Vendéglősök Lapja, 1904 (20. évfolyam, 24. szám)

1904-12-20 / 24. szám

1904. deczember 20. Vendéglősök Lapja 3 Mayer elnök: T. Közgyűlés! Mint a fel­olvasott jegyzőkönyvből kitűnik, alakulá­sunk alkalmával az önök bizalma engem tisztelt meg az elnöki tiszttel; valamint kitűnik az is, hogy a nmélt. belügyminisz­térium több bővítés és pótlás bekivánása után, az indítványok elhagyásával hagyta jóvá alapszabályainkat. Immár négy hó­napja, hogy alapszabályaink értelmében, törvényes formák között működhetünk. Ezen idő alatt megtartottuk rendes vá­lasztmányi üléseinket s minthogy a meg­választott tisztikarból többen kimaradtak és lemondottak, helyüket az alapszabályok 11. szakasza rendelkezései szerint töltöt­tük be. A választmány határozata folytán kör­levelet intéztünk szaktársainkhoz, valamint a magas uraságokhoz s a szállodásokhoz és a nagyvendéglősökhöz, tudatva velük alapszabályaink megerősítését, megismer­tetve üdvös ózdijainkat, támogatásukat kérvén. Egyúttal megnyertük körünk hivatalos lapjául Ihász György ur „Vendéglősök Lapjá“-t, a mely már eddig is sok szol­gálatot tett. Választmányunk vezetésem alatt testü­letileg is tisztelgett a „Budapesti szállo­dások, vendéglősök és korcsmárosok ipar­társulata“ elnökségénél. Igen szives fogad­tatásban volt részünk s Gundei János elnök ur kijelentette, hogy az ipartársulat készséggel támogatja körünket. A tisztikar és választmány ezeken kívül is mindent megtett, a mit jónak vélt a kör fölvirágoztatására, lelkiismeretesen szem előtt tartván az anyagiakkal való takarékosságot. Bizonysága ennek záró­számadásunk, melyet a jegyző lesz szives előterjeszteni. Szekrényi Rezső felolvassa a zárószám­adásokról szóló kimutatást, mely szerint a kör bevétele 563 kor. 43 fill., kiadása pedig 311 kor. 01 fill. volt. Kamatozó tőke 252 kor. 42 fill. Tagdijhátralék 72 kor. A kör tagjainak száma 96, melyből ren­desen fizetett 70, hátralékos 26. — A záró­számadást felülvizsgálta és hitelesítette: Mayer Lénárd József elnök, id. Huszár János alelnök, Szekrényi Rezső jegyző, Dobos Károly ellenőr, Schmidthoffer Vil­mos és Háberl Albin számvizsgálók. A közgyűlés a számadásokat rendben találta s a tisztikarnak a felmentvényt megadta. Mayer elnök: T. Közgyűlés! Minthogy ezekben lelkiismeretesen beszámoltam rö­vid, de alapvető működésűnkről, a magam és tiszttársaim nevében újból megköszön­jük az eddig belénk helyezett bizalmat s állásainkat a közgyűlés rendelkezésére bocsátva, elrendelem az uj tisztikar válasz­tását, a szavazatszedő bizottságba Orlitzky István ur elnöklése alatt Graboxvszky és Szabó urakat kérem föl. A tárgyalást a szavazás idejére felfüggesztem. Erre a közgyűlési napirend értelmében megtörtént a szavazás. Orlitzky, a szavazatszedő bizottság el­nöke, kihirdetvén a szazazás eredményét, a közgyűlés lelkes éljenzéssel vette tudo­másul, hogy újból egyhangúlag megválasz­tattak: elnökké Mayer Lénárd József, al- elnökké id. Huszár János. A szavazás további eredménye a követ­kező: Szekrényt Rezső jegyző, Burghart Pál pénztáros. Választmányi tagok: Taraba Mihály, Háberl Albin, Emhard Antal, Ecker János, Kávásy Károly, Elgetcz Lajos, Prockel Gyula, Baross Antal. Póttagok: Hubeczky Dániel, Pápay Károly. Ellenőrök: Schmidt­hoffer Vilmos, Dobos Károly. Minden megválasztottat riadó éljen üd­vözölt. Mayer elnök szívélyes óvácziók között ismét elfoglalván székét, a felfüggesztett tárgyalást ismét megnyitja. Elsősorban a maga és tiszttársai nevében megköszönte a bizalmat, a melylyel őket újból meg­tisztelték. Mindenekelőtt tiszttársaihoz, a választmány tagjaihoz fordul, hogy odaadó munkával, nem lohadó buzgalommal tegyék magukat méltóvá a közgyűlés kitünteté­sére. Kéri őket, hogy támogassák őt szép, de nehéz tisztében s mindegyikük úgy viselje szivén a kör érdekét, a mint ezt ő iparkodik tenni. És most, t. tagtársak, önöket, mindnyá­jukat kérem arra, a mire körlevelünkben is kértem, vagyis hogy legyünk össze­tartok és kitartók, mert csak igy érhetjük el körünk nagy czélját, azt, hogy e kör virágzóvá, erőssé válva, kikiizdhesse a magyar szakácsmüvészségnek mind maga­sabb, mind tiszteltebb fokra emelkedését. Éhez az szükséges, hogy mindnyájan áldozatkészen álljunk a kör zászlaja alatt, nem csupán anyagi, hanem szellemi tekin­tetben is. Itt és az életben minden egyes tag­társnak arra kell törekednie, hogy magát művelve, nemes jellemmel, emelkedett gon­dolkodással, munkakörében való hivséges becsületességgel vívja ki magának s az egész magyar szakácsságnak becsülést. Ha a főnökök látni fogják, hogy körünk ily szellemben működik s tagjai ily szel­lemtől vannak áthatva, örömmel és biza­lommal fordulnak hozzánk, mint a kik a képzett, hivatásuktól áthatott szakácsok szervezetét képezzük. Annál is inkább remélem ezt, mert ma­gam is tapasztaltam, hogy oly szállodák­ban és vendér ' ' ' anult szaká­csok vannak isfiuk vagy sütők kontárk___ , mlithatlanul jobbak az ételek. Pedig talán azoknak sem fizetnek keve­sebbet, mint a képzett szakácsoknak. Azért minden szakács, a hol üzletben van, arra iparkodjék, hogy ügyességével és lelkiismeretességével kiérdemelje főnöke becsülését, hogy úgy tiszteltessék, mint az üzlet legelső faktora. Ha igy viselkedünk, úgy az üzleti élet­ben is arra a polezra emelkedünk, mint a magas uraságoknál, a hol a szakácsot tisztikarukhoz tartozónak tekintik. A szakácsfoglalkozás tekintélyének ez a fokozódása attól függ, hogy szakmánkban a tér a képzettségnek biztosittassék. Ezt csakis a szakszervezeti munkaközvetítéssel érhetjük el. Ezért tekinti ezt körünk leglényegesebb feladatának, mit ha megoldottunk, a ma­gyar szakácsokra elérkezett az óhajtott és remélt jobb kor. Ezért tartsunk össze, ezért munkálkodjunk. Isten áldja törekvéseinket! Éljen a haza! Éljen a király! (Zajos éljenzés ) Minthogy indítványok nem tétettek, több tárgy nincs; az elnök a közgyűlést be­fejezi. * Közgyűlés után a szép nap örömére áldomásra maradtak együtt a tagok, mely alkalommal Dobos Károly a következő, nagy lelkesedéssel fogadott beszédet mon­dotta: A mai nap igen örvendetes ránk, mert igen biztató jelenségnek tekintem, hogy körünk rövid fennállása után ily szép­számú tagok érdeklődésével tarthatta meg első közgyűlését. A szakácsmüvészet egyike a legszebb, legnélkülözhetlenebb művészeteknek. A tör­ténelemből tudjuk, hogy mily előkelő he­lyen, mily magas színben állott ez a mi művészetünk a klasszikus görögöknél és rómaiaknál. A művészetünkhöz szükséges szépérzé­ket, leleményességet, fantáziát és finom ízlést szintén csodaszerének olvassuk az ókor lucullusi lakomáinak káprázatos le­írásaiban. Ezért nemcsak jogos, hanem szükséges is, hogy mint a társadalom foglalkozású osztályai, a modern szakácsok is tömörül­jenek a maguk továbbképzésére s érde­keik védelmére. A nyugoti országokban már előbb ke­letkeztek ilyen egyesületek, csak mi ma­gyar szakácsok bolyongtunk pásztornélküli nyájként. A mi felejthetetlen kollégánk, Jurkovits Ferencz, buzgólkodott elsőnek a magyar szakácsok egyesületének megteremtésén. Sírjánál megihletett az ő szelleme s Mayer Lénárd József elnökünk buzgóságának és tapintatosságának köszönhetjük, hogy a mai napon a magunk körében lehetünk, egyesült erővel munkálkodhatunk közös érdekeinkért. Éppen ezért mindnyájunk érzelmeit tol­mácsolom, a mikor nagyrabecsült elnö­künknek eddigi sikeres munkálkodásáért köszönetét mondok, kérvén őt, hogy kö­rünk ügyeit vezesse továbbra is az ő pá­ratlan odaadásával és bölcseségével, hogy mi és utódaink élvezhessék e most ülte­tett, de már is viruló csemete gyümölcseit. Ezt a poharat, pályatársak, ürítsük a mi szeretett elnökünk egészségére. Sokáig éljen! (Hosszantartó éljenzés.) A másik poharat pedig ürítsük pénz­tárosunk, Stettner Ferencz ur egészségére, a ki állását szintén odaadón töltötte be s irántunk oly hős testvéries érzületet tanú­sított. Lelkes éljenzés. így végződött a „Magyar Szakácsok Köre“ első közgyűlése, felbuzditva a szi­veket s szép reményeket fakasztva. Adja isten, hogy a buzgalom tüze ne hamvadjon, a remények ne hervadjanak! Leszállítják a bórádét. Úgy látszik, a bor­adó leszállításának mind általánosabb s mind sürgetőbb követelése, a melyből mi is kivettük a részünket, nemsokára ered­ménynyel fog járni. A „Borászati Lapok“ ugyanis a következőket jelenti: A borital-adó leszállítása sem késhetik sokáig. Bármily irtózat fogja is el pénzügyeink legfőbb őrét, a hányszor adóleszállitásról hall: ebbe az almába kénytelen lesz bele­harapni, ha mindjárt rögtön nem is térül meg ez, akár a fokozott borfogyasztás, akár a pálinkaadó emelkedése folytán. Sőt megelégedéssel halljuk, hogy nem­csak a földművelésügyi miniszter karolja fel a legmelegebben ezt az eszmét, hanem maga a pénzügyminiszter is foglalkozik vele. Legalább erre enged következtetni az összes kereskedelmi kamarákhoz inté­zett azon kérdése, vájjon van-e kilátás arrra, hogy az adó leszállítása folytán a kamara területén a borfogyasztás emel­kedni fog? Mi reméljük, hogy a kamarák tudni fog­ják, mily feleletet adjanak financziális ér­dekeink tétovázó képviselőjének. KIRSCH sajt-, vaj- és szalámi kereskedő BUDAPEST, VII. kerület, Király-utcza 53. sz., fiók: Üllöi-ut 57. sz. TELEFON 29 09. Kárácsonyra és Újévre dús raktár mindenféle csemegék­ben, hideg főiszeltek, angol rum, tea, borok, pezsgők mérsékelt árak, pontos, megbízható kiszolgálás.

Next

/
Thumbnails
Contents