Vendéglősök Lapja, 1902 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1902-02-20 / 4. szám
1902. február 20. Vendéglősök Lapja o döttség tagjainak, mely egyletünket az országos pinczér-egyesület alakuló congressusán képviselte, azok nevében is, van szerencsém azok lefolyásáról a közgyűlésnek beszámolni. Nyugdijegyesületünk évi közgyűlése 1901. évi szeptember 3-án délelőtt 11 órakor tartatott meg a budapesti vigadó kistermében. melyen képviselve voltak nyug- dijegyesületünk igazgatósága Bokross Károly elnökkel az élén, a budapesti, aradi, győri, kassai, szombathelyi és a szegedi választmányok és azokon kivül még 150 rendes tag. A közgyűlést Bokross Károly elnök nyitotta meg, melyben ecsetelvén, hogy nyug- dijegyestiletünk biztos és szép jövőnek néz elébe, miután rendes tagjai folyton szaporodnak és az alaptőkéje örvendetesen gyarapodik. egyben azon buzditó szavakat intézte hozzánk, hogy csak legyünk kitartással ezen üdvös intézményünk mellett, mert kitartásunkat biztos siker fogja koronázni. Az elnöki megnyitó után következett a felügyelő-bizottság jelentése; a jelentésből kitűnt, hogy nyugdijegyesületünknek 400 rendes befizető tagja és az 1901. évi július 1-én összeállított mérleg szerint 108 ezer Korona vagyona van, mely összeg gyümöl- csöztetőleg a Magyar Országos Központi Takarék pénztárban van elhelyezve. A felügyelő-bizottság jelentését követte dr. Solti Ödön nyugdijegyesületiink jogtanácsosának jelentése, melynek kapcsán ő is mint jogász ember, biztosított bennünket arról, hogy egyesületünk a legszebb jövőnek néz elébe, mert szerinte, ha mi vendéglős- és kávésipart űzők és pinczérek egy ily egyesületet fenntartunk, avval nemcsak az elaggott és munkaképtelenné vált tagjai és azok hozzátartozói vannak biztosítva a létfentartás nehéz küzdelmeitől, de egyúttal osztályunk ezáltal erkölcsileg oly magas színvonalra emelkedik a nagy társadalomban, melyet e nélkül elérni nem is lehetne, tehát ő, mint osztályunk ügyei és bajainak alapos ismerője, ezen egyesületünkbe való belépésünket igaz meggyőződésből a legmelegebben ajánlja. De úgymond, nem zárkózha- tik el ő, mint osztályunk napirenden levő kérdéseit behatóan ismerő ember, hogy figyelmét a közgyűlésnek a lét. Országos Pinczér-Egyesületre fel ne hívja, azon egyesületre, mely mintegy kiegészítő része lesz a nyugdijegyestiletnek, mert hisz az hivatva lesz a pinczérség úgy anyagi, mint erkölcsi érdekeit előmozdítani és megvédeni és szellemi művelődését, a szakképzettséget fejleszteni, nemkülönben a kartársi szeretetet és össze- tartozandóságot ébren tartani, a helyközve- tités problémáját megoldani, szóval, mely az összpinczérséget magába foglalva, annak égető kérdéseit a megoldáshoz vinni lenne hivatott a Magyar Országos Pinczér-Egye- sület, miért is ezen egyesületnek a megalakítását a közgyűlésnek figyelmébe és pártfogásába ajánlja. Kedves Kartársaim ! 1898. február 7-én történt, hogy egyletünk kebeléből néhány lelkes férfiak, osztályunknak úgy erkölcsi, mint anyagi érdekeit szivüköD viselő kartársak, egy kisded asztaltársaságot alakítottak, mely czélul tűzte, hogy osztályunk zilált erkölcsi és anyagi helyzetét rendezni, a szellemi művelődésünket és szakképzettségünket fejleszteni, a kartársi szeretet és összetartozandóság érzetét ápolni kellene, mely fontos kérdéseinket tanulmányozás tárgyává is tette és beható eszmecserék után, azon meggyőződésre jutottak, hogy eme már már égetővé vált kérdéseinket érdekeiknek megfelelően egy Országos Pinczér - Egyesület létesítésével lehet a megoldáshoz juttatni. És a kisded asztaltársaság 1898. február 20-án azon határozatot hozta, hogy az eszmét megpendíti és felhívást intézett Magyarország pinczéreihez, mely felhívásra százszoros visszhang volt a felelet. A megpendített eszmét a magyar pinczérség egy szív és lélekkel magáévá tette, melynek hatása alatt az egész ország minden jelentékenyebb városaiban mozgalmi bizottságok és asztaltársaságok alakultak a lét. M. 0. P. E. eszmének terjesztése, fenntartása és megvalósítása czéljából, sőt a külföldön élő magyar pinczérek is alakítottak Londonban egy Magyar Pinczér-kört, hogy annak idején a megalakult s működését megkezdő Magyar Országos Pinczér-Egyesületnek már mint kész külföldi osztálya legyen. Mindezeket látván és tapasztalván, a szegedi pinczérasztaltár- saság tehát, átalakult az Országos Pinczér- Egyesületet előkészítő bizottsággá és 1899. jun. 20-ára már egy országos konferencziát hivott egybe Szegedre, melyen az előkészítést vezető bizottság által benyújtott alapszabály-tervezet megvitattatok és a M. 0. P. E. alapszabály-tervezetéül csekély módosítással elfogadtatott, .amely konferenczián egy fenntartó-bizottság választatott, melynek feladata lett volna a M. 0. P. E. alakuló kongresszusát egybehívni. Azonban a fen- tartó-bizottság megalakulása elé akadályok gördültek részben ügyünk természetes ellen ségeinek aknamunkái, részben közönyösség, de főleg a leghivatottabb tényező magatartása. a Budapesti Pinczér-Egylet részvétlensége folytán. Csakhogy az Országos Pinczér-Egyesü- let eszméje igen sok kartársainknak szivébe gyökeret vert és akadtak lelkes hívei, kik megalakították Budapesten a M. 0. P. E. központi bizottságot és ezen bizottság működésének az lett az eredménye, hogy a Budapesti Pinczér-Egylet 1901. márcz. 8-án tartott évi rendes közgyűlése elsöpörte a régi s elavult vezetőséget és azokat állította élére, kik a M. 0. P. E. központi bizottságának vezetői és hívei voltak, amely nevezetes közgyűlés határozattá is emelte a M. 0. P. E. fentartó-bizottságának megválasztását, (melyre a szegedi előkészítést vezető bizottság a mandátumot a központi bizottságnak már előre átadta), amely bizottság működését haladéktalanul meg is kezdette és oly dicséretesen folytatta, hogy rövid öt hónap leforgása után, azaz 1901. szeptember 5-ikére már a lét. M. 0. P. E. alakuló kongresszusát is egybe hívhatta, melynek impozáns és lélekemelő lefolyását beszámolómban elő is adtam, most már mindezen fényes eredményeket látva és tapasztalva, nem mulaszthattam el azon lelkes és ügybuzgó férfiakról, a szegedi pinczér- asztaltársaságról, mennek büszkén vallom, hogy szerény tagja és hive voltam, meg ne emlékezzek, mert a M. 0. P. E. egy uj korszakot fog alkotni a magyar pinczérség élet- történetében és ezt pedig csak nekik köszönhetjük, de hogy egyesületeink azokká is legyenek, mint amilyennek mi óhajtjuk, be kell ám abba édes mindnyájunknak iratkozni, úgy a nyugdijegyesiiletbe, valamint az Országos Pinczér Egyesületbe és kitartóan benmaradva, akkor hiszem *és tudom, hogy egy szebb és jobb jövő virrad a magyar pinczérségre, amit lelkem és szivem mélyéből óhajtok, hogy adja a magyarok Istene! bogy úgy legyen! A közgyűlés titkárt jelentése befejezésével megéljenezte és a jelentést tudomásul vette. Keth Károly pénztárnok, az évi zárszámadását beterjesztette, melynek átvizsgálására 3 tag küldetett ki, a bevételek és kiadások adatai rendben, a titkár jelentésében foglaltakkal megegyezőnek találtattak, miért is az elszámolási, illetve pénztári könyv a kiküldött tagok által hitelesittetett. Könyvtárnok Skultéty Lajos jelenti, hogy a könyvtár jelenlegi állományát Jókai, Vas Gereben, Mikszáth összes művei, „Az osztrák magyar monarchia és Írásban képben" eddig megjelent kötetei és 94 részben adományozott, részben vásárolt kötetből áll, egyben jelenti, hogy a könytár élénk keresletnek örvend és pedig oly mérvben, hogy az igények a jelenlegi állomány mellett ki sem elégíthetők, miért is erre nézve az indítva-* nyoknál egy előterjesztést fog tenni. A közgyűlés könyvtárnok jelentését tudomásul vette, úgy a könyvtár létesítése és annak kezelése körül való fáradozásáért elismerését nyilvánította és a könyvtár bevételeiről és kiadásairól szóló kimutatást, illetve pénztári könyvet, melyet Bandvég József egyleti titkár kezel, a közgyűlés átvizsgáltatta, mely rendben találtatott és hitelesittetett. A tisztikar felmentésével Juránovits Ferencz elnök annak nevében megköszönve az egyletnek eddigi bizalmát és benyújtotta a tisztikar lemondását. A közgyűlés korelnökül Juránovits Ferenczet jelölte ki, azt elfogadva, felszólítván a közgyűlést a tisztikar megújítására és a szavazást elrendelte. Elnökké általános közlelkesedés mellett újból Juránovits Ferencz, alelnökké Ad ám Ödön, pénztárnokká Keth Károly. I.-ső titkárrá Randvég József, II.-od titkárrá Skultéty Lajos, I. gondnokká Jakobovits Ferencz, II. gondnokká Adorján Ödön. Rendes választmányi tagokká: Kovács József. Rozner Sándor, Popper Mihály, Emfall Károly, Kövesy Nándor, pótválasztmányi tagokká: Turczek János, Aranyitzky István, Kovács Béla, Peri György, Klink- hammer Sándor és Dönhofer József lettek megválasztva. Az egyleti ügynök állására vonatkozó intézkedésre, miután Gyenes János 3 évre megválasztott ügynök ideje folyó évi április havában letelik, a közgyűlés abban állapodott meg, hogy a választást az idén nem tűzi ki, ellenben Gyenes Jánost állásában egy évre megerősíti. Az indítványoknál Kovács Béla egyleti tag felhívja a közgyűlés figyelmét arra, hogy miként van a helyközvetités megoldva, illetve szóló nem lát arra nézve a Magyar Országos Pinczér-egyesület alapszabályában kellő tájékozást, hogy a helyközvetités miként fog történni. Dr. Solti Ödön ur azon megnyugtató választ adja, hogy az alapszabályokban befektetett elvnek megfelelően az ügyvezetők részére kidolgozás alatt álló ügyrendben lesz megállapítva és annak idején, mikor a Magyar Országos Pinczér-Egyesiilet alapszabálya megerősittetett, avval együtt úgyis meg lesz küldve az összes pinczér- egyleteknek. Dr. Solti Ödön ur szives felvilágosítását Kovács köszönettel tudomásul vette. Továbbá Skultéti Lajos mint könyv- tárnok indítványozza a közgyűlésnek elfogadásra, hogy Beniczkyné Bajza Lenke és Herczegh Ferencz összes műveit, ha a báli jövedelemből nem lehetne beszerezni, hogy annak fedezését az egylet a pénztárából teljesítené. A közgyűlés miután jelenleg arra alap nincs és az egylet törzsvagyonát ezidőszerint érinteni nem akarja, erre nézve úgy határozott, hogy a további intézkedést a választmányra bízza. VIII. Dr. Solti Ödön urnák nyugdij- egyesülelünk és a létező Magyar Országos Pinczér-Egyesület fentartóbizottsága jogtanácsosának előterjesztésében először is rámutatott arra, hogy a nyugdijegyesület, melyet annak idején a szegedi pinczérség összetartó és dicséretes működése tett azzá, hogy később az egész ország szakközvéleménye is magáévá tette, illetve adta meg neki azon hatalmas lökést, hogy létre is jöhetett és ma három évi fennállása után 530 rendes befizető taggal és 140,000 korona