Vendéglősök Lapja, 1902 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1902-06-20 / 12. szám
XVIlI-ik évfolyam. 12. szám. Budapest, 1902. junius 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA „PINCXÉREIi MIMI“ A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéházi segédek érdekeit felkaroló szakközlöny. Az első magyar orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „budapesti kávéházi segédek egylete“, a»Szatmár-Németi pinczér-egylet“ a „Székesfejérvár pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a »Győri pinczér-egylet“, a »Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, az „Arad pinczér-egylet“-nek, a »Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az »Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az »Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér egyletének, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a “Székesfejérvári vendéglősök kávésok és italmérők ipartársuiatá“-nak, az “Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és a létesítendő országos pinczér-egyesiilet budapesti központi mozgalmi bizottságának ÍPP“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. -H® Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár; Egész évre ... 12 kor. | Félévre Háromnegyed évre 9 „ | Évnegyedre 6 kor. 3 „ Laptulajdonos és felelős szerkesztő: IHÁSZ GYÖRGY. A sör-kartell. Egy friss keletű fővárosi napilap nemrég hirlapi akcziót inditott meg az úgynevezett '„sör-uzsorások“ ellen. Hosszú czikksorozatokban számol be olvasóinak a budapesti és budafoki sörgyárak kar telijéről, mely szerinte egyenesen a vendéglősök kizsákmányolására létesült. Ertesit arról, hogy a sörgyárosok legközelebb megint fölemelik a sör árát, hogy még jobban kifoszthassák a tehetetlen fogyasztó közönséget. Támadásait egész a szertelenségig folytatja és vádakkal illeti a sörgyárak igazgatósági tagjait, köztük azokat is, kik iparunknak mindenkor legerősebb támaszai voltak és díszünkre szolgáltak. Erre a feltűnést és némileg visszatetszést keltő támadásranekünk is volna néhány megjegyzésünk. Mi is fel akarunk szólalni ebben a kényes ügyben és szóvá teszszük azt a viszonyt, mely a kartellbe lépett sörgyárak és a vendéglősök között fenáll, de a kérdést nem azon az alapon tárgyaljuk, mint laptársunk a ,,Független Magyarország“ mely az egészet a szenzáczió mázával vonja be, hanem más irányban keressük a tagadhatatlanul létező bajok okait. Szükségesnek tartjuk eleve kijelenteni, hogye sorokkal egyáltalán- nem akarjuk a sörgyárakat védelembe venni, mivel egyrészt föl- teszszük, hogy majd megvédik azok önmagukat, másrészt pedig nem az a czélunk, hogy félreértéseket idézzünk elő. Mindamellett, hogy a Független Magyarország czikkeinek tenden- cziájával nem egészen értünk egyet, mégis örvendünk neki, hogy ezáltal alkalom kínálkozik a sör-kérdést a nagy nyilvánosság előtt tisztázni, illetve azok figyelmét a kérdésre irányítani, kik csakugyan tehetnek ez ügyben valamit. Mert úgy áll a dolog, hogy a vendéglősök teljes joggal panaszkodhatnak a magas sörárak miatt. Igazán elviselhetetlen teher nehezül rájuk annyival is inkább, miután a sörárak csak ő rájuk nézve emelkednek, de a nagy közönség zsebeit illetőleg nem. A vendéglős ugyanis az üzletmenetre való tekintettel nem meri drágítani az általa kimérendő sört, a mi tetemes veszteséggel jár, miután a sörgyárak áremelését szó nélkül kénytelen fogadni. Itt most Kiss István. Szövege a 3. oldalon. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII. kerület, Akáczfa utcza 7-dik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. az a kérdés tolul előtérbe; miért csigázzák tehát tulmagasra a kar- teliben álló gyárak az árakat? Laptársunk erre azt feleli, hogy lelketlen meggazdagodási vágyból, kiszipo- lyozási czélzatból, könyörtelen üzleti szempontból. Ezek a vádak igen súlyosak, de azt hisszük, meggondolatlanok és elhamarkodottak. Mert mi úgy tudjuk, hogy a sörárak drágaságának első sorban a rend- hívül magas söradó az oka, mely oly óriási terheket ró az amúgy is nagy összeggel dolgozó sörgyárakra s melyet az állam ugyancsak könyörtelenül követel magának, hogy a sörgyárak úgyszólván rá vannak kényszerítve a drágításra, ha csak nem akarják az üzemet beszüntetni és ezzel sok száz munkást a foglalkozásnélküliség veszedelmének kitenni. Tehát ha valaki segíteni akar a vendéglősök nyomasztó sorsán, annak először is tisztán kell látnia és jó helyen tapogatni a baj után. Helytelen diagnózis alapján nem segíthetünk a betegen. Nem a sörgyárak ellen kell felbőszíteni a vendéglősöket, nem a ,,kartell“-t kell vörös posztó gyanánt lobogtatni, mely Glück Frigyes önérzetes kijelentése szerint határozottan nem a vendéglősök kizsákmányolására létesült, hanem igenis a kormányköröket, az illetékes hivatalokat kell a söradó tulságba emeléséről meggyőzni -s a nagyságos honatyákat kérni, buzdítani, vagy a választók utján is felkéretni arra, hogy a söradó lejebb szállítása végett hathatós parlamenti akcziót indítsanak.*) Nem kell hozzá más, csak *) Ismét egy bizonyítéka annak, hogy az iparosok hiánya a parlamentben mily káros! Szerk.
