Vendéglősök Lapja, 1902 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1902-02-20 / 4. szám

XYIII-ik évfolyam 1902, Budapest, február 20-án. 4. szám. A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéházi segédek érdekeit felkaroló szakközlöny. .Az első magyar orsz. pinczem<isterek és pinczemuakások egylete“, a „budapesti kávéházi segédek egylete“, a„Szatmár-Németi pinczér-egylet“ a „Székesfejérvári pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a „Győri pinczér-egylet“, a „Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, az „Aradi pÍQCzér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak. a „Miskolczi pinczér egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a “Székesfejérvári vendéglősök kávésok és italmérők ipartársuiatá“-nak, az “Újpesti szállodások, vordéglösök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és a létesítendő országos pin ezé r-eg yesü let budapesti központi mozgalmi bizottságának ípr- XI IVAT Jk. LOS KÖZLÖNY E. **^lí Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20 án. Előfizetési ár; Egész évre ... 12 kor. | Félévre .... 6 ,, Háromnegyed évre 9 „ | Évnegyedre ... 3 „ Laptulajdonos és felelős szerkesztő: IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII. kerület, Akáczfa utcza 7-dik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Kedves vendégek. A külföldi vendéglősök ez évben eljönnek tejjel mézzel folyó szép Magyar- országba, testvéri ölelkezésre, mihoz- zánk, magyar vendéglősökhöz. Itt fogják megtartani kongresz- szusukat Budapesten, a vendégszerető magyarok fővárosában. Összesereglenek Európa minden tájáról, ide a hömpölygő Duna mellé, ahol egy szabadságszerető, vitéz, lovagias és nemes nemzet rokoni kebellel várja őket. A miniszter, a főváros polgár- mestere, a hozzánk csatlakozó rokon ipartestületek versenyezni fognak ve­lünk, hogy régi nagy hírünkhöz mél­tóan, káprázatos ünnepségek közt, fé­nyesen és nagyszerűen fogadjuk a kedves külföldi vendégeket. A Duna fodrozó habjain fényes esti ünnepély lesz s mig a külföldi vendégeknek alkalmuk leend megbá­mulni a két parton végig vonuló lámpa­sorok miriádnvi pazar ragyogását, mely oly feledhetlen vonzalmat kelt a magyar főváros iránt minden idegen vendégben, valahol a Gellért-hegyen kigyul a gyö­nyörű tűzi játék, a színházakban dísz­előadás lesz s a külföldiek pompa és fény között fogják megismerni a magyar vendéglősöket. Jelentőségteljes esemény lesz ez, valóban örülhetünk neki. A külföldi szállodások, akik ide­jönnek, mindannyian művelt, gentleman emberek, akikkel nagyon sokat fogunk nyerni, ha egész közelről hivatalosan is megismernek bennünket. Üdvözöljük a kedves derék ven­dégeket szivünk egész melegével. Fo­gadtatásukra széleskörű előkészületeket kell tennünk, hogy a lovagias magyar nemzet vendégszeretete örök nyomot . hagyjon szivükben, mely oly bizalom­mal hozza őket közibénk. Az ő egybesereglésüknek nagyon messzeható és tontos következményei lesznek a vendéglős iparban. Egy fok­kal megint emelkedünk, tekintélyünk erősbödik, hírnevünk messzebb elhat s minket fölemel a tudat, hogy szak­iparunk nemzetközi fejlesztésében a magyar vendéglős . vezető szerepet játszik. A külföldiek eddig három magyar vendéglőst ismertek: Gundel Jánost, Glück Frigyest és Stadler Károlyt. Ez a három magyar ember, mint a magyar vendéglősipar triumvirátusa, minden alkalmat megragadott, hogy hazájának iparát méltón képviselje. Amit láttak, amit tapasztaltak, azt pe­dig elhozták haza és értékesítették hazájukban. A kedves idegenek nem is fognak csalódni, ha magyar kartársaik között körültekintenek, ha az egész magyar vendéglősipart megismerik. Iparunk az utóbbi évtizedekben méltó kartársává fejlődött az európai nemzetek bármelyik iparosságának. Minden téren hatalmasan törek­szünk előre. Óriási lépésekkel közele­dünk a tökéletesedés felé. Tanulunk, dolgozunk, fáradunk. Iparunk újabb nemzedéke tudás és intelligenczia dol­gában bátran kiállja a versenyt. Kell is, hogy igy legyen. Hisz a mi iparunk az, amely az iparok között a legfontosabbak egyike. Ha majd szellemes franczia kol­légáink, a tudós németek, a kedves svédek, a praktikus angolok s a poétikus olaszok itt Budapesten látni fogják, hogy a magyar vendéglősök a képzett, tudásos, művelt emberek egész töme­gével rendelkeznek, akkor a törekvés harczában megint egy diadalmas csa­tával több fűződik eddigi sikereinkhez. Isten hozza kedves vendégeinket! Jöjjenek! Jöjjenek ide a Duna, Tisza kalászos földjére, ahol örömtől dobogó szívvel várják őket a magyar ven­déglősök. Hadd gyűljön ki a pazar fény, hadd hirdesse minden a magyar ven­déglősipar diadalát, mely diadalt fog ülni azon napon, amikor a művelt Európa legelső vendéglőseit fogadja vendégszerető Ív ij 1 ékáb an. Vihar előtt! A merre szem eltekint, mindenfelé lá­zas munka folyik. A társadalom forrong, tesz, vesz, cselekszik és kutatja azokat a módo­kat, amelyek javát előmozdítják. Az egyesülés korszakát éljük. Minden iparágban megindult a lázas mozgalom, egyesületeket, klubbokat, nyugdíjintézmé­nyeket, szövetségeket létesíteni. A levegő villanyos feszültséggel van tele. Az embe­rekbe felülkerekedik az Összetartozandóság érzete. Mintha éreznék rettenetes viharok előjeleit, amikor jó lesz egységes, erős egyetértő testületbe alakulva aczélkeményen állni ki a viharok rombolását. Iparágunkban a pinczérek is hatalma­san megmozdultak. Habár helyzetükön még lényeges javulás nem állott be, de a tettnek, a munkának derekas embereivé lőnek. Szer­vezkednek, munkálkodnak cgyre-másra s ime megalakították már véglegesen az Országos Pinczér-Egyesületet is, amely majd utat egyenget a többi rég óhajtott reformokhoz. Életie kél, küzd, lüktet minden. Csak a magyar vendéglősipar az a hires leányzó, aki még mindig alszik. Tettei, cselekedetei nehézkesek, unot- tak, ólomlábon járnak. Jóravaló egészséges szellem hiába leng át rajta, fuvallata el-

Next

/
Thumbnails
Contents