Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1905-06-05 / 11. szám
4 Vendéglősök Lapja Halálozás. Megható temetés ment vegbe május hó 31-én. Muraszombati Koczor Rezső, a Haggenmacher Henrik sörgyarto-czeg eev régi, derék hivatalnoka es képviselője szenderült jobblétre, életének 47-ik evében május hó 29-én. A boldogult derek hivatalnok haláláról a Haggenmacher-czeg főnöke, a kinél 20 évig szolgait híven, külön gyászjelentést adott ki. A Kerepesi- uti temető halottas házából kísérték délután 4 órakor örök nyugalomra. Temetese nagy részvét mellett ment végbe. A gyász- beszédet az elhunyt fölött Máté Lajoslag. ev lelkész végezte. Jelen voltak többek közt* Rajágh Lajos, Demeter Vérmez, Demeter J. Schermann Sándor, Francois Lajos, Schnell József, Doktor László, Putnoki István, Aich János, Újvári Károly, Ihász György stb. A Haggenmacher elleni vád. Lapunk múlt számában közzétettük a „Kurucz Újság“ czimü krajezáros lap támadását, ifi. Haggenmacher Henrik sörgyáros ellen. Fentartás- sal közöltük a czikket s mint^később utána jártunk, csakugyan jó volt tőlünk az óvatosság, mert kiderült, hogy a nevezett lap vádja nem egészen felel meg a valóságnak. Haggenmachernek ugyanis tényleg van Kőbányán palaczkozási lerakata s igy joggal bocsájtja azt onnan forgalomba. Azt bizonyítja a hivatalos előljárósági nyilatkozat is. Ehhez a tényhez most már kevés szavunk van. Mi különben sem néztük valami rokonszenvvel ezt a támadást, mert végre Haggenmacher is hazai sörgyáros és végre is a Haggenmacher-íé\e sört sem lehet rossz sörnek mondani, ellenben inkább kitünőbb minőségű, mint sok más ezég söre. Haggenmachernek Temesvárott is van lerakata s mivel gyártmánya nagy hódítást ért el, úgy lehet, hogy innen származik a féltékeny konkurrenczia-sugalta támadás. A „Sanitas“ idénye. A meleg nyári napok alkalmából megint divatba jött a „Sanitas11 - fagylalt, mely gyár talán mondanunk sem kell, a legjobb fagylaltot szolgáltatja Budapesten. A „Sanitas“-gyárt kitűnő produktumai tették híressé és népszerűvé. A „Sanitas“-szikviz formás palaczkjaival, kitűnő töltésével elsőrendű és egyetlen jó szikviztermék. A „Sanitas“ konserv is közismert s ezért vendéglőseink és kávésaink, valamint a nagyközönség figyelmébe bátran ajánljuk a „Sanitas“-t. Gyártelepe: Budapest, VII., Gizella-ut 51. szám alatt van. Telefonon is lehet vele érintkezni, telefon száma 62—10. Egy régi kávés távozása. Ismert, régi, kedves szórakozóhelye a Józsefvárosi polgárságnak a József-körut 29. szám alatt levő Walter-kávéház. Tulajdonosa Walter Ber- nát, a kedves, derék, szimpatikus modorú kávés egy teljes évtizeden át vezette a kávéházat nagy szorgalommal és buzgalommal. Most azonban mindnyájunk sajnálatára megszűnik a régi „Walter“, — a mennyiben Walter Bernát Bonyhádon a volt Spitzer-féle szállodát vette meg s igy itt hagyja Budapestet, a derék józsefvárosi, hol annyi időn át szolgálta a kávésipart. A kávéház azonban nem marad árván, mert azt Neumayer Mihály szaktársunk vette át. így, amennyire, sajnáljuk a régi gazda távozását, épp oly annyira örülhetünk az uj gazdának, mert Neumayerben kitűnő szakembert és szintén derék polgárt n> ei t a Józsefváros, Neumayer most uj szellemet hoz be a kávéházba, mindenesetre annak csak előnyére. A távozó régi gazda junius hó folyamán nyitja meg újból bonyhádi szállodáját, mely most renoválás alatt van. A bonyhádi szállodával Walter különben kitűnő vételt csinált, mert mint szálloda, kávéház és étterem kiváló forgalomnak örvend. A szállodai vezetese- sével Zucker Sándor üzletvezetőt bízta meg s ő benne is kitűnő üzletembert nyervén, nagy reményekkel tekinthet uj vállalkozása sikere elé. Szívből üdvözöljük szaktársainkat és sok szerencsét kívánunk uj vállalkozásukhoz. A megrenovált „Szeged“. Budapesten a Dohány-utcza 2. szám alatt 1levő „Szeged11 városához czimzett jónevü kávéházat Fried Gyula szaktársunk teljesen megrenovál- tatta s szép modern uj berendezéssel adta át a forgalomnak. A kávéház kedvencz találkozó helye lesz a szegedieknek. A polgári serfőzde vendéglője. Rendkívül keresett hely az idén is a kőbányai Polgári serfőzde vendéglője, a Maglódi-ut 17. szám alatt, melynek tulajdonosa Tombácz Lajos, a mi hires és népszerű szegedi szaktársunk. A pompás konyhát Bálóné úrnő a kitűnő szakácsmüvésznő vezeti. A vendéglő rendkívül látogatott. Mulatóhely a Liget-téren. A Liget-tér 4. szám alatt most pompás mulatóhely vár a kiránduló közönségre. Leyrer János vendéglős szaktársunk adott újabb lendületet az amúgy is keresett vendéglőnek, a mennyiben most díszes tekepályával látta el vendégfogadóját. Pompás ételek és kitűnő bor sem hiányoznak a keresett kedvelt vendéglőből. Ajánljuk a kirándulók figyelmébe. Uj mulatóhelyek Kőbányán. Roith György kőbányai vendéglős szaktársunk ugyancsak kellemes meglepetést szerzett törzsvendégeinek. A Martinovics-tér 2. szám alatti vendéglőjében valóságos paradicsomkertet létesített, még pedig nagy áldozatok árán, hogy ott úgy a kirándulók, mint a kőbányaiak egy valóságos ligetre leljenek. A kert szépségét pompás freskók, művészi kivitelű festmények emelik, miket Kapás festőművész festett meg. Ajánljuk a szórakozni vágyó közönségnek. A „korona“ Várpalotán. Várpalotán a gróf Zichy-féle uradalom eladásra került. A vevők közt ott találjuk nagy örömünkre egy népszerű vendéglős szaktársunkat, Bauer Józsefet, a ki a piacztéri sort s az abban levő „Korona“ vendéglőt vette meg örök áron. A derék uj tulajdonost szívből üdvözöljük. Péth fürdőről. A péthi fürdői vendéglőt Török Gyula szaktársunk vette át. A változás a vendéglőnek nagy előnyére történt. Lubló fürdőről. A lublói fürdő vendéglőt Szabó Lajos szaktársunk vette át s kezeli kitűnő szakértelemmel. Mennyi bor válik egészségünkre? Ásókat vitatott kérdés iránt, hogy igyék-e az ember bort és mennyit, a „Revue Agricole“ az idei jó bortermés alkalmából az olasz Svájcznak és a szomszédos franczia megyéknek mintegy nyolczvan orvosától kért be véleményt. A „Revue“ egy felnőtt számára átlagmértékül egy liter bort vett fel egy napra. Ezzel a nyolczvan orvos többsége sehogyan sem értett egyet. Az egyik azt mondja: ugyan, hogy egv liter bor naponkint nemcsak egészségére válik az embernek, hanem szinte elengedhetetlen. Ez az egy franczia volt: dr. Fernand Chariot artemarei orvos (Ain megye), a ki azt mondta : ^ „Én mindennap megiszom egy, sőt másfél liter bort, se többet, se kevesebbet; a feleségem és két gyermekem valamivel kevesebbet isznak. S nagyon jól erezzük magunkat“. Tizennégy orvos az egyliteres napi átlagot csak a korra, nemre es foglalkozásra való tekintetek fentarKIRSCH JÁNOS i<a**7 VaJ' es s2alami kereskedő, BUDAPEST VII kerület Kiraly-utcza 53. sz„ fiók: Ülloi-ut 57. sz. TELEFON 29-09 1905. junius 5. tásával fogadja el; a megkérdezett orvosok többsége, vagyis 46, azt mondja, hogy a bornak észszerű vagy legalább ártalmatlan élvezete átlagmértékeül legfeljebb napi féllitert enged meg. A bor mérsékelt élvezetét is határozottan ellenzi tizenkét orvos, hét pedig se igent, se nemet nem mond. A bor legbecsesebb anyaga. A lecitin igen fontos szerepet visz a táplálkozásban; a tojás sárgája és a tej nagyrészben annak köszönhetik tápláló erejüket, hogy sok lecitint tartalmaznak. Vannak növényi leci- tinek a tengeriben, zabban, borsóban, stb. Weriech és Ortlieb most — mint a „Journal des viticulteurs“ Írja — a szőlő magjában fedezték fel a lecitint. A Cycladok szigetcsoportján termő tyra-bor, mely legjobban tudja megjavítani a vele házasított beteg beteg borokat; 0'90°/o lecitint, a fehér malaga 0'49%-ot, a tokaji 0-68°/o-ot, egy másik édes bor 0‘54%-ot tartalmaz. A lecitin jelentékeny arányban van meg a természetes borokban, kivált az erős szesz- tartalmú borokban. A szeszesitett borok kevesebbet tartalmaznak, a pasteurizált borok pedig a forralás alatt elvesztik ezt az értékes elemet, mert az 50—60 foknyi hőségben a lecitin felbomlik. A bor a benne lévő lecitinnél fogva valóságos tápszernek tekinthető. A lovakkal való bánás tűzvészkor. Minthogy a vendéglősök, különösen vidéken, legtöbbször kénytelenek lovat tartani, hasznát vehetik a következő följegyzésnek: M. Mellville amerikai lótenyésztő Írja bue- nos-airesi lapban, hogy lovat égő istállóból kivezetni mennyi nehézséggel jár. A ló csodálatosképpen nem bir érzékkel a tűzveszély iránt, sőt olyankor vakon rohan vesztébe. Ellentáll a kivezetésnek s ha kivonszolták is, lehetőleg iparkodik visszarohanni. A szabadban is közömbös a ló a tűzveszély iránt, mig a marhának soha sem esik bozótos legelő vagy tarló égésekor kára. A ló, mikor a tűz egészen körülvette, csak legel tovább; ha már a farkába kap a láng, akkor is rúg egyik, rug a másik lábával, de nem menekül. Ez az érzéketlenség nyilván abból magyarázható, hogy a ló ezredek óta társa a i háborúban az embernek s igy öröklődött bele a tűz iránti érzéketlenség. Veszély esetén legjobb a lovat fölszerszámozni — idő van erre, — akkor készségesen követi vezetőjét, mint különben is szokta. Ha erre nincs idő, legjobb letakarni pokróczával a fejét; akkor is engedi magát vezettetni, különben, ha nyitott a szeme, hiába rángatjuk a kötőféknél fogva. Disznóhizlalás savóval. A savó a benne tartalmazott tejczukor folytán igen fontos hizlaló értékű moslék. Apaállatokat nem érdemes vele tartani, mert ellustulnak tőle. De növendék, vagy hizó disznóknak nagyon használ, kivált olcsó abrakkal, pl. buza- hulladékkal, malomporral, répával etetve. Azért hát becsüljük meg még a savót is, de ne keverjük más moslékkal, mert ott úgy felhígul, hogy az állat meg sem érzi; pedig jobb, ha rászokik és kedvvel élvezi. A háziasszunyok kézápolása. Télen nemcsak a szegény cselédnek, hanem a munkás gazdaasszonynak is könnyen kicse- repesedik a keze. Ez ellen legjobb, ha megmosott és szárazra törült kezünket czitromlével dörgöljük be és várjuk, mig az megszárad, ha csip is egy kicsit. Az igy kezelt kéz sokkal ellenállóbb lesz és bőre nem kérgesedik meg egykönnyen. Méz és faolaj feles arányban összekeverve szintén jó erre a czélra, bár a czitrom a legjobb, ha meggondoljuk, hogy télen 2 hétig is eláll romlatlanul. Legjobb és legolcsóbb bevásárlási forrása a t. ez. vendéglős, szállodás és kávés urak részére.
