Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1905-05-05 / 9. szám

cselédünket is nyájasan köszöntötték az utczán.

Politika dominálja most a helyzetet. Politika nélkül most minden eszme halva született gyermek. Politizáljunk azért most mi is egy kissé a magunk módja szerint és szólítsuk fel okét színvallásra. Juttassuk eszükbe azokat a káprázatos Ígéreteket, melyekkel programjuk gazdasági részében extázisba hozták az agyonterhelt s épp azért hiszékeny hallgatóságot, a mely gazdasági Messiásokat látott bennük, mikor nemcsak a lokális, hanem még egyéni méltányos erdekek védelmére és istápolására is felkínálták magukat. Most bebizonyíthatják, hogy nem csupán mandátumért izzadtak és rekedtek be, hanem a közjó és a hazának igaz szeretete vezérelte őket, a melynek felvirágzását a nép gazdasági érdekeinek önzetlen szolgálatával mozdíthatják elő.

Ne késlekedjünk, hanem gyorsan cselekedjünk. Az idő kedvező, nagyszerű alkalom kínálkozik a külfölddel kötött szerződések tárgyalásakor. Szövetkezésünk és fáradozásunk okvetlenül meghozza gyümölcsét, ha az akczisz teljes eltörlését nem is kapjuk meg, de legalább azt érjük el, hogy ujabbnál-ujabb, terhesebbnél-ter- hesebb rendeletekkel nem fognak zaklatni az intéző körök s az alkotmány sánczai közé fel leszünk véve.

Ép azért szövetkezzünk!

A gazdasági önállóság.

Egymásután nyilatkoznak meg az ország különböző testületéi a gazdasági önállóság kérdésében s valamennyien az Ausztriától való különválást az ország felvirágzásának feltételéül tekintik.

A kereskedők egyesületei, a kamarák, az iparoskörök behatóan vitatják meg az esélyeket, a szükséges átmeneti intézkedéseket, úgy, hogy már a közvélemény tisztában van az előálló következményekkel.

Mezőgazdáinkat gyerekes ijesztgetésekkel iparkodtak a gazdasági közösség táborában megtartani, de nem sikerült; igy tehát a nemzet egységesen és elszántan áll a gazdasági függetlenség zászlaja alatt.

Maga ez a körülmény kétségtelenné teszi, hogy minden taktika, huzavona és , erőszak ellen is diadalmaskodni fog az önállóságra való törekvésünk.

Az átmenet, a kezdet talán megakadályoz bennünket abban, hogy teljesen érvényre emeljük vámpolitikánkat, illetőleg érdekeinket az Ausztriával és a külföld többig országaival kötendő kereskedelmi szerződéseknél, ámde ez mulékony baj, a méh már a legközelebbi jövőben orvosolható.

_ külföldi államok a gazdaságilag önálló Magyarországgal bizonyosan előnyösebb feltételek mellett kötnek majd szerződéseket, mert többé velük szemben az osztrák ipar nem áil kedvezményes helyzetben s igy az ő behozataluk nagyobbá es jövedelmesebbé válhatik, mert az önálló vámterület csak a magyar ipart fogja védeni, nem pedig az osztrákot is, mint most

Hogy a külföldi tőke ezt a hazai iparunknak biztosított védelmet élvezhesse

Vendéglősök Lapja

nagy vehemencziával fog magyarországi iparvállalatok létesítésére törekedni; mert nálunk az ipari vállalkozásokra sok ki használatlan tér kínálkozik.

lay aztán csakhamar elerjuk azt, a miről eddig hiába álmodoztunk: lesz fejlett, hatalmas iparunk.

Ez pedig a pénznek eddig nem tapasztalt bőségét idézi elő, a minek egyik tényezője lesz a külön, önálló nemzeti bank, a mely egész készletét Magyarországnak folyósítja az igényeknek megfelelően, nem úgy, mint a mostani közös bank, a mely a magyar szükségletet csak részben fedezi, mert első sorban Ausztriára van tekintettel.

Lesz hát munka, lesz pénz, a dolgos népnek jóléte; ennélfogva megszűnik a ’-'vándorlás s a magyarság rohamos szaporodásnak indul.

Ezek a körülmények a mi iparunk helyzetére nagy befolyással lesznek, a mennyiben fokozni fogják pangó forgalmunkat, valamint az igényeket is. És ezeknek^az igényeknek a kielégítésére előre készülődnünk kell.

Különösen már most kell intézkednünk, hogy főleg a szállodáinknál mutatkozó hiányokat eltüntessük, a melyek a vidéken annyira tűrhetetlenek, hogy a kereskedelmi utazók egyesülete a belügyminiszterhez fordult, hogy hivatalos utón intézkedjék az ázsiai állapotok megszüntetésén.

Már egy Ízben megemlékeztünk az utazóknak arról a panaszáról, hogy a vidéki fogadósok nem igen adnak tiszta ágyneműt és hogy a huzatokat nem mossák, hanem megnedvesitvemángorolják. Emiatt aztán a megszállók gyakran meghütik magukat s ragályos betegségeknek is ki vannak téve.

Éhez a panaszukhoz most egy újabbat is fűztek, a miből az látszik, hogy a vidéki szállodákban nemcsak a tisztátalanságtól s a betegségektől tartanak az utazók, hanem az életüket is féltik.

Azt mondják, hogy a fogadókban a tűzbiztonsági állapotok igen rosszak.

Esetleges éjjeli tűzvész alkalmával a legnagyobb szerencsétlenségek történhetnének, a mint egy osztrák hotelben történt is, a mikor két utazó-kereskedő szenvedett tüzhalált.

Ezért a tisztaságra és az életbiztontágra súlyt fektető, drága pénzükért megfelelő kiszolgálást joggal követelő utazók egyenesen a belügyminiszterhez fordultak, a kit arra kérnek, hogy a vidéki vendégfogadókat vizsgáltassa meg és intézkedjék, hogy azok az egészségi és biztonsági követelményeknek megfeleljenek.

Kívánjuk, hogy ennek a kívánalomnak elég tétessék, de jobb szeretnők, ha a szállodások hivatásuk magaslatára emelkedve, maguktól tennék meg a szükséges intézkedéseket, hogy a vidéki szállodák állapota ne váljék iparunk szégyenére.

Ezt megtenni a magunk érdeke is, mert a külföldieknek a gazdasági önállásunkkal bekövetkező forgalma finomult igények kielégítésére kényszerít s a ki ennek megfelelni nem tud vagy nem akar, az el fog pusztulni.

A finánczok korcsmárosai.

Többször felszólaltunk a boltosoknak és pálinkásoknak osztogatott korlátlan ital- mérésig engedélyek miatt, de hiába.

A pénzügyi hatóság kegyelméből egyre szaporodnak a pálinkások és boltosok korcsmaüzletei, nehezítve a vendéglősök úgyis nehéz megélhetését.

' Kimutattuk, hogy a pálinkások és boltosok csak taktikából váltanak italmérési

1905. május 5.

engedélyt, hogy büntetlenül kijátszhassák a törvényt, károsítva a kincstárt és nyomorítva a nép legszegényebb rétegét.

Protestácziónkat, kérésünket meg sem hallgatták; figyelmeztetésünkre ügyet sem vetettek.

Szerencsénkre azonban a korcsmáros- kodó boltosok másoknak a szénáját is huzgálták, tehát ezek is följajdultak, tiltakoztak, kérvényeztek, mire megszületett a kereskedelemügyi miniszter 78.115/1904. számú következő rendelete a budapesti államrendőrség főkapitányához:

„A budapesti hentesipartestület a kereskedelemügyi miniszter úrhoz benyújtott s onnan hozzám áttett kérvényében panasz tárgyává teszi, hogy korlátlan kimérési engedélylyel biró egyes csemegekereskedők és hentesüzlet-tulajdonosok az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló rendeletet itt oly módon játszák ki, hogy a két üzletet csak üvegfallal választják el, az üvegfal közepén a pénztárt olyformán illesztik be, hogy az abban ülő pénztáros mind a két helyiségre kiszolgálhatja a vendégeket, illetve vásárlókat. Ha tehát valaki a vasárnapi munkaszünet idejében egy pohár sörért vagy borért bemegy a bormérésbe, kívánságára a pénztárnál ülő egyén a pénztáron át husnemüeket és csemegeárukat is ad el a másik üzletből.

Minthogy pedig a hentesipartestület ezen panaszából azt kell következtetnem, hogy a 78.543/99. sz. itteni rendelet 17. §-ában foglalt tiltó rendelkezés a székesfőváros területén egyes esetekben még most sincs kellően végrehajtva, felhívom főkapitánj' urat, hogy a korcsmaszerü korlátlan kimérési engedélylyel ellátott csemegekereskedők és hentesek üzleteit ebből a szempontból haladéktalanul vizsgáltassa meg s az észlelt eseteket megfelelő intézkedés végett a székesfővárosi pénzügyigazgatósággal közölje.

Jövőre nézve pedig az ilyen üzleteket állandóan és szigorúan ellenőriztesse s a vasárnapi munkaszünet netáni megszegése esetén a kihágási eljárást az üzlettulajdonosok ellen azonnal indítsa meg.

Eljárásának eredményéről kimerítő jelentést várok.

Netáni félreértések megelőzése végett meg kell azonban jegyeznem, hogy a 78.543/1899. évi itteni körrendelet említett első bekezdésében foglalt tiltó rendelkezés kizárólag csak a korlátlan, tehát korcsmaszerü kimérésekre terjed ki. A csemegekereskedések s hideg ételek elárusitásával foglalkozó más hasonló üzletek, melyek közé a hentes-üzletek is számíthatók, ha korlátolt kimérésre nyernek engedélyt, ezt az 1899. XXV. t.-cz. végrehajtása iránti utasítás 4. §-a értelmében a kereskedéssel ajtó által összekötött helyiségben gyakorolják. Ily italmérési engedély azonban csak a főüzlet csemegekereskedés függeléke lévén, a főüzlettel együtt a vasárnapi munkaszünet alatt nem lehet nyitva. A panasz tehát ilyenekre nem vonatkozhat.“

Mennyi munkától szabadította volna meg a pénzügyi hatóság éber és buzgó rendőrségünket, ha a vendéglősök megrontására nem boldogított volna egy sereg boltost és pálinkást korlátlan italmérési engedélylyel.

Megkönyörülhetne a szegény policzián s egy uj rendelettel visszavonhatná a boltosok és pálinkások korlátlan italmérési engedélyeit, mert még utóbb röndér uraink, nagy buzgóságukban, vasárnap a vendéglőket találják bezáratni s a boltos korcsmákat hagyják nyitva, mint a hogy a durva német anzikszek helyett Lotz képeit szedették be a kirakatból.