Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1905-10-20 / 20. szám
4 Vendéglősök Lapja 1905. október 20. Herz Ármin Fiai szalámigyár Budapesten Ugyanott !«a pesti disznózsír és szalonna szerezhető be. Ajánlja kiváló minőségű magyar szalámiját, milánói szalámit és mortadellát. Minden egyes rúd ólompecsettel van ellátva melyen a gyár védjegye látható. «——— jólét legegyszerűbb tételeire vasárnapi előadásokban kioktatni és felvilágosítani, nézetem szerint sokkal helyesebb és magasz- tosabb feladat volna, mint az örökös politizálás és felekezeti meg nemzeti gyűlölködés szitása, amely csak arra való, hogy a nép hazafias érzületét és ragaszkodását a magyar hazához megmételyezze és folyton lazítsa. A fentebbiekben törekedtem elvi álláspontomat kifejteni és megokolni, hogy miért nem lehetek én hive a totális abstinentiá- nak, s hogy miért vagyok esküdt ellensége a pálinkaivásnak s végül, hogy miért vagyok barátja a bor és sör mérsékelt fogyasztásának. Az alkoholizmus okairól, az ellene való védekezésről, továbbá a «gothenburgi» és «prohibitiv» rendszerekről, nemkülönben a «local optió»-ról, szóval az italmérés reformjáról, valamint az alkoholnak a bűnügyekben való jelentős szerepéről stb. stb. egy más alkalommal. Ugrás a sötétbe. Az országgyűlést ismét elnapolták; országunk szekere ott vesztegel a kátyúban. A be nem vallott abszolutizmus jegyében élünk; alkotmányunk skartba került. Sötétbe ugrás ez, a mi úgy a nemzetre, mint a koronára nagy veszedelmeket rejt magában. Bennünket — lapunk hivatásánál fogva — csak fa köz- gazdasági következmények érdekelhetnek. Mentői inkább beláthatlanok ezek, annál inkább kell készülődnünk elviselésükre. Minden szaktársunk számoljon a bizony- v talansággal s legyen készen minden veszedelemre. Hazánk ügyeinek mai állása szerint minden polgárra két kötelesség hárul. Egyik a lassú, szakadatlan pangásokozta folytonos áldozat, a másik pedig a végső erőfeszítés igazaink védelmében. Mentői jobban tudjuk elviselni az első terheit, annál csekélyebb lesz a második veszedelem hatása. Dolgozzunk tehát kétszeres erővel s takarékoskodjunk hatványozott körültekintéssel a jobb jövőért. Munkaadók szövetsége. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének meghívására R e i s w i t z báró, az Arbeitgeber-Verband Hamburg-Altona vezértitkára és a Deutsche Arbeitgeber Zeitung főszerkesztője a szövetség helyiségeiben érdekes előadást tartott a munkaadók szervezetéről. Miután C h o r i n Ferencz dr., a szövetség elnöke, a vendéget szívesen üdvözölte és néhány markáns szóval jellemezte azokat a viszonyokat, melyek nálunk a munkaadók és munkás közötti viszony tekintetében fönforognak, R e i s w i t z báró vette át a szót és egy rövidebb bevezetés után, mely a kérdés történetét tárgyalta, rátért a munkaadók szervezkedésének czél- jára. A szervezkedés czélja békés: a munkaadók szervezkedéseinek föladata helyreállítani és megvédeni a inunkapiaczon a nyugalmat, melyet a munkásvezérek megzavartak. Ez két utón érhető el: a munkaadóknak együttes erővel kell visszautasítani a munkások túlhajtott s a viszonyok által nem megokolt követeléseit és szocziál- politikai tevékenység utján javítani a munkások helyzetét. A munkásvezérek tendencziózus eljárását csak úgy lehet megtörni, ha a sztrájkkal és bojkottal szembeállítjuk a vállalkozók sztrájkját, a mely abból áll, hogy bizonyos szakszervezethez tartozó munkások egészben vagy részben kizáratnak. Természetes, hogy ezt a szükséges anyagi eszközök megteremtésének kell megelőznie, mert csak igy érhető el, hogy a kizárás ne érintse tul- erősen a résztvevő vállalkozókat. A sztrájkok meggátlására tehát alapokat kell szervezni, vagy pedig sztrájkok esetére biztosító-társaságokat alapítani. A szervezetek tevékenységének nem kevésbbé fontos területe a munkaközvetítés. A munkások munkaközvetítő intézetei a vállalkozókat a szakszervezetektől függő helyzetbe hozták: s ezt a függést a közös munkaközvetítők, melyre mostan az európai törvényhozások törekednek, nem szüntették meg. Németországban mind erősebb lesz az az irányzat, mely a munkaközvetítést az egyedül jogosított faktornak, a munkaadónak kezébe kívánja adni s ezt a munkaadókra és munkásokra egyaránt kötelezővé tenni. A munkás számára ez a közvetítés teljesen ingyenes s a munkaadóra is csekély költséggel jár. A közvetítés legelső sorban a notórius lázitókat és agitátorokat zárja ki. Az előadó azután néhány szóval rámutatott a munkaadók és munkások szervezetei között fönnálló viszonyoknak a jövőben való kialakulására. C h o r i n Ferencz dr. elnök megköszönte R e i s w i t z bárónak; a {szép előadást, melyeit a nagyszámú hallgatóság élénk tetszésnyilvánításokkal kisért. A hallgatóság soraiban a többi közt ott voltak Hegedűs Sándor volt kereskedelmi miniszter, Szterényi József államtitkár, Hatvany-Deutsch Sándor és Burchard-Bélaváry Konrád főrendiházi tagok. * A báró által fejtegetett terv immár nem tekinthető az ő privát nézetén alapulónak. A munkaadók nemzetközi szövetsége már igen széles körben talált hívekre s igy semmi kétség, hogy mielőbb megvalósul. Minthogy a munkaadók ilyen szervezkedése kihatással lesz a mi szakmánkra is, kívánatos, hogy a kérdéssel eleve foglalkozzunk. Különösen fontos momentumnak tekintjük azt, hogy R e i s w i t z báró is a munkaadók szövetkezésének első és leghatalmasabb fegyverét a munkaközvetítés szervezésében jelöli meg. Erre már csak azért is utalnunk kell, mert a mi szövetségünk a győri kogresszuson a munkaközvetítés megoldását elhárította magáról s azt a £ «Országos Közvetítő-intézettre akarja bízni, holott — mint R e i s- \v i t z báró is jelezte — az ilyen szervezetű közvetítők nem váltak be. Mi tehát azon a nézeten vagyunk, hogy a kor átalakulásának nagy követelményeihez alkalmazkodjunk mi is. A munkaközvetítést igtassuk be autonom szervezetünkbe, de úgy, hogy abban munkásainknak, segédeinknek is kellő befolyás biztosíttassák; mert a munkaközvetítés illetőleg a munkaadók és munkások kívánatos | békéje csakis a két faktor egyetértésével és hozzájárulásával oldható meg. A ki nem igy nyúl ehhez a nagy kérdéshez, az szelet vet és vihart arat. Ha a munkaadók nemzetközi szövetsége erre a czélra alakul, üdvözöljük; ellenkezőleg sikerében nem bizhatunk. Mi nem mehetünk Krimitschauba, a mint ezt R e i s w i t z báró javasolja. Választmányi ülés. A Budapesti Pínczér-egylet saját helyiségében (VIII., Kerepesi-ut 9B) 1905. szeptember 28—29. éjjel 1 órakor folytatólagosan f.. évi október hó 2-án d. u. 4 órakor tartott választmányi üléséről. J elen voltak : V a r g a István elnök, Paul y Antal alelnök, E b e n h ő Károly titkár, K ö- vesy István, Hautzinger János, Doffing Frigyes, Wirth Ferencz, Pan toll Márton, Holub Rezső, K o 1 b Gusztáv, Mayr József, Csernák József választmányi tagok. Varga István elnök megnyitja az ülést. Üdvözli a megjelent választmányi tagokat és kéri a múlt ülés jegyzőkönyvének, valamint a titkári jelentés felolvasását. A jegyzőköny hitelesítése után felolvastatván a titkári jelentés, mely szerint 1905. évi augusztus hóban volt: Bevétel: Pénztári maradvány múlt hóról ... ... ... 214.17 Tagsági dij számla... ... ... ....... ............ 808.— Be iratási számla ... ... ... ... ... ... ... ... 66.— Tagsági könyvecske számla... ... ............ 12.80 Pe sti hazai első takarékpénztári számla pénzkivételért összesen ... ... ... ... ...2000.— Előlegszámla ... ... ... ... ... ... ... — .. 120.— Tartalékalap számlára... ... ..... ... ... ... 75.— Ös szesen ...3495.97 Kiadás : Betegsegéiy és táppénzekben kifizettetett 516.— Augusztus negyedi házbér ... ... ... ... ... 900.— Fogyasztás számla ... ... ... ... ... .............. 275.44 El őleg-számla ... ... ... ... ... ... ... ... .... 50.— Leltár-számla (beruházásokért) ... ... ... ... 568.45 Temetkezési költség-számla ... ... ... ... ... 203.— Általános költség-számla ... ... ... ... ... ... 188.36 Fizetés-számla (személyzeti illetmények)... 547.30 Pénztári maradvány ... ... ... 247.42 Összesen ...3495,97 A titkári jelentés azon örvendetes jelenséghez, hogy a tagok felvételénél emelkedés mutatkozik főképpen a vidékről megérkezett P a n t o 11 Márton, K o 1 b Gusztáv és S p e s n y Gusztáv urak érdeme, miért Varga István elnök ur indítványozza, hogy nekik jegyzőkönyvi köszönet mondassák. Elnök bemutatja az orsz. p. e. lapja ajánlatát, de miután a választmány megbízásából egy más szaklappal már is tárgyalások folynak a fenti lap ajánlatát elutasítani határozta. Úgyszintén bemutatja a «M. P. L.» által hozzánk beküldött egy átiratot, melyben a Krakkói pinczér-egylet meghívja a Budapesti pinczér-egyletet, f. évi november hó 7-én tartandó 25 éves egyleti jubileumokra. A rokkant-egyesület meghívására vonatkozólag olykép határoz, hogy miután nincs módjában jelenleg személyesen képviseltetni magát, azonban az ünnepélyhez hozzájárulni kívánván, ezen alkalomból 25 koronát szavazott meg. Egyúttal elrendeli, hogy az ünnepély megtartása napján üdvözlő táviratot ’fog meneszteni lengyel nyelven. KIRSCH JÁNOS sajt-, vaj- és szalámi kereskedő BUDAPEST, VII. kerület Király-utcza 53. sz., fiók : Üllöi-ut 57. sz. TELEFON 28 >rület, I —00. ( Legjobb és legolcsóbb bevásárlási forrása a t. ez. vendéglős, szállodás és kávés urak részére.
