Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1903-11-20 / 22. szám

8 Vendéglősök Lapja 1903. november 20 gos Szövetsége, mint már közöltük, bortőzsdét és ezzei kapcsolatban borvásárokat szándéko­zik szervezni Budapesten. A szövetség ugy- tervezi az iutézményt, hogy borvásárt minden hónapban rendez, melyen a szövetség bortel- melő tagjai eladó borkészleteik mintáit bemu­tatják a vásáron megjelenő borkereskedők­nek és borbizományosoknak, kik az egész országból beküldött bormintákból egy helyen válogatnak és igy bevásárlásaikat sokkal egyszerűbben és könnyebben végezhetik. Az első borvásár ez évi november 28-án lesz a Magyar Kereskedelmi Csarnok helyiségei­ben (Budapest Szabadság-tér). Noha a szövet­ség ezeket a borvásárokat csak a saját tagjai számára rendezi, az első nagy borvásáron kivételesen az ország minden termelője részt- vehet, a ki ebbeli szándékát az Országos Szövetség központi irodájába e hó 20-áig bejelenteni. Hokkes József (Vili., Gólya-utcza, 46.) képviseli a szállodások, vendéglősök és kávésok részére hazánk légkiválóbb kereskedőházát, a fírázay Kálmán czéget, a mely legnagyobb raktára legjobb minőségű fűszereknek, csemegéknek, sajtoknak, vajak­nak boroknak, pezsgőknek, theáknak és rumok­nak. Fő lerakata a reimsi Delbeck & Co. pezsgőinek, a müncheni Hofbräu kiviteli söreinek hordókban és palaczkokban. nem- külömben Belatyni Arthur velenczei pezsgő­inek, a hamburgi Lucca társágnak stb. Ajánljuk Hokkes József urat, mint e nagy ez ég kipróbált képviselőjét, olvasóink párt­fogásába. Meghívó. A Bndapesti pinezér-egy- let 1903. évi november hó 25-én, szerdán, saját körhelyiségében, Kerepesi-ut 9/b sz. alatt az egyleti segélyalap javára tánczestelyt rendez, melyre t. czimedet becses családjá­val együtt szívélyesen meghívja a rendezőség. Belépti-dij urak részére 2 korona; hölgyek belépése díjtalan a zenét Berkes Béla zene­kara szolgáltatja megjelenés egyszerű öltözék­ben este 10 órakor. Őrizkedjünk az idegen uta­zóktól. Az osztrák és külföldi mustár­gyárosok azzal a fogással élnek, hogy maguk utaznak hozzánk selejtes készítményeiket a vendéglősökre tukmálni. A vidéki szállodá­soknak legtöbbször hizeleg a gyáros ur látogatása, a ki aztán a néhány napi fukar fogyasztás viszonzásáért unszolja a szállodást, hogy ez tőle rendeljen mustárt. A legtöbb szállodás lépre négy s ha megrendel 50 kilót, küld neki 200-at a gyáros ur s a szegény szállodás dühében felsóhajthat, hogy mért nem valóság az adoma szenftkutyája ! -Tanul­hattak eleget vendéglőseink, hogy az idegen vigéczektől őrizkedjenek. Miért veszik vendé­geik boszantására s a maguk kárára a kül­földi mustárt, a mikor itt van oly hazai ezé- günk, mint Mocznik L., a kinek a készít­ményei világszerte kitűnőnek vannak elismerve. Minőségre nézve jobb a leghíresebb franczia mustárnál s a mi a fő, sokkal olcsóbb. Pontos kiszolgálásáról, tisztes eljárásáról már régen ismeretes ; tehát tőle tessék a friss mustáro­kat megrendelni. Pártoljuk a hazai ipart! Oéczy Kálmán vendéglője. Gé- CZN Kálmán előnyösen ismert szaktársunk kivette a Baross- és az Óriás-utcza sarkán levő vendéglőhelyiséget kivette s azt csino­san berendezve, megnyitotta Hamisítatlan, jó italai, magyaros étkei miatt megérdemli, hogy szakavatott kartársunkat olvasóink pártfogásába ajánljuk. A felső-]»ulyai szállodát Sopron megyében a lapunkban megjelent hirdetés folytán Tóth Ignácz vette át, a ki budafoki szállodájában tette ismertté és kedveltté a nevét székes-fővárosunk közönsége előtt. Magyar művészek az „Orient*- l>en. Fejer Dezső, a „Kisfaludy-szinház“ volt igazgatója, méltánylandó vállalkozásba kapott. Ugyanis a Kerepesi-út 42. szám alatt, a „Népszínház* átellenében levő „Ori- e7it“-szálloda kávéházában varieté-színpa­dot rendezett be. Társulata kiváló művészek­ből és 20 tagból áll s tiszta magyar, irodalmi színvonalon álló előadásokkal (gyönyörködteti a közönséget. Az előadások szabatosak s felölelik az operetteket, énekes bohózatokat, vígjátékokat és népszínműveket, tarkítva magán- és pár-jelenetekkel. A tagok nem­csak tehetségesek, hanem komoly igyekeze­tek is, műsoruk válogatott s nélkülözi a németbe ojtott, magyarnak csúfolt zengerá- jok izetlen sikamlósságait, a mik különben trágárságoknak is bátran volnának nevezhe­tők. Az előadások tehát nemcsak élvezete­sek, hanem izlés-nemesitők is, úgy, hogy a családok kereshetik itt szórakozásukat. Éhez járul, hogy özv. Foltin Jánosné jónak ismert italait és ételeit jutányosán élvezheti a kö­zönség. Az „Orient“ ezek szerint nemcsak a legkiválóbb magyar varieté, hanem igazi cafe-restaurant. Elitéit borhamisító. Ungár Lipót kismartoni lakost a belügyminiszter mester­séges bor készitéséért és forgalomba hoza­taláért 20 napi elzárásra és 600 kor. pénz­bírságra, a mesterséges bor denaturálására és az Ítélet hírlapi közzétételére Ítélte. Elég­tétellel vesszük a hirt tudomásul, mert Ungár Lipót gyalázatos üzelmei a kismartoni borok reputációját rendkívül rontották. Uj pálinkafőző. A kis üstön való pálinkafőzésnek rendes hátránya az, hogy az igy nyert pálinka vagy kozmás, vagy füstös izti lesz. Ezt a hibát elkerülendő, egy székelyhidi rézmüvesmester olyan készüléket szerkesztett, melynél az anyag odasiilését vízzel megtöltött kettős fenék megakadályozza és a melynek további előnye, hogy könnyen szabályozható. Ezt a szabadalmazott készülé­ket 4-féle nagyságban hozza forgalomba : 50, 100, 150, és 200 literes nagyságban. Bor-bevitelünk Angliába. Dr. Ruttkay Vilmos, a kereskedelmi miniszter londoni szaktudósitójának, sikerült érintke­zésbe lépnie egy ottani boruagykereskedő czéggel,mely hajlandónagyarányokbaszervez- nia magyar borbevitelt. Első magyar részvényserfőzde igazgatósága az 1902-1903. üzletévre is 140 K. = 231/3 százalékos osztalék fizetetését ja­vasolja a közgyűlésnek, a mi örvendetes jele annak, hogy ez a hatalmas vállalat termé­kének kitűnőségével még a gazdasági pangá­son is diadalmaskodott. Régi serfőzde uj üzemben. A péterváradi sörgyárat, a mely hosszab ideig szünetelt, Slav nie István újvidéki gépgyáros 61.000 K.-ért megvásárolta s a modern tech­nika vívmányai szerint atalakitva. ismét üzembe helyezi. A villányi borvásár. E hó 15.16 és 17. napjain sikerült borkiállítás és borvásár volt Villányban, a melyben e nemes borvidék idei, igazán felséges termése, mind a fehér, vörös és siller fajokban, elragadta a kiállítás közönségét; a vásárlási kedv nagy volt, de a készlet már eleve elfogyott. Elitéit osztrák borkereskedő. A m. kir. belügyminisztérium megerősítette azt az Ítéletet, a mety Avancini Gedeon tiroli borkereskedőt, mesterséges bor forga­lomba hozatala miatt, 30 napi elzárásra vál­toztatható 600 k. pénzbüntetésre s kifogásolt 9,080 1. borának megsemmisítésére Ítélte. Kemény seprő vétele. A borseprő szűrése, illetőleg kipréselése után maradó kemény salakot, vagyis seprőtésztát méter- mázsánkint 3-5 koronáért vásárol: Rosner S. Budafok, Stern Géza Budapest (Erzsébet körút 36.) Löwy Gyula (Bánya-utcza 10.) Vendéglőseink, ha van ilyen seprőjükéi adó, forduljanak ezekhez a ezégekhez. Bérbeadó vasúti vendéglők. A M. A. V. Zimonyi pályavendéglöje. Határidő nov. 28. Bánatpénz 200. K.—A kisczelli pályaveudéglő. Határidő deczember 15. Bánat­pénz 300 K. Bérlet tartama mindkettőnél 5 év 1904 — tői. Hir Szombathelyről. Nemcsak Kolozsvárnak van Kikaker-vendéglője, lesz már szombathelynek is. A mint onnan jelen­tik, Kikaker Kálmán bodega-tulajdonos, kolozsvári szaktársunk testvére, bérbe vette az ottani kaszinó vendéglőjét. A vendéglősök szive. A györszi- geti első magyar asztaltársaság a minap 20 szegény gyermeket látott el meleg gúnyával. A gyermekeket Fleischmann Zsigmond ven­déglős vacsorával lepte meg. A budai „Cliourmaiid“-vendéglőt Nagy István Krisztina-körut 61. szám alatt levő vendéglőjében minden szombaton disznó­tor van. A magyarosan készült disznóságok- hoz jobbnál jobb italokkal szolgál a budaiak kedvelt Nagy Pistája. Érdemes átrándulni. Egy kiesinyég nem láttuk. A „Buda és Vidéke“ jelenti, hogy ő megvan és „Hol volt, hol nem volt . . . újra ott van Lipót“, már t. i. Sans Lipót, a ki Alkotás- utczai régi vendéglőjét újra átvette és kitűnő borokkal örvendezteti meg a derék Noé tisz­telőit. Veszprémből. Matola Mihály, a vásártéri „Jó barát“ vendéglőse, átvette ugyanott a „Fekete Sas vendéglőt. Ej szállodás. Aradon Gavrilette Miklós kibérelte a „Három Király“ szállodát s azt elegánsan atalakitva, megnyitotta. Az aradi Hungária. Skergula István barátunk mintaszerűen vezetett kávé­háza, a mint már jelentettük, napról napra jobban meghódítja a közönséget. Az elegan­cia, kényelem, a kitűnő italok, a pompás buffet teljesen oda szoktatta a közönséget s az előkelő világnak színház után most ott van a találkozó helye. Az Első magyar részvény-serfözöde bruttó árujövedelme a szeptember 30-án lezárt 1903/903. üzletévben 4.188,712 k. volt, 66,318 k,-val kevesebb, mint az előző üzletévben, az összes bruttó jövedelem pedig 12,229 (-(-3595) k. kamatbevétellel és 20,013 (—430) k. nyereség-átLozattal 5,220,958 ( — 63,153) k.-ra rúgott, melyből a* üzleti költségek 774,624 (—25,592), hordó, fogatók, fa és szén, anyag, jég, biz­tosítás és üzleti adó 692,471 (-(-81,471), söradó es sör­adópótlék 3.038,604 (-f- 143,998), kétes követelések 64,127 (—(—27,94-7) s értékcsökkenések 125,000, ( 5000) k.-t, vagyis az összes költségek és kiadások 4.694,826 (—57,172) k.-t emésztettek meg s igy a tiszta nyereség — az összes bevétel 63,153 k.-val, az összes kiadások pedig 57,172 k.-val csökkenvén— 5081 k-val 526,138 k. -ra csökkent, tehát csak jelentéktelenül változott, úgy hogy a társaság ezúttal is 140 k. = 23V3°/0 osztalékot fizethet a 3000 drb 600 k -ás részvények. A társaság söradó- és söradópótlék-hátraléka 863,601 k.-ról 946,332 koronára, egyéb adósságai 170,147 koronáról 196,823 koronára növekedtek, a segéd- és nyersanyag, fél és egész gyártmányok késztete 784,154 koronáról 791,594 koronára emelkedett, ellenben a Kőbányai malátagyár rt.-nál való részesedés 390,406 koronáról 350,000 k.-ra Íratott le, a könnlevőségek pedig 1.849,635 koronáról l, 737,325 koronára csökkentek, mely utóbbi összegben a sörhitelek 1.391,094 koronával, a hordóhitelek pedig 346, 231 koronával szerepelnek. A Kőbányai polgári serfőzö r-t bruttó áru­jövedelme a szept. 30-án lezárt 1902/1903. üzletévben az előző évhez képest 156,600 k.-val 3.131,574kr.ra emelkedett, melyhez még 8388 (—3958 k. nyereségát- h -'zat járul, úgy, hogy az összes jövedelem 3.139,962 (-j-163,559) k -ra rúg Ebből az üzleti költség 494,091 (-(-63,350), anyag, jég, szekér, kamat, biztosítás és üzleti adó 448,008 (-(-40,536), söradó és söradópótlék 1.Ö98709 (—74,638), kétes követelések 78,078 (—51,967) és erték- leirások 165,498 (-(-8192) k.-t, vagyis az összes költsé­gek és kiadások 2,884,383 (-(-136,649) koronát emész­tettek meg s igy a tiszta nyereség — az összes bevétel 163,559 k.-val, az összes kiadás azonban csak 136,649 k. -val növekedvén — 36,910 k.-val 255,579 k -ra emel­kedett, úgy, hogy az osztalék 10 korona = 5% lesz az előző évi 4%-kal szembén. A társaság söradó- és sör­adópótlék-hátraléka 900,120 k.-ról 722,162 koronára, forgalomban levő elfogadványai 820,600 k.-ról 687,000 koronára, egyéb tartozásai 330,306 k.-ról 151,010 k.-ra zsökkentek s ez a magyarázata annak, hogy az elmúlt üzletévben kamatkiadásai kerek 14,000 k.-val kisebbed- tek. A Kőbányai malátagyár rt-ná* való részesedés vál­tozatlanul 245,900 k.-val van kimutatva, az adósok l. 496,103 k.-ról 1.530,452 k,-ra emelkedtek, a többi vagyontétel közül pedig lényegesebb változás csak a nyersanyag és készgyártmány készleténél állott be, mely 704,477 k.-ról 491,529 k.-ra csökkent.

Next

/
Thumbnails
Contents