Vendéglősök Lapja, 1901 (17. évfolyam, 1-19. szám)

1901-02-20 / 4. szám

10

Vendéglősök Lapja

1901. február 20.

A román cznkor. Romániában eddig négy czukorgyár volt, most meg már csak egy van ; igaz hogy tovább is négy személyben. A romániai czukorgyárosok ugyanis eddig olyan heves versenyt folytattak egymás ellen, hogy a túlheveskedésbe mind a négyen belebetegedtek. Mivel pedig betegségben a régi ellenfelek rendesen ki szoktak békiilni, kibékültek az idegen takarmánynyal élő rumuny cukrosok is. Békülé- süket megkötötték szerződéssel s ebből a szerződésből, ha megmutatták nekik, és megismerkedhettek a román szomszédok is a kartellnek korszerű intézményével.

Behozatali statisztika. A magyar tengerpart kikötőjének, Fiumének forgalma a múlt évi octóber hónapban behozott, cikkekről a következő kimutatást adja: Érkezett Fiúméba tengeren 1805 métermázsa Mivé Brazíliából, 744 métermázsa szentjánoskenyér és 2342 métermázsa déligyümölcs Olaszországból; 56.043 métermázsa rizs

Hátsóindiából, 250 métermázsa búza Szalo- nikiból, 6985 raétermázsa tengeri Olaszországból és Romániából, 1969 métermázsa dohány Rotterdamból; 5492 métermázsa so Pizanóból, végül 25.664 métermázsa petroleum Batumból és kis részben Newyorkból. A borimport alig fele volt a múlt évinek. Ez évi octóberben 50.820 métermázsa bor érkezett, ebből 17.209 métermázsa Olaszországból (tavaly onnét 65.837 métermázsa jött), 32.054 métermázsa Dalmácia-Isztriából és 1310 métermázsa Görög- és Törökországból.

Klelmi cikkek ár-változásai egy évszázad alatt. A párisi Figaro egy minapi száma összehasonlítást tesz az élelmi cikkek mostani s ugyazon cikkeknek egy évszázad előtti árai közt, melyből a következőket érdemesnek tartjuk átvenni. A kenyér fontja Párisban 1800—1820-ig 9 és 10 cts között váltakozott, ug3ranazért ma 15—18 centimest kell fizetni. A nagy fran- i czia forradalom idején egy kiló marhahús i

0.66—, ma 1.70 frankba kerül. Marhahúsból ma tízszer többet fogyasztanak Franczia- országban, mint egy századdal ezelőtt s minőség tekintetében is hasonlithatlanul jobbat nyújtanak a mai franczia mészárosok, mint az akkoriak. I860 ban a tojás ára tucatonkint 0.30—0.70 frank volt; most 1 fr. 20 ctms, sőt 1 fr. 80 centimesig is fölmegy. A vaj ára megkétszereződött, a tejé pedig háromszor akkora lett száz év alatt. , Párisban ma egy liter tej 45 centimes. Érdekes, hogy a borárak ma körülbelül ugyanazok, amik a század elején voltak. Természetesen, nem a vendéglőkben, mert hisz az állam atyai adóprése Franczia- országban is csak úgy felsrófolta a vendéglők árait, akárcsak nálunk, hanem a termelőknél. akik ma sem kapnak többet bora- j ikért, mint amennyit a száz év előttiek kaptak. Halat meg éppenséggel a fele áron lehet ma Párisban venni, mint a század elején. Ennek oka a gőzhajózás feltalálásában rejlik, amely hihetlen lendületet adott a tengeri vadászatnak.

Dohos hor. A dohosság, mely rendesen a dohos- hordó használatától származik, a bor egyik legkellemetlenebb betegsége, mert — kivált ha nagyfokú — igen nehezen javítható. Ha a dohosságot azonnal észrevesszük, rendesen segít a bajon a bornak azonnal való lefejtése és pedig kénezett hordóba. Két hét múlva ismételni kell a lefejtést. Jó hatással jár az is, ha a dohos hóiba finom táblaolajat öntünk és pedicr minden hektoliterre egy deczit, a hordót jól meghengergetjük, hogy az olaj vele összekeveredjék. Az olaj a dohos szagot magához \ eszi és néhány nap alatt egy csöppig felszáll a bor felszínére; ekkor a bort Kifejtjük, természetesen úgy, hogy a felszínen úszkáló olaj a hordóban maradjon.

Üvegek hepeesételése. A boros

! üvegek bepecsételésének egy igen jó módja a következő: Veszünk ugyanis 160 üveghez 250 gr. sárga és 60 gr. vörös mastixot. Az egészet tűzre teszszük és fakanállal addig keverjük, mig teljesen fel nem olvadt és össze nem keveredett. A szint lehet változtatni, a mennyiben a keverékhez 20 gr. sárga, fekete ockert vagy szenet adunk. Az igy elkészített anyag azután használatkor bárminő lámpa- vagy kis tűznél felolvasztható, mely után a bepecsételendő üvegek nyakát a folyadékba mártjuk.

Az uj közélelmezési tanácsos. A székesfőváros piaczának helyes fejlődése a vendéglősipar vitális érdeke. Ez tehát jórészt az élelmezési szakosztály vezetőjének, a közélelmezési tanácsos kezeibe van letéve. Mióta Hermann, a volt tanácsos nyugalomba vonult, helyettese, Almády Géza, mind inkább hivatottnak mutatta magát erre az állásra. Almády nagy alkotásokra helyettesi mín'őségében nem vállalkozhatott s arra alkalma sem nyílt; de az átmeneti időben is olyan koncilians volt, olyan kezdeményező erőnek bizonyult, hogy ha e két főtulajdonság kifejtésére módja nyílik, sok üdvös változást tehet majd a főváros közélelmezési intézményeiben és azok rendszerében. így hát a vendéglősöket örömmel töltötte el az a hir. hog}- Almády igen nagy többséggel, harmadfélszáz szavazattal, Matuska polgár- mester, illetőleg Hermann Béla örökébe jutott. Kívánatos, hogy a főváros közélelmezési ügyosztályának most már teljes hatáskörre megválasztott felelős vezetője, hallgassa meg mindig azokat az érdekelteket, a kik részére valamit tesz. Az uj tanácsost a tanácsülésen pedig Halmos János polgár- mester köszöntötte, Almády kijelentette, hogy szorgalmas és becsületes munkával akar résztvenni a főváros fejlesztésében.

Szerkesztői üzenetek.

A „Jövőnlt^-neK. Kár mindjárt az öreg ágyút sütögetni. A tudósításban nincs semmi mali- czia. A dolog nyitja az, hogy mi közgyűlésükön nem vehettünk részt, hivatalosan megküldött tudósításuk pedig már lapunk zárta után érkezett. Rövid tudósításunk a „Magyar Szó“ nyomán készült, a mely jóakarattal szokott foglalkozni a pinezérség ügyeivel. A „törvényileg biztosítandó szabad nap“ kérdése különben nagyon is fontos s azzal foglalkozik is mindenki, a ki a pinezérek sorsát szivén hordozza. A kérdést már a porosz parlament is tanulmányozza. A furiosus kirohanás tehát idétlen volt;

Pártoljuk a hazai ipart!

Vendéglősök ne vásároljatok idegen árukat, hanem hazai iparosoktól szerezzétek be szükségleteiteket. Eddig a következő iparosok küldték be címjegyzéküket. Ajánljuk őket a vendéglősök és a közönség pártfogásába !

Jégszekrény gyári raktár. Sör-, borkimérő és hűtőszekrények levegő és szénsavnyomásra a legjobb kivitelben kaphatók Veress Miklósnál Budapest, Vili. kér.,

József-körut 25. szám.

Borkereskedők: Kremer F. utódai (Wörner és Schmith) Budafok.

Serfőzdék: Dréher-serfözde, Részvény- serfőzde, Polgári-serfőzde, Király-serfőzde

Kőbányán. Haggenmacher-serfözde Budafok. „Gyártelep“-serfőzde Temesvár.

Üveg, edény: Schreiber A. és u.-öcscsei- nek zaiugróczi és lednicz-rovnei üveggyárainak raktára : Budapest, IV., Régi posta- utcza 10. szám, félemelet.

Likörgyár. Megyesfalvi Likör-, Rum- és Cognac-gyáir Marosvásárhely. Kis üstön főzött kitűnő szilvorium, seprő és borovicska, stb.

Első Magyar Üveggyár Részvény-Társaság Budapest, V., Ferencz József-tér 8. sz. az Akadémia mellett.

Pruzsinszky testvérek mintaraktára és nagykereskedése (V, Katona József-utcza, 6. szám saját házuk), mindenféle üvegtárgyakból, porczellán-, kőedény és majolika-félékből vendéglősöknek legjutányosabb beszerzési forrás.

Kocsigyártók: Bihari J. és testvére Budapest. Különös figyelmet érdemelnek saját gyártású gummikerekeik.

Vászon-, damaszt-, paplan-, és fehérnemű gyár: Weisz és Heimler Pozsony.

Halászok: Fanda Ágoston halászmester Budapesten. Telefon: 63—90.

Bortermelők: Tragor Ernő csöröghegy szőlő- és borgazdasága Váczon. Erdély ptinczeegylet Kolozsvár. Az erdélyi bor termelők szövetkezetének borraktára.

Felvidéki sajt és specialitások: Genersich Emil kárpáti sajt, juhturó borovicska, főzelékek: borsó, lencse, tatárka és íüszerüzlete Késmárkon.

Paprika: Pálffy testvérek gépjavitó- múhely és vasöntöde kir. és csász. szab. paprikagyár Szegeden.

Doboz-gyár: Dávid Károly és Fia szabadalmi doboz-gyára Budapesten.

Mustár: Mocznik L. cs. és kir. szab. konservgyáros Bpest, VIII. Alföldi-u. 10.

Élelmi czikkek szállítói Vámos és Bruszt hatósági közvetítők, Budapest székesfőváros központi vásárcsarnokálban.

Férfiszabó. A legjobb kivitelű és szabású férfi ruhákat legjutányosabb an készít Rózsa Sándor szabómester Budapest, VIII. József-körút 51. sz. I. emelet.

Szabóipar. Kohn Adolf szabómester a fővárosi főpinezérek rendes szállítója. Budapest, VI., Nagymező-utcza 16. szám.

Hentes ipar. Kirchmayer Lajos, hentes- mester, Budapest, VII., Akáczfa-utcza 2.

Kuczik Gábor utóda Debreczeni Lajos szalonna-, zsir- és fiistölthusnemüek nagy- kereskedése Debreczenben.

Hazai gyufa: Emke gyújtó Temesvári gyújtó-gyár r.-t. Temesvár.

Mészáros ipar. Kossuth István mészáros mester Budapest, VII., Dohány-utcza 56. Lindmayer György mészárosmester Bpest. VII., Erzsébet körút 2.

Konyhakertészet. Rada Lajos kertész mester Budapest, VII., Török-őr-utcza 2590. sz. (saját ház). Vendéglősöknek konyhakertészeti termékeit napi árak mellett szállítja.

Borkereskedők: Boschán Károly és Arthur bornagykereskedése Budapesten. Iro’da VI., Király-utcza 85. Pinczék: Kőbányán, Külső Jászberényi-ut 3.

Bor: Brettschneider Heinrik bortermelő és borügynökség Moór (Fejérm.) ajánlja kitűnő minőségű, saját termésű moóri borait és közvetít must és bor bevásárlásokat kizárólag moóri termelőknél

Bor- és sörkimérő, pinczefelszerelésiczik- kek. Élső budapesti staniol és fémkupak gyár: Dr. Wágner és Társai egyesült gyárak mint betéti társaság. Tinódy-utcza 3. sz.