Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1905-01-20 / 2. szám
6 Vendéglősök Lapja 1905. január 20. üzlet egzisztencziájára és jövedelmezőségére nagyon fontos szerep jut. A befektetés itt a legcsekélyebb, tehát a haszon a legnagyobb, hogy pótoljon egyet-mást kevésbbé eredményes ágakban. Különben nem is mehetne az üzem a fényes helyiségekben, amelyeket elvégre meg kell fizetnie annak, a ki kellemesen érzi magát benne. A berlini vendéglősök ebből a könnyű haszonból engedtek „általános óhajtásra“. Olcsóbbá teszik az ártatlan italokat, a mi kettős érdem. Mert ha olcsóbb a limonádé, konkurrencziát csinálhat az alkoholnak is. Ez pedig megint nem érdeke a berlini korcsmárosnak és mégis nagy plakátokon hirdetik helyiségeikben. Nálunk is jó volna a vendéglősöknek megállapodásra jutniok a forrástulajdonosokkal az iránt, hogy az ásványvizeket olcsóbban adhatnák, mert ezek — különösen nálunk, a hol ásványvizekben oly nagy a bőség — túlságosan drágák. Az árengedmény busásan visszatérülne a nagyobb fogyasztás által. Japán saláta. China és Japán kezd hódítani, nemcsak Mandzsúriában, hanem a czivilizált világban is. A chinai, japán művészet, a budhista bölcsészet mind több tért hódit a nyugaton. Több ízben jelentettük már, hogy az angol, különösen az amerikai konyha már meghódolt a japán- chinai szakácsmüvészetnek. így legutóbb uj salátával gazdagította az emberiséget. Hogy a chrysanthemum bájos virága salátának is jó, arra Fusimi herczeg, a mikádó öcscse tanította meg az amerikaiakat, ki nemrég hosszabb ideig ott tartózkodott. A herczeget nagyon kellemesen lepte meg az, hogy úgy Washingtonban, mint New-York- ban széliében divat a chrysanthemum s azt kérdezte az amerikaiaktól, hogy a fes- tőiesen impozáns virágot szokták-e salátának használni. Ezen a hölgyek csudál- koztak el legjobban, a kik azt hitték, hogy a chrysanthemum Japánban szent virág. A herczeg elég szeretetreméltó volt a saláta reczeptjét mindjárt meg is adni. Az ember a friss virágot öt-hat perczig forró vízbe mártja, azután hirtelen hideg vízbe teszi s ott hagyja pár perczig, a virágleveleket ezután a szokásos módon eczettel, olajjal, borssal keverik s föladják. A herczeg szerint a japán ember még télen sem akarja nélkülözni ezt a kedvencz eledelét s e czélra a virágleveleket megszáritja és elteszi. Télen forró vízbe mártja, miáltal visszanyeri eredeti alakját. Japánban különben csak a fehér és sárga chrysan- themumot használják erre a czélra. Mivel az amerikai ember minden újnak bolondja, most Washingtonban és New-Yorkban a chrysanthemum-saláta járja. A bortermelők gyásza. Nem a mi szakmánk embere volt, de a mi érdekeinknek is sok jó szolgálatot tett, szervezve és irányítva a bortermelők korszerű mozgalmait. Kiváló szellemű férfiú volt, a ki még fiatalon, a mezőgazdasági élet vezér-egyéniségei közé küzdötte fel magát. Baross Károlyról, a „Borászati Lapok“ volt szerkesztőjéről s az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület“ tevékeny titkáráról van szó, a ki hosszas szenvedés után elköltözött az élők sorából. Csak 1865-ben született, tehát csaknem ifjan tért meg őseihez. A hivatott írónak, a közélet érdemes munkásának, mint szakmánk jóakarójának, mi is tartozunk a megemlékezés egy virágszálával ! Esküvő. Frangois Césár, Frangois Lajos budafoki hírneves pezsgőgyáros és községi biró rokonszenves testvéröcscse, vendéglőseink közbecsülésben álló jóbarátja, folyó hó 21-én délelőtt 11 órakor esküszik örök hűséget Knausz Fány kisasszonynak. Mi is tiszta szívből üdvözöljük az uj házaspárt, kívánván, hogy családi körük a boldogság és béke örökös tanyája legyen. Halálozások. Kleinlein Károly fővárosi háztulajdonos, a kávésipartársulat volt al- elnöke, e hónap 1-én, életének 74 éves korában elhunyt. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. — Leheti Antal fővárosi vendéglős, Leheti József szaktársunk édesatyja, e hó 2-ikán 58 éves kólában jobblétre szenderült. A boldogultnak végső tisztességtételén a kistétényi polgárok Tétry Mihály esperes vezetése mellett nagy számban jelentek meg. A boldogultat nagyszámú rokonság siratja, köztük testvéröcscse Leheti István fővárosi vendéglős szaktársunk is. — Vincze Imre Lajos, kőbányai vendéglős e hó 11-én jobblétre szenderült. Béke poraikra ! Vendéglő átvétel. Bittner József fővárosi vendéglős és háztulajdonos, átvette a IX. kér. Csarnok-tér 5. szám alatt levő jó- menetü vendéglőt Koch Kornél szaktársunktól. A kocsmák és pálinkamérések szabályrendelete. A főváros a múlt év folyamán a kocsmákról, sorházakról és pálinkamérésekről szóló szabályrendeletet alkotott és azt, mint akkor közöltük, kormányhatósági jóváhagyás végett fölterjesztette. A belügyminiszter most közölte erre a szabályrendeletre vonatkozó észrevételeit, melyekből ezeket közöljük : A szabályrendelet 3. §-a, mely a pincze- helyiségekben gyakorolható kocsma- vagy sörházüzlet helyiségeinek kellékeit állapítja meg s amely szerint a kerületi elöljáróság az üzlet folytathatását megtilthatja, ellentétben áll az állami élelmezési jövedékről szóló 1889. évi XXV. törvényczikkben foglalt rendelkezésekkel, mert arra nézve, hogy italmérési helyiségnek mily feltételekkel kell bírnia, az idézett törvény 4. §-a intézkedik ; annak elbírálása pedig, hogy az italmérési helyiségül bejelentett helyiség elfogadható-e, az említett törvény 4. és 10. §-a értelmében az államrendőrség hatáskörébe tartozik. Továbbá abban az esetben, ha valamely kimérési üzletnek más helyiségbe áthelyezése közérdekből szükségesnek mutatkozik, az erre vonatkozó felhívás kibocsátására a pénzügyigazgatóság illetékes. Ennélfogva a szabály- rendelet 3. §-a törlendő. Egyebekben a miniszter néhány stiláris módosítást kíván és azt teszi hozzá, hogy a jelzett módon helyesbített szabályrendeletet jóvá fogja hagyni, mert az ez ellen beadott felebbe- zéseket figyelembe vehetőknek nem találta. Szálloda átvételek. Désen az Angol-szállodát Offák Antaltól Goldstein Ármin volt beszterczei kávés vette át. — Váczon a „Kúria“ szállodát Ehmann Pál, a Budapesti Krisztinavárosi Kaszinó volt vendéglőse vette át, mig helyébe Pásztor Endre, a mármarosszigeti „Korona“ szálló volt fő- pinczére lépett. Kávéház átvételek. Beszterczén az Európa- kávéházat Moldován Dani ismert nevű fő- pinczér vette át Gyulafehérvárról. — Budapesten a kerepesi-uti „Wekerle“ kávéházat Glaser Fülöp barátunk Birmann Fü- löpnek adta át. Arad emelkedése. Mint az „Aradi Híradó“ jelenti, az „Aradhegyaljai motoros vasúttársaság“ vonala mentén két modern berendezésű nyári vendéglőt építtet. Egyet Glogovácz határában, egyet pedig a regényes fekvésű kladovai völgyben. A vendéglőkben kínálkozó kényelem, de különösen a természeti szépségek s az üdítő levegő látogatott kirándulóhelylyé teszik a két mulatóhelyet s az aradiak méltán örvendeznek a derék vasúttársaság okos vállalkozásának. Tisztitó szesz. Olyan esetben, mikor nem használhatjuk a benzint, mivel szaga elég sokáig érezhető, egy másik szeszt használunk, melyet otthon készíthetünk. Ot gr. czitromszeszt, 10 gr. fodormentaszeszt egy fél liter 90 fokos alkoholba teszünk. Utóbb 50 gr. marhaepét és 50 gr. reszelt fehér szappant adunk hozzá. Ezt mind jól megrázzuk és bedugaszoljuk az üveget. A tisztítás éppen úgy történik, mint a benzinnel, csak szárazra kell dörzsölni a helyet, nem pedig öblíteni. Az Élet (Képes Családi Lapok) újévi száma igen gazdag és érdekes tartalommal jelent meg. M. Korniss Aranka, Rudnyánszky Gyula pompás költeményein, Petelei István, Cholnoky Viktor novelláján és Beniczkyné Bajza Lenke regényén kívül még egész sereg jó közlemény van a lapban. „Az Elet“ külön mellékletül Bourget egy érdekfeszitő regényét közli. E számának uj évi képei közül nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot: a „Színészek“ ez. darabból és „A rátartós királykisksszony“-ból készült eredeti felvételek, Syvetonnénak és a leányának az arczképe. Montignoso grófnő Dresdából történt kiutasításáról három képet közöl az újság egy érdekes czikk kíséretében. A lap felelős szerkesztője Cholnoky Viktor, szerkesztő-tulajdonosa pedig Gárdonyi Ignácz. A mulattató, tanulságos és szép heti folyóirat ára negyed évre 3 korona. Mutatványszámmal szívesen szolgál a kiadóhivatal. (Budapest IV., Muzeum-körut 7.) Nyilt-tér.*) Magyar Általános Hitelbank Hirdetmény. A Magyar Általános Hitelbank részvényeseinek 1905. évi január hó 5-én tartott rendkívüli közgyűlése a társasági alaptőkének 25,000 darab 400 koronával teljesen befizetett uj részvénynek kibocsátása által 17.000,000 írtról illetőleg 34.000,000 koronáról 44.000,000 koronára emelését határozván el, egyúttal a régi részvények birtokosainak az uj részvények átvételére nézve az alapszabályok 9. czikkében biztosított elővételi jog gyakorlása tekintetében a következő módozatokat állapította meg: 1. A részvényest az alábbi feltételek mellett 17 régi részvénynek öt uj részvényhez megállapított arányban az uj részvényekre elővételi jog illeti meg. Részvénytöredékek figyelembe nem vétetnek. 2. A részvényesek által elővételi joguk alapján átveendő uj részvényekért darabonként a teljes névértéknek megfelelő 400 korona és a tartalék- alap részére 300 korona fizetendő be, hozzáadva az ezen összegek után 1905. január 1-től a befizetés napjáig járó 5°/o-os kamatokat. 3. Az elővételi jog gyakorlása végett a régi részvények két számjegyzék kíséretében, s melyekhez minták a bejelentési helyeken ingyen kaphatók 1905. február 4-töl február 18-ig lebélyeg* E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. Kávéháztulajdonos, ezukrász és vendéglős urak szives figyelmébe! Az Első Alföldi Cognacgyár R.-T. Kecskeméten, szeszfinomitógyára által égetett valódi tiszta baraczkpálinkát 3 literes üvegkorsóban, bérmentetlenül, ingyen korsóban 8 kor. 25 fillér utánvét ellenében szállít a Gyárvezetőség. Sürgöny és levélczim: „Szeszgyár Kecskemét“
