Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1903-12-05 / 23. szám

14 A kövezetvám. A budapesti élet drágaságát okozó köve­zetvámra kezd irányulni az illetékes körök és a sajtó érdeklődése. Mi már ismételten foglalkoztunk ezzel a káros és igazságtalan megadóztatással s így nemcsak örömmel, hanem reménynyel is tölt el bennünket, hogy mind sűrűbben és mind szélesebb körben foglalkoznak e világ­szerte példátlanul álló megterhelés eltörlé­sének kérdésével. A hogy mi értesültünk, ezzel a kérdés­sel módjában lesz foglalkoznia a városi köz­gyűlésnek is, mert az új bizottsági tagoknak egy tekintélyes része eltökélte, hogy indít­ványozzák a kövezetvám eltörlését. Mi már behatóan szólottunk arról is, hogy a város miként kárpótolhatná magát vesztett jövödelméért; tehát most pusztáu arra szorítkozunk, hogy az érdeklődés ébren­tartása végett és tájékozásúl közöljük a „Magyar Pénzügyinek erre a kérdésre vonat­kozó czikkelyéből a következő részt: A kövezet-vámot a főváros újból és pedig roppant arányokban akarja emelni, holott az eredetileg csak néhány krajczárban megálla­pított vámilleték fejében ma már az egyes vállalatok ezrekre, sőt tízezrekre rugó össze­geket kénytelenek évenkint a fővárosnak űzetni. Eléggé illusztrálja ezt az a körülmény, hogy a mig például az 1872. évben érvény­ben volt vámtarifában összesen hat tételben soroltattak föl azok az árúk, amelyek után 4/io krajczártól öt krajczárig terjedő kövezet- vámilletékek szedettek, a ma érvényes tari­fában már 26 különféle díjosztály van meg­állapítva és a vámtételek két korona összeget is elérnek. Vagy, az összehasonlításban tovább- menve : amig a városnak a kövezetvámokból eredő bevétele 1872-ben kerek összegben 350,000 frtot tett ki, a székesfővárosnak 1901. évi zárószámadása szerint a városi Vendéglősök Lapja vámnak ez évi tiszta jövedelme már 3.392,009 k.-ra rúgott. Annak figyelembe vevése után, hogy ugyancsak az 1901. évben az állami egyenes adók utáu a főváros összlakossága által fizetendő községi adópótlék csak 6.804,565 k.-t, vagyis nem többet tett ki, mint a városi vámjövedelem kétszeresét, önként kiviláglik, hogy ez az óriási illetékteher mekkora súly- lyal nehezedik a főváros kereskedelmére és iparára. Amint már fentebb tüzetesen előadatott, ez a bevételi vám úgy Ausztriában, valamint Németországban ismeretlen és az egész világon Budapest az egyetlen város, ahol a behozott összes áruczikkek ily módon megdrágittatnak. Másfelől pedig általánosan ismeretes, hogy a fővárosba behozott czik- keknek 60°/o-a nem itt fogyasztatik el, hanem a közvetítő kereskedő, vagy, amennyiben nyersanyagokról van szó, gyártmányok alak­jában az iparos által ismét kivitetik. Erre a hatvan százalékra nézve eleve kizártnak tekintendő az, hogy a városi vám közvetett adó gyanánt az eladási árakban a vevőre átkárittassék, mert a budapesti kereskedő és iparos mindenütt szemben találja magát más bel- és külföldi, első sorban osztrák verseny­zőkkel, akik hasonló terhekkel számolni nem kénytelenek, akiknek tehát a budapesti városi vám igen alkalmas eszközül szolgál a buda­pesti kereskedelem és ipar versenyének a leküzdésére. A Budapestre behozott áruczikkeknek fenmaradó és magában a fővárosban elfo­gyasztott negyven százaléka után fizetendő vám nagyrészben tényleg áthárítható a fo­gyasztó közönségre. Meg is történik ez a gyakorlatban és részben ennek az eredménye az, hogy Budapesten a lakosságnak összes, még a legfontosabb szükségleti czikkei is rendkivül drágák és hogy Budapest a kon­tinensnek egyik legdrágább városa. Ilyen viszonyok között, amidőn a fővá­1903. deczember 5 rosi kereskedelem és ipar haladása, sőt fenn­állása mesterséges intézkedéssel megaka- dályoztatik; amidőn efoglalkozásokat aföváros nem egyszersmind a saját fejlődése legerő­sebb, úgyszólván egyedüli és minden rendel­kezésre álló eszközzel támogatandó ténye­zőjének, hanem csak a minél jobban kihasz­nálandó adóforrásnak tekinti; amidőn a Buda­pesten uralkodó nagy drágaság miatt itt még a jóravaló ipari munkásnak sincs maradása, nagyon szomorú kilátásai vannak a jövőre nézve a fővárosi kereskedelemnek és iparnak, de egyszersmind magának a székesfővárosnak is, amely ilyen gazdasági politika mellett emporiális jellegre sohasem tehet szert és amely kereskedelmének és iparának a hanyat­lása révén sokszorosan vesziti el, amit a városi vámon nyer. CSARNOK. Hull a levél . . . Hull a levél, sárga levél, Őszi szellő fuj dogál, Vándormadár hű párjával Szebb hazába vígan száll. Véle mennék, nem bujdosnék E szomorú határon; De nem lehet: éjjel, nappal Sötét bánat a párom. Szőlőhegyen szüretelő, Szép leányok dala szól; Mit dalolnak, mit gondolnak, A jó Isten tudja jól. Ha mi ketten szüretelnénk Csókszü'reten, virágom . . . Sárga levél kizöldűlne, Madár szólna az ágon. ydntbor. * * 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 * 4 Meghívás? A „Vendéglősök főapja* t. előfizetőit ezen­nel a legbarátságosabban meghívjuk szőlőbirto­kaink s aradi pinczéink megtekintésére. Andrényi Kálmán utódai IE Alapittatott 1834-ben. Andrényi Kálmán utódai Aradon ajánlják nagyobbrészt saját termésű, nagy gonddal ápolt boraikat. A vámospércsi saját tulajdont képező 200 holdas szőlőtelep, továbbá a vadkerti és gyoroki családi törzsszőlők össztermése évente 4200 5000 hektolitert tesz ki, melynek tekintélyes része nagyban mint szőlő avagy must és mint uj- bor a termelés helyén napi árban értékesíttetik Elismert tény, hogy a szőlőfürtök állapota mily nagy befolyással van az abból nyert bor későbbi fejlődésére. Vendéglősök és szállodásoknak alkalom nyílik szőlőtelepeinken a legérettebb legegészsége. sebb szőlőt kiválasztani s a sajtolást azonnal meg­kezdeni. Jól felszerelt présházainkban naponta 200 Hl. must szűrhető, Szőlőtelepeinken tekintélyes tarta­lék pinczék is vannak. Aradi pinczénk bőségesen el van látva a legolcsóbb boroktol kezdve a legritkább legnemesebb borfa­jokkal is. Borminták, árjegyzék ingyen. Előnyárajánlatok postafordultával küldetnek. * * * * * * * . * I *! * * * * * fr fr * * fr fr * * * * 1 * fr * * * * * fi t vendéglő urak b. figyelmébe. GONDA és GOLDSCHMIED = KÖNYVNYOMDÁI MŰINTÉZETE o o o Villamos erőre berendezett könyv- . nyomdájában, a legmodernebb . .....................ÉTLAFOK,....................... . ELŐFIZETÉSI KÖNYVECSKÉK . . stb. különleges szép kivitelben, . olcsó árak mellett készíttetnek. BUDAPEST, o o o VII. KÉR. AKÁCFA-UTCA 50. s z. **********»*¥!*! VI TELEFON = 25— 54. =

Next

/
Thumbnails
Contents