Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1903-08-20 / 16. szám
6 1903. augusztus 20. Győr meghívása. Mint örömmel értesülünk, győri ipartársulatunk elhatározta, hogy meghívja országos szövetségünket, hogy 1905. évi közgyűlését Győrben tartsa. Értesülésünk a következő: A győri vendéglősök, kávésok és italmérők ipartarsula- tának választmánya aug. 7-én délelőtt Pósch Nándor elnöklete alatt ülést tartott. A választmány a győri kereskedelmi ifjúság egyletének zászlószentelési meghívását elfogadta, a felajánlott zászlószög Leverésére Pósch Nándor elnököt kiküldte, az egylet céljaira 10 koronát megszavazott. Helyesléssel tudomássul vette a társulati vagyon elhelyezésére vonatkozó előterjesztést A temesvári orsz. szövetségi gyűlésen az ipartársulatot hivatalosan Pósch Nándor elnök és Révész Sándor titkár képviselik, de azon kívül számos tagja részt vesz a> országos gyűlésen. A győri ipartársul it előkészíti annak lehetőségét, hogy az országos szövetség 1905-iki gyűlését Győrött tartsa. Helyesléssel fogadta a választmány az elnökség bejelentését az italmérések számára és beosztására vonatkozólag eddig történt lépésekről és azok biztató eredményéről. Buda Gyöngye. SzauderKárolynak ez a gyönyürü fekvésű, eleganciával berendezett vendéglője ma a remek Budakeszi-uton fekvő mulatóhelyek leglátogatottabbja. Nemcsak az élesztő levegő, hanem a kitűnő konyha és pincze s a jutányos árak, gondos kiszolgálás gyakorolják a vonzerőt a művelt közönségre. Zene minden nap Ajánljuk a kirándulók figyelmébe. Hrnska János Kmetty-utcza 13. szám alatt levő vendéglőjének szép kerthelyiségét ajánljuk olvasóink figyelmébe. A városban ennél kellemesebb hűselőt alig találhatunk. Magyaros étkek, tiszta jó italok. Iroda-áthelyezés. Országos szövetségünk és nyugdíj-intézetünk jogtanácsosa, dr. Solti Ödön, ügyvédi irodáját augusztus elsejével VII. Wesselényi-utcza 4. szám alá helyezte át. Jajczay János jó borainak hire immár városszerte elterjedt. Éppen ezért ajánljuk Csengery-utcza 45. szám alatt levő vendéglőjét a közönség pártolására. Faltns vendéglője. Faltus Károly, az Orfeum széles körben ismert főpinezére, Akáczfa-utcza 11. szám alatt vendéglőt nyitott. Az ő kedvességét mutatja, hogy loka- litását, a melyben eddig senki sem tudott boldogulni, tömegesen látogatja az intelligencia. Késze van ebben a példás kiszolgálásnak, a csinos, tiszta berendezésnek s a mi fő : a kifogástalan jó pinezének és konyhának. Reggeli 4 órától nyitva van. Sok szerencsét derék bartársunk vállalkozásához ! Poós István vendéglője méltán tekinthető a József-város színházának. Nagy, állandó színpada hatalmas teremmel műkedvelői előadások, irodalmi és művészi estélyek, táncz-mulatságok tartására minden más helyiségnél alkalmasabbá teszi. E mellet °oós pinezéjének és konyhájának megállapított jó hire is vonzerőt gyakorolhat a társaságokra. Ajánluk is a mulatságrendező egyesületek figyelmébe! Albert Viktor vendéglője Rökk- Szilárd utcza 8. szám alatt mind szélesebb kőiben kezd jó hirt kelteni kitűnő boraival. A hamisítatlan, tiszta borok kedvelőinek figyelmét fel is hívjuk Albert vendéglőjére. Vendéglő-áthelyezés. Régi kartársunk, Fodor \ endel, Baross-utczai helyiségéből a Bérkocsis- és Konti-utcza sarkára költözik a „Jó Pásztorihoz. Jó borai új lo- kalitásába is sok látogatót vonzanak, az kétségtelen. Kívánunk is neki sok szerencsét. A gráczi Haack vezérképviseltje- Haack Antal gráczi likőrgyára világszerte hires jó gyártmányairól, különösen az áldásos hatású „Alpesi Gyomorliköru-rő\, a melynek már annyi szenvedő köszönheti Vendéglősök Lapja felgyógyulását Tudatjuk, hogy ez a világhírű gyár Budapesten önálló képviseletet állított s vezérképviselőjéül az üzleii körökben előnyösen ismert Bartuschek Ernő vendéglős urat választotta, irodája VI. Hungária- körut, 101. szám alatt van. Ajánljuk őt olvasóink figyelmébe! Hol mosassunk ? A vendéglősöknek nem kis gondot okoz, hogy nagymennyiségű fehérnemű készletüket hol mosassák. Ezért úgy a szép munka, mint a gondos, pontos eljárás tekintetéből nekik a „Hattyu“- gőzmosó-intézetet jó lélekkel ajánljuk. A vemléglői konyha. Bajorország kimondotta, hogy a vendéglők és szállodák konyhája oly ipartelep, a melyre a gyárakra és műhelyekre vonatkozó egészségügyi és munkásvédelmi szabályok alkalmazandók. Hemes ambiciö. Lehet-e nemesebb ambició, mint tudományban gyarapodni, tudamárynyal emelkedni, ezzel használni a hazának és honfitársainknak. Ezt az ambíciót választotta magának Kováid Emil, a ki eddig is kivált műveltségével és közhasznú ipari munkálkodásával. Ugyanis, a mint értesülünk, Kováid Emil, a nagyhírű „Kováid Péter és fiaíl-czég köztiszteletben álló főnöke, letette az érettségi vizsgát s az egyetem hallgatója lesz, hogy magát a vegyészeiben tudományosan is kiképezze. Gratulálunk igazán nemes igyekezetéhez, a melylyel példát adott arra, hogy miként tehető a magyar ipar nagygyá és tiszteltté. Ennek csak egy eszköze van, az, a melyet ő választott: szorgalom és tudomány. --“'Egyúttal örömmel tudatjuk, hogy az ő intézete, ez a legrégibb és legjobb hirü tisztító-intézetünk, ezentúl szintén foglalkozik a vendéglőknek és szállodáknak tiszta fehérneművel való ellátásával a legjutányosabb feltételek s a legteljesebb garanciák mellett. Vendéglőseink és szállodásaink bizonyára örömmel lépnek összeköttetésbe ezzel a legkipróbáltabb, legjobb berendezésű tisztitó-intézettel. Melynek központi telepe Budapest VII. Szövetség-utcza ól. sz. van. Tefefon-száma pedig : 58—45. Urinő ajánlkozik vendéglőbe felirónönek gyakorlatra díjtalanul. Ajánlatot „Felirónö“ czimen kér a kiadóba. Szerkesztői üzenetek. A „Magyar Pinczér“-nek. A sajtó hivatásáról már a múlt számunkban elmondottuk véleményünket s e szerint jártunk el 20 éven át, tiszteletet és elismerést szerezve lapunknak úgy szaktársaink, mint az irodalom, a hatóságok és a közönség előtt. A leczkéztetést tehát nem fogadhatjuk el a „M. P“-től, mert ehez még fiatal s csinálói nem valami erős legények. A mi a személyünk ellen való kifakadásokat illeti, azokat egyszerűn visszautasítjuk, pusztán csak azt kérdezve, hogy a „M. P. “ miért hallgat a nyilatkozókról ? miért nem czáfolja a nyilatkozatok vádjait ? s miért esik e helyett a mi személyünknek? holott mi egy szóval sem sértettük sem az intézetet, Fém annak busáson megfizetett vezetőjét, Kalmár Fábián urat. Ezzel csak maguknak ártanak, mert a közmondás azt tartja, hogy a ki haragszik, annak nincs igaza. Bizony jobban tennék Kalmár ur és társai, ha az ellenük szállongó vádokat czáfolnák meg, hogy ismét fölkeltsék maguk iránt a pinezérség bizalmát. Hogy ez a bizalom mennyire megdőlt, mutatja saját kimutatásuk a több hónappal hátralékos tagokról, a kik jogaikat nem gyakorolhatják. A hivatalos kimutatás szerint kétszázkettő a nem fizető tagok száma és közöttük sokan vannak, a kik nem szorultságból, hanem egyéb okból adósak, többen 11 — 16 hónappal is. Ez azt mutatja, hogy az egyesület vezetése iránt nagy és terjedő az elégedetlenség. Ennek az okát kell elhárítani, az egyesület anyagi állapotát kell orvosolni s akkor elnémulnak a panaszok és a gyanúsítások. Ezeket erőszakosan el nem nyomhatják, tőlünk pedig hiába kívánják, hogy az egylet ellen fölmerülő kívánságoktól tagadjuk meg a teret. Ezt annál kevésbé tehetjük meg, mert az egyesület vezetősége „Közlönyt“ alapított arra, hogy szabadon és kényére személyes- kedhessék. Bizony jobban tennék, ha a közlöny kiadásával nem terhelnék az egyesület pénztárát, hiszen a hivatalos értesítések közié-éré mindegyik szaklapunk [ készséggel és ingyen vállalkoznék. Ily körülmények között talán túlságos luxus i vezetőség személyeskedési hajlamainak egy költséges orgánum fentartása, hiszen az egyesület meg nem szilárdult anyagi viszonyai azt követelik, hogy minden megtakarítható fillért megtakarítson a vezetőség. Ha az egyesület igy gondolkodnék, elenyésznék az elégületlenség s több hasznot szerezne, mint a kétséges eredményű sorsjátékkal. A miket elmondottunk, igazságok, tisztán az egyesület és pinezérség javára szolgálók, nem pedig a pinezérség elbolonditására. Éppen ezért lapunk 20 éves alczimét, a „Pinczérek Lapja“ elnevezést továbbra is büszkén használjuk a pinczérek többségének kívánságára és megnyugtatására. Ennyit a „Magyar Pinczér“-nek, ismételten figyelmeztetve arra, hogy a vádik megczáfolásának nem az a módja, hogy azok elől kitérjenek és hogy a ügyeimet azokról eltereljék, egy harmadik személynek essenek, a ki kötelességét teljesítette s nem vádolt, hanem csillapított és védelmezett. Sanyarú Vendelnek. Megest más malomban őrletünk? Nem arról a szerencsétlen sörről van szó, hanem arról, h gy miért germanizálnak német nyelvű újsággal, német é'lappal és „zahlen“-nel ? Nem tudjuk, hogy ön mióta „fogadatott prókátora“ az ipartársulatuknak, annyit azonban tudunk, hogy a társulat elnöksége éppen azért vetette az önök lapját censura alá, hogy abban az ügynek ártó személyeskedések ne fordulhassanak elő. Elvi kérdésekben helye, sőt szüksége is van a -harczaak ; Ámde személyeskedő durvaságok egy ipartársulat „hivatalos“ orgánumában nem fordulhatnak elő. Olvasott ön valaha ilyesmit az „Értesítő“-ben ? — Nem, még akkor sem, a mikor ugyancsak elmérgesedett harczaink valának. Különben állunk eléje! Pusztán annyit jelentünk ki, hogy Drechsler elnök uruk személyesen, volt titkáruk Zalay Gábor ur, (akinek a helyére beházalta magát^ pedig Írásban ugyanezt a nézetet vallották. Mi, a kik lapunkban az önök alakulása iránt nem viseltettünk és nem viseltetünk ellenségesen, nem vagyunk kényszerülve az ön otrombaságainak viszonzására. Éapen ezért csak annak a kijelentésére szorítkozunk, hogy hízunk ipartársuiata t. elnökségének bölcs taointatában, vagyis a mint elődjét, úgy önt is megzabolázza a testülethez nem méltó handabandáinak további fokozásában. Reméljük, hogy igy bsz! Hogy ön tartozik-e szabószámlával, azt nem tudjuk, nem is állítottuk ; de hogy mi nem, azt nyugodt lelkiismerettel vallhatjuk. A ,Sa- nyaró Vendel“ nevet különben nem gunykép használtuk önnel szemben, hanem csak annak jelzéséül, hogy ön nem szakember, mint e lapnak a szerkesztője, a ki ezt az iparágat tanulta s a szakirodalomnak sem alapítója, sem művelője húsz év óta, mint ugyancsak e lap szerkesztője. Ön most csörp nt közénk s talán nem tévedünk, ha nem hivatás, hanem a kenyérkereset hajtotta a vendéglősipar terére. Ám ezt nem rójuk föl önnek bünül, ha ön szerényen és a tisztesség korlátái között buzgólkodik iparunk javára. Ebben az esetben sziv< sen fogjuk üdvözölni önt szakmánk napszámosai között ; ámde erre nem az a bizonyságtétel, hogy ön fiókanapjait marással kezdi, m nt a veszett eb. Ez ellen sem volna szavunk, ha ön ezt a saját vállalatában tenné, de nem oly testület köpenye alatt, a melyet mi respektálunk s a melynek a tagjaihoz évtizedes szeretet és tisztelet csatol, mint a hogy erről ön több összejövetelük alkalmával személyesen is meggyőződhetett. Méltóztas- sék tehát vigyázni, hogy az arezulcsapást, a melyet e lap szerkesztőjére akar tukmálni, ne hogy ön kapja meg olyan helyről, a honnan legkevésbbé várja: abból a iáborból, a hova ön véletlenségből tévedett, a hol kenyeret kereshet és fog is találni, ha eszmékért harczol s nem oly egyén ellen, a ki öntől mit sem irigyelhet; mert csak örülhet és örülni fog, ha ennek az iparnak a serege egy becsű letes igyekezetü bajnokkal szaporodott. Ennyit utoljára. Ha többet kíván, azt az eddigiekért és a továbbiakéit csak a bíróságnál nyeri el. K. J. Budapest. Nem kell aggódnod, mert a temesváriak jó hazafiak s lelkesen iparkodnak a magyarosodásra. Jele ennek az a bennünket megtisztelő határozatuk, melylyel lapunkat választották ipartársulatuk hivatalos közlönyévé. Hogy épülhess, kedvedért ismételten lenyomatjuk az erre vonakozó hivatalos értesitést: Tekintetes Ihász György urnák, a „Vendéglősök Lapja“ szerkesztője és kiadója, Budapest. F. évi február 3-án kelt becses átiratára válaszolva, örömmel tudatjuk, hogy a tegnapi napon tartott választmányi ülésünkön a jelen volt választmányi tag urak becses lapját egyhangúlag ipartár- j sulatunk hivatalos közlönyévé választották meg. A magunk részéről nagyon örvendünk az igy köztünk létrejött összeköttetésnek. Tiszteletünk kifejezése mellett maradunk hazafias üdvözlettel: Temesvári kávés- és vendéglős-igartársulat. Schubert Péter elnök Csodáljuk, hogy ez annak idején kikerülte figyelmedet, pedig ez bizonyság arra, hogy olt erős a magyar szellem, különben lapommal nem tették volna ily szorossá és állandóvá az összeköttetést. Légy tehát nyugodt, hogy Temesvárőtt nemcsak szives vendéglátásra találunk, hanem oly szellemre is, a melytől hazafias lelkünk csak repesni tud. Tehát jöjj s légy rajta, hogy mentői többen menjünk Temesvárra !
