Vendéglősök Lapja, 1902 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1902-06-05 / 11. szám

XYIII-ik évfolyam. 11. szám. Budapest, 1902. junius 5, ..PlXCZEKEli SilPJA” y y A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéházi segédek érdekeit felkaroló szakközlöny. Az első magyar orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „budapesti kávéházi segédek egylete*, anSzatmár-Xémeti pinczér-egylet* a „Székesfejérvár pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a »Győri pinczér-egylet“, a »Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, az »Arad pinczér-egylef-nek, a »Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az »Aradi vendéglősök és kávésok egyesületé*-nek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér egyletének, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a “Székesfejérvári vendéglősök kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az “Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és a létesítendő országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának ÍW HIVATALOS KÖZLÖNY E. **^Q Megjelenik havonként kétszer, minden hö 5-én és 20-án. Előfizetési ár; Egész évre ... 12 kor. | Félévre .... 6 kor. 1 Háromnegyed évre 9 „ j Évnegyedre ... 3 „ Laptulajdonos és felelős szerkesztő; IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII. kerület, Akáczfa-utcza 7-dik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendök. Nemzetközi közgyűlés. — Előkészületek. — Dicséretes buzgóság, lázas tevé­kenység mutatkozik az egész vonalon. Embereink tesznek-vesznek, lótnak- íutnak, gyüléseznek, tanácskoznak, s szünet nélkül fáradoznak a jó ügy sikere érdekében. Az ipar­társulat vezetősége csakúgy kiveszi részét a nehéz munkából, mint ügybuzgó szaktársaink, a kik önzet­lenül ieláldozzák idejöket és ered­ményes gyűjtésekkel járulnak hozzá a költségek fedezéséhez. Az előkészületek tehát serényen folynak és már is magunk elé kép­zeljük a köztünk végbe menendő nemzetközi vendéglős kongresszus nagyszabású körvonalait. A jelek után Ítélve, fényesen kell annak sikerülni. Amint hogy ez nem is lehet máskép, miután ebben ke­zünkre játszik a kormány, a főváros és hihetőleg az egész magyar tár­sadalom. Részünkről szerencsének tartják hogy a kongresszus édes hazánk földjét szemelte ki idei gyülésezése színhelyéül. Köszönet értté azoknak, kik a külföld figyelmét reánk irányították. Eltekintve attól, hogy ezáltal csak jó hírünk terjed majdan a világban és eloszlik az a sok té­ves nézet, melyet rólunk a határon túl táplálnak, egyúttal nagy erkölcsi sikerünk lesz a kongresszus lefo­lyásában. Es igy lesz ez jó! Beláthatatlan előnyök származnak abból, hogy idegen társainkat falaink között fogjuk üdvözölhetni. Mert nehogy azt higyje valaki, hogy a közgyű­lés a dáridók, a mulatozás, az eszem- iszom végtelen lánczolatából fog állani. A vendégszeretet kétség k ívül ebben is meg fog nyilatkozni, — a magyarnak már ilyen a természete — csakhogy e mellett a komoly indítványok és sulylyal bíró hatá­rozatok sem fognak hiányozni, a melyek korszakos kihatással lesznek iparunk jövőjére. Ámde eme ritka alkalomból kifolyólag még egyéb haszon is háramlik reánk. Tudniillik a tanács­kozások, az ünnepségek és kirán­dulások során felénk fog az általános figyelem terelődni, mi rajtunk fog — ha ideig-óráig is — az ország szeme csüngeni, a kormány, a mér­tékadó körök, a polgárság önkén­telenül érdeklődni kezd majd irán­tunk, és ezáltal már sokkal elő­nyösebb helyzetbe jutottunk, mint a minőben most vagyunk, hogy észre sem akarnak venni minket, csak az — adóhivatalban. A további lépések azután tisz­tára bennünket illetnek. Az impul­zust azonban helyzetünk javításához maga a kongresszus fogja megadni és azért nem tartjuk czéltalan fárad­ságnak, nem minősítjük túlzottnak a nagy előkészületeket, melyek imhol javában folynak. Teljes erőnkből legyünk tehát rajta, hogy a mi vendégeink foga­dását, foglalkoztatását és szórakoz­tatását illetőleg kitegyen magáért a magyar vendéglősök impozáns tö­mege. Meg kell mutatnunk, hogy a magyar főváros méltán sorakozik minden tekintetben a müveit nyugat metropolisai mellé. Ez a kongresszus nemcsak a mi javunkra válik, hanem fővárosunk, sőt egész nemzetünk dicsőségére lészen. Jól tudják ezt mértékadó helyen, mert csakis igy került fölszinre az eszme, hogy kül­földi pályatársainkat Budapesten kívül egyes nevezetesebb bortermelő vidékekkel is meg kell ismertetni. Egymásután jelentkeznek mosta­nában a vidéki városok, melyek szinte versenyt fejtenek ki azért a dicsőségért, hogy a kongresszust maguknál tisztelhessék. Annak idején Homérosért hét görög város ver­senyzett, mindegyik a maga szülött­jének tartva a halhatatlan költőt. — a mi vendégeinket ugyancsak hét magyar város követeli magának. Természetesen az idő rövidsége eleve kizárja azt, hogy valamennyi jelent­kező város ajánlatát igénybe lehessen venni. A rendező bizottság bölcse- ségére van bízva a választás. Ügy tudjuk, hogy eddigelé Tokaj Hegyalja meglátogatása van tervbe véve. Azonkívül tudjuk azt is, hogy például Gyöngyös, i Szeged és Kecskemét városok szintén szeretnék a kongresszust házigazdaként üdvözölhetni. Ha még nem késő, a magunk részéről Kecs­kemét meglátogatását melegen aján- lanók. Első sorban kiváló borter­melő vidék, továbbá a legtisztább fogalmat nyújtja vendégeinknek a magyar fairól. Kecskemét lakosságát tipikus, tőrül metszett magyarság alkotja; dolgos, rendszerető, tiszta nép. Borgazdasága mintaszerű, gyü­mölcstermelése országszerte hires. Mint tájék pedig a magyar Alföld jellemző része. Intéző köreink maguk is gon- goltak arra, hogy Kecskemét vala­hogy ki ne maradjon a programúiból. Vezérférfiaink e czélból érintkezésbe léptek a város polgármesterével, de ügy látszik, nem találhattak kedvező fogadtatásra, mert a tárgyalások ez irányban abba maradtak. Utóbb

Next

/
Thumbnails
Contents