti a gyümölcsexportáló gazdákat, hogy többször előfordult, hogy friss gyümölcsnek bevallott küldeményeket az oderbergi porosz vámhivatal lefoglalt, mert az elvámolás alkalmával a bevallástól eltérőleg nagyobb mennyiségű szőlő is találtatott azokban. Miután az ily helytelen tartalombevallások ismétlődése esetén attól lehet tartani, hogy a porosz vámhivatal az elvámolásnak a vonatoknál való eszközlését beszünteti és a kocsiknak minden esetben a vámraktárhoz leendő ál’itását követelni fogja, minek következtében a romlandó szállítmányok Oderbergből a csatlakozó vonatokkal továbbíthatók nem lesznek: saját érdekükben felkéri az üzletfeleket, miszerint a helytelen tartalombevallástól annyival is inkább tartózkodjanak, mert a késedelmes szállítástól eltekintve még jelentékeny büntetéspénzt is fog kelleni fizetni. Felszámolás. A Gödöllői borászati egyesület mint rt., mely borkereskedéssel foglalkozik, hosszabb idő óta nehézségekkel küzd és az utolsó mérlegét 250.000 korona alaptőke mellett 19,326 korona veszteséggel zárta le. A vállalat fináncziái az utolsó időben még rosszabbra fordultak, úgy, hogy felszámolásba megy át s október 8-án e czélból rendkívüli közgyűlést tartott. Horkolás a szállóban. Egy Versailles közelében lévő község polgármestere a nyáron gyűlésre hívta össze a község választó polgárait, hogy egy tervét előttük kifejtse. Nem tudni, hogy a polgármester hosszú és unalmas beszéde volt-e az oka, vagy sem, elég az hozzá, hogy a beszéd alatt az egyik választó szépen elszundikált, s néhány pillanattal később hatalmas horkolással zavarta a szónokot. A gyűlés tagjai csöndes derültséggel fogadták a váratlan közbeszólót, természetesen a polgármester kivételével, a ki iszonyúan fölháborodott és jegyzőkönyvbe vétette, hogy az illető választó a gyűlésen horkolt. A választó, a kit azután fölkeltettek, hiába erősitgette, hogy nem emlékszik a horkolásra, a polgármester mégis följelentette becsületsértésért, azon az alapon, hogy a horkolással a választó kíméletlenül elitélő kritikát mondott a polgármester beszédéről és tiszteletlenséget tanúsított a gyűléssel szemben. Majd a bírói tárgyaláson fogják eldönteni, hogy becsületsértés-e a horkolás, vagy sem. Hasonlóan különös pör foglalkoztatta 1898-ban a londoni bíróságot. Egy Jane Ship nevű ko- morna minden helyét elvesztette iszonyú horkolása miatt. A mikor egy napon ismét elkergették valahonnan, egy szállóban szobát bérelt, s nyolcz napra előre kifizette a bérösszeget. Este lefeküdt aludni, de egy órával később a szálló összes vendégei a folyósokra tódultak, mert az egyik szobából iszonyú horkolás hallatszott, olyan zaj, a mely hasonlatos volt ahhoz, a mint egy gyorsvonat átrobog egy vashídon. A szálló tulajdonosa csakhamar megállapította, hogy Jane Ship volt a horkoló. Fölszólította, a szerencsétlent, hogy azonnal hagyja el a szállót, de a J;eány nem engedelmeskedett és kijelentette, hogy nyolcz napra előre kifizette a szoba árát. Az oda hivott rendőrök nem segíthettek a szállótulajdonos baján, mert a horkolást nem lehetett éjjeli csendháboritás- nak minősíteni. Másnap a szállótulajdonos sürgősen a bírósághoz fordult. A bíróság egyik tagja egy éjszakát a szállóban töltött s megállapította, hogy abban a szállóban, a hol Jane Ship alszik, emberfia be nem hunyhatja a szemét. A szakértő szemle eme eredménye alapján a bíróság kimondotta, hogy a komornának azonnal el kell hagynia a szállót, miután az előre megfizetett bérösszeget visszakapta.
