Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1903-02-08 / 4. szám

XlX-ik évfolyam. 4, szám. Budapest, 1903. február 8-án. W WW ül („EINCZEFLEdK L,~ÁF>JA") A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéházi segédek érdekeit felkaroló szakközlöny. At első magyar orsz. pioczeraesterek és pinczemunkások egylete*4, a ,,budapesti kávéházi segédek egylete", a„Szatiuár-Néiueti piuczér-egyl-jf1 a „Székestején ar pinczer-egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegségéiyző-egylet“, a »Győri pinczér-egylet“, a „Révkorn.inmii vendéglősöd és kávésok ipáitai'sula“, az „Arad pinczér-egylet.“-nek, a „Szabackai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávés >k egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok partársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczer egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyleté"-nek. a „Székestejérvári vendéglősök kávésok és italmérök ipartársuiatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és az országos 'jinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának, A „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet, a „Győri vei déglősök, kávésok, italmérök ipartarsulatá '-nak HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár; Egész évre ... 12 kor. j Félévre .... 6 kor. Háromnegyed évre 9 „ | Évnegyedre ... 3 ,, Laptulajdonos és felelős szerkesztő: IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIí. kerület, Akáczfa utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide iatézendök. A budapesti pinczér egylet. Régi idők tanúja, nemzeti műve­lődésünk, ipari fejlődésünk egyik úttörő faktora a budapesti pinczér egylet. Érdemes, áldásos munkát Yégzett ez az egyesület, akár a kartársi érzület tokozását, akár szakmánk ideális felfo­gását tekintjük. Abban az időkben keletkezett ez az egyesület, a mikor mind a magyar szellem, mind iparunk czéltudatos, ön­érzetes felfogása igen fogyatékos volt. Akkor még vendéglőink nagyrészt német jellegűek voltak s a pinczérek között a külföld züllöttéi domináltak, a kik nem hivatottságból, hanem csak kenyérért dolgoztak. Ekkor alakult az a lelkes gárda, a mely a hazában születve, a hazának is akart élni s azt tűzte czélul, hogy a vendéglősipar magyar legyen és szakképzett egyének pályálya, nem pedig szerencse-vadászok, máshonnan kikopott existencziák vállalkozása. Magyarság, tudás és tisztesség, ez volt ennek a gárdának a jelszava. Lapunk támogatásával ez a hár­mas jelszó valóra vált. \ endéglőink már ma vagy teljesen magyarok, vagy törekesznek a magyar jelleg kitüntetésére. Már ma követelmény a szakkép­zettség & valósulas előtt áll az a kivá­nalom, hogy szakmánkat a képesítéshez kötött iparokhoz csatolja a törvény. Már ma nem lenézett foglalkozás a pinczérkedés, hanem megbecsült, méltányolt életpálya. Hogy iparunk magyarosodása tény ; hogy a pinczérek nem egyebünnen kiszorultak hordája, hanem szakszerü- leg képzett, hivatásukat felfogó, érde­mes munkás-sereg, hogy a pinczérnek is van helye és tisztessége a társada­lomban, mindebben nagy része van amaz úttörők lelkes csapatának, a kik törekvéseiket, eszméiket örökül hagyták ránk s a jövő nemzedékére a budapesti pinczér egyesületben. Ennek a neve egyik fejezete művelődés történetének, éppen ezért fájó meghatottságot éreztünk, a mikor arról volt szó, hogy ez az egyesület megszűnik, elenyészik az országos egye­sülés karjaiban. Fájt ez nekünk, jól lehet, mi voltunk azok a kik először ajánlottuk, most is sürgetjük s ezután is köve­teljük az országos szervezkedést. Múlt számunkban kifejtettük, hogy mikép javasoltuk ezt az országos szervezetet. Kimondottuk, hogy az országos szervezetnek nem szabad elnyelnie a helyi egyesületeket, hanem csak kapcsot keli képeznie ezek között, hogy har­monikus, tevékeny működésre birja ezeket. Szerencse, hogy a budapesti pin- czér-egyesület több tagja ebben a fel­fogásban élt s áthatva a kegyeletes Kállai Jeiiő. (Szövege a 3-ik oldalon.) emlékektől, megakadályozták azt, hogy ez a nagymultu egyesület megszüntet- tess ék. Örvendünk, hogy a kormány is belátta a protestálók igazát s az egye­sület uj életre kelve, tovább teljesítheti régi, nemes missióját Hogy az igy történt, üdvözöljük az egyesület híven érző tagjait, a kö­telességét nem feledő választmányt, különösen a buzgó elnököt Mittrouácz Adolfot, a Pannónia főpinczérét, Krassy Bódogot és Gaál Andort, a kik oly szeretettel s annyi erélylyel fáradoztak azon, hogy ez a nagy tradicziókra támaszkodó egyesüld megmentessék a jövőnek. Ha ezzel a buzgósággal folytatja az egyesület újból önálló munkálko­dását, úgy Budapest vendéglős iparának megmagyarosodása mielőbb betetőzést nyer, a szakképzettség megkapja biz­tosítékát a kontárság ellen s a pinczérség társadalmi helyzetének is kivívja a kívánatos tiszteletet, méltánylást. Küzdjön ezért az egyesület alapí­tóinak lelkességével, lankadatlan erély­lyel, viszont kövessen el mindent, hogy az országos egyesület megfelelő szer­vezettel mielőbb megszilárduljon, hogy a pinczérség vállvetve, ellenállhatlan erővel, sikerrel küzdhessen a jobb jövőért. Nyugdíj-egyesületünk. Szózat a pinczérekhez! Budapest szegényházai telve vannak elszegényedett vendéglősökkel ! Az ipartársulathoz garmadában érkez­nek a segély iránti kérvények ! Tönkre ment vendéglős, nyomorgó öz­vegy. munkaképtelen pinczér, mind-mind se­gélyért könyörög. Az ipartársulat kénytelen a segélyért kiáltozok egy részét clutasitani, mert kimerül a könyürületesség pénztára Az aktiv vendéglős nem léphet az ut- czára, hogy körül ne fognák a segélyért ri-

Next

/
Thumbnails
Contents