Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1903-05-20 / 10. szám

4 Vendéglősök Lapja 1903. május 20. olvasó közül valaki óhajtaná megizlelni a valódi Chop Suey-t úgy alább fogom részle­tezni az eredeti receptet és pedig Lee-Hong főszakáes bemondása után.) A felszolgáló személyzet sok helyen nő, de többnyire férfi. Vannak üzletek, a hol a pinczérek leeresztett czopffal járnak, de jobb helyeken kontyba tűzik. Kellemetlen beosztásuk ezeknek az éttermeknek, hogy a konyha közvetlen mel­lettük van és igy a konyhaszag megtölti az éttermet és rontja az étvágyat. A konyhában három-négy szakács van. A főszakács beszél angolul is, de a többiek csak chinaiul tudnak. A chinai lakók száma New-Yorkban 3—4-ezerre tehető; de nők nagyon kevesen vannak, ugyannyira, hogy ha egy nő végig megy az utczán, még igen sok nézője akad. Ez azért van, mert az amerikai törvény egyik szakasza tiltja a nők bevándorlását. A chinai férfiak fehér­nemű-mosással foglalkoznak és New-York majdnem minden utczájában lehet látni né­hány nagy vörös táblát „Chinese Laundry“ felirattal. Ezekben a mosó intézetekben 3—4 férfi dolgozik, akik igen szépen mosnak és vasalnak. De a chinaiak között sok farmer (gazdálkodó) is van. Ezek Astoriába, Long Island szigetén New-Yorktól egy órányira, kultiválják hazai terményeiket, különösen a zöldségféléket. Terményeiket minden szom­baton beszállítják az ő saját piaezukra szál­lítják elárusitásra. A chinai Chop Suey készítése. Négy drb. vörös hagymát felvágunk, apróra vágott szallonán megpörköljük. 4 dkgr. sertéshúst koczkára vágunk és 8 dkgr. nagyobb dara­bokra vágott csirkehússal keverünk. Elég sót és borsót hintünk rá. azután néhány szelet bambus nádat, egy marék uj gombát és nagyon kevés lisztet adunk hozzá. Mind­ezt végül kevés lisztéi föleresztjük, jól össze­fűzzük, tálaláskor hozzá főtt rizst adunk. Az americai különlegességek közzé tartozott az a két chinai diner, a melyekről a new-yorki lapok illustrált tudósítást hoz­tak. Mind a két exoticus ebéd New-York legfinomabb Restaurantjának báli termében, L. Scherry-nél, a 5. Avenue-n tartatott meg. Az első ebédet Mr. C. K. Billing milliomos rendeztette. Ennél a 11-od emeleti bálterem valóságos erdővé volt átalakítva. A fák és bokrok között patakok folydogáltak, madarak repdestek s a menyezetet világos kék posztó fedte, melyről az apró villanyos gombok csillagokként ragyogtak, mig a par- ketett fris pázsit takarta. Ennek a Pálma­erdőnek a közepén barminczkét betanított és teljesen felszerelt hátas ló állott a melyek az ebéd lefolyása alatt sem nem trüszköltek, sem meg nem mozdultak. A pinczérek sárga szárú betétes lakk csizmát, szarvasbőr nad­rágot és világos vörös kabátot viseltek. A másik diner sem volt kevésbbá cso­dálatraméltó. Ez is a fentemlitett helyen volt megtartva. Ezt Proal B. A. úrnő ren­deztette. Ez alkalommal a bálterem egy nagyobb része óriási tojást képezett. A tojás átmérröje plafonmagasságu volt s benne 35 személyre kényelmesen te­rített asztal volt elhelyezve. A tojás nyílása előtt a terem előrésze egy gazdasági ud­vart ábrázolt mindenféle apróbb állatokkal, u. m. kacsák, csirkék, báránykák, sőt ser­tések apró malaczokkal s ezenkívül minden­féle gazdasági felszerelés volt látható. A terem jobboldali részén volt egy kis istálló két lóra és két tehénre. Az utóbbiakhoz két falusi asszony öltöztetett lány" volt ál litva, akik a tehenek fejősével foglalatos­kodtak. A pinczérek mind gazdasági mun­kásoknak voltak öltöztetve. Sötét inget fel- türt újakkal s kék vászonnadrágot viseltek. Közöttük néhányan, akik szénával, szalmá­val, gereblyével és seprőkkel járkáltak le és fel, de sőt még a szélmalom sem hiány­zott e falusi kép keretéből. Ebből látható, nemcsak azon lehet csodálkoznunk, hogyan gyűjtik Amerikában a milliókat, hanem azon is. hogy miként költekeznek a nábobok. Dautlicli Gyula. Társas reggelik. A „Budapesti Szállodások Ven­déglősök és Korcsmárosok Ipartársulata“ minden pénteken társas reggelit tart. A legközelebbi reggeliket a következő helyeken tartják: Május 22-ikén MalOSChik Ferencz ven­déglőjében, Vili., Népszinház-utcza 15. sz. Május 29-ikéu özv. ScbárhánQ Jánosné vendéglőjében VII. Akáczfa-utcza 12. Junius 5-ikén Blaschka Istváu vendég­lőjében VII. Király-utcza 110. HIREK. Csontos Gyula, az „0. M. P. E-“ lugosi asztaltársaságának derék elnöke s az ottani „Corso^-kávéház főpinczére eljegyezte a bájos Búcsú Romu- lusz Ofélia kisasszonyt. Szerencse, boldog­ság szövődjék frigyükből. — Burg Janka kisasszonyt, Módoson eljegyezte Gevő József Munkácsról. Esküvőjük junius 4-én, délután 3 órakor lesz Módoson. Esküvő után estebéd. Sürgönyczim : „Zágráb“-szálloda, Módos. To­rontói megye. Áldás frigyükre! — Wasser­mann Mór, az „Emke“ kávéház tulajdonosa eljegyezte Pikier Jolán kisasszonyt, Pikier Károlynak a Pikier és Grossmann budapesti czég beltagjának bájos leányát. A tiszta szerelemből kötendő frigyhez zavartalan bol­dogságot kívánunk. Lskiivö. Mihalicska Frigyes f. hó 12-én esküdött ölök hűséget a belvárosi plébánia templomban özv. Miakits Antainé úrnőnek. Az esküvőn előkelő közönség, köztük a köztiszteletben álló Maloschik-család nagy­számú tagjai voltak jelen. IIalálozás. Maráz Ilona kisasszony, keszegfalvi postamesternő életének 30-ik évé­ben hosszas betegség után jobblétre szen- derült. A boldogult elhunytat nagyszámú rokonság-, köztük Dékány Sándor, a buda­pesti Drechsler éttermek főpinczére, tisz­telt barátunk is siratja Béke poraira! Személyi liir. Lakatos Gyula, a pécsiek népszerű szállodása, hogy üzletét átadta, szülőhelyére, a vasmegyei Körmendre vonult egy idei pihenésre. Mielőbb a tett mezején üdvözölhessük Uj honpolgár. Rosenbach Miksa j és szellemes, kedves neje, a József-köruti „Erdélyi borozó“ tulajdonosai, a minap tették le Budapest polgármestere előtt a honpolgári esküt. Tehát Rosenbach Miksa, kit származására ezélzólag szaktársaink be- czézőleg „lengyel gróf“-nak neveztek, ezen­túl már csak magyar gróf lehet, a mi hogy legyen, őszintén kívánjuk. Megemlítjük, hogy ő, a ki immár egészen a mi lengyelünk, három honfitársával együtt tette le a hon­polgári esküt. Az uj honpolgárok között egyedül csak ő tudott magyarul. Mikor a polgármester ezt a kérdést intézte hozzá: milyen nyelven beszél ? — igy vágta ki a rezet: magyarul, lengyelül, fraucziáúl, angolul, spanyolul németül. Ezt a nagy nyelvtudását a mi lengyelünk úgy szerezte, hogy bejárta kétszer a világot, különösen Délamerikát. Az ö nejének szellemes elbe­szélése után irta Sipulusz nem régen „ Ar- kanzasz“-ról irt érdeklődést és derültséget keltő tárczáit. Üdvözöljük az uj honpolgárokat. Karikás Lajos. Iparunknak s a nagyérdemű Karikás-családnak gyásza van. Karikás Lajos szaktársunk hosszas szen­vedés után, 51 éves korában, május 17-én meghalt. Rokonszenves alakja volt a fővá­rosi társaséletnek, mint vendéglős ambiciosus jó kartárs volt. Neve az ezeréves kiállításon látogatott csárdájával országszerte ismert es kedvelt lön. Kora halála nagy részvéttel töltött el bennünket s ijaz szívvel kívánunk megszomorodott családjának vigasztalást. Áldás emlékére. Kellett ez nekünk? Több ízben figyelmeztettük azokat a szaktársainkat, a kik „Kis Vendéglősök“ czég alatt csoporto­sultak a sörkartel miatt, hogy az idegen ipar pártolása a germanizáció terjesztése, mint nem hazafias törekvés, ellenünk fordítja a közvélemény és a sajtó irántunk való úgyis gyenge jóakaratát. Már szolgáltunk erre idézetekkel-.; most a „Magyarország“ május 3-diki számából reprodukáljuk az itt következőt : Bajor sör — magyar sör az volt mindig a magyarnak hibája, hogy nem becsülte a magáét. Ez a hibánk verte bék­lyókba századokon át édes hazai nyelvünket ez szorította ki használatból daliás szép magyar viseletűnket s ez gátolja meg mai nap is, amire pedig oly nagy szükségünk volna: a magyar ipar boldogulását. Pedig napról-napra találkozunk oly tapasztalatokkal, melyek mind azt bizonyítják, hogy nincs okunk szégyenkezésre, saját iparunk mellő­zésére, mert sok tekintetben nemcsak egyenlő színvonalon állunk a külfölddel, hanem bát­ran versenyre is kelhetünk vele. így vagyunk például a bajor módra hazánkban gyártott sötét sörökkel, melyek egy müncheni tanul- inányutjáról hazatért fiatal tudósunknak egy orvosi szaklapban megjelent értekezése sze­rint nemcsak Ízlésesség, üditö és emésztést előmozdító hatásuk tekintetében, hanem vegyi összetétel szempontjából is teljesen meg­egyeznek a legelsőranguaknak mondott mün­cheni sörökkel. A legérdekesebb a dologban az, hogy ezt még a külföldön legtekintélye­sebb sörfőzök is elismerik, csak nálunk hódit még német körökben a régi előitélet, mely­nek reméljük nyakát fogja szegni az az erélyes mozgalom, mely a magyar iparpár- toíás jegyében most indult meg a külföldi sörök ellen. Mayer István vendéglője Erzsébet- falván az idén is növekvő látogatottságnak örvend. Mindenkor híres volt jó borairól, de most kapható nála az igazi. Ne is mulassza el senki Erzsébetfalva e kellemes, jóhirü mulatóhelyét fölkeresni. A szép rákospalotai parkban az üditö séta most igazán kellemes szóra­kozás. mert mindjárt a pályaudvar mellett van Diossy Ágoston elegánsan berendezett vendéglője, a melynek szel) kertjében hűvös árnyék s illatos levegő ad enyhét, élvezettel költvén el a magyaros eledeleket, kifogástalan italokat. Gondos kiszolgálás, olcsó árak. Ajánljuk a kirándulók figyelmébe. A „Csörgő kigyó“-lioz. Ki tudja, hogy miért csörög a csörgőkígyó ? Hogy az előtt miért csörgött, ezzel adós a krónika, most már azonban tudjuk, hogy jó kedvében csörög. így csörög, mert a jó borairól hires Paczolay János róla, a „Csörgő kígyóhoz“ czimezte el vendéglőjét Rákospalotán. Örömre válik a bánat, kedvre gyűl a szo­morúság ebben a vendéglőben, azért mentői többen keressék föl Paczolay Jánost Rá- kospalotáu. Szálloda-megnyitás. A pécsi hír­neves „Magyar Kirá/jr“-szállodát Lakatos Gyulától Cserta Yincze vette at. A törekvő uj tulajdonos teljesen átalakitotta és modern kényelemmel rendezte be. A szálloda meg­nyitása május 3-dikán volt, melyen a nagy­számú és előkelő közönséget a pécsi cs. és kir. gyalogezred zenekara gyönyörködtette. Sok szerencsét a briliánsán kezdett vállal­kozáshoz.

Next

/
Thumbnails
Contents