Vendéglősök Lapja, 1901 (17. évfolyam, 1-19. szám)
1901-08-05 / 15. szám
L901. augusztus 5. Vendéglősök Lapja 5 szemlátomást gyarapodnak, akkor a mértékletességben még megtartóbbak. A fentebbiek rövid tartalma ezek szerint a következő: A borfogyasztás emelhető volna a fogyasztási adó leszállítása, kiválóan jó és tiszta árunak termelése és forgalomba hozatala, a borkimérők által hamisítatlan árunak mérése s végül a vagyonosodéi emelkedése által. Hogy pediglen az emelkedő borfogyasztás ne legyen egyúttal előmozdítója az iszákosságnak, az egyedül mértékletesség és takarékosság által érhető el. Emlékirat. A budapesti pinczér egylet a következő memorandumot küldte át a budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata elnökségének: Nagyságos Elnök úr! a pinczér szakfoglalkozás terén dúló rendszertelenségek, de leginkább a helyközvetitési ügyünknek rendezetlensége következtében előforduló visszaélések, nemkülönben az abból kifolyó kínos következmények által bekövetkezett súlyos megélhetési viszonyaink elviselhetetlen volta következtében határozták el Magyar- ország pinczérei, hogy egy országos pinczér Egyesületet létesítenek; hogy mindazon fennálló rendszertelenségeket s visszás állapotokat, a melyek a pinczérség létérdekeit veszélyeztetik, valamint e szakfoglalkozás szabad fejlődését gátolják, azt egy országos Pinczér egyesület létesítése által megakadályozzák. Ezen Országos Pinczér Egyesületnek czélja az Ország összes pinczéreit egy egységes társadalmi és Magyar nemzeti eszmék által vezérelni, és úgy anyagi mint erkölcsi, nem különben értelmi gyarapodásokat a lehető fokig fejleszteni. Az ország összes Pinczér Egyletének belevonásával egy egységes s erős erkölcsi testületet teremteni, a mely az ő Országos jellegével s szervezetével erkölcsi s tagjainak számbéli súlyánál fogva, de leginkább a jelenlegi helyezközlési rendszert oly kép- pen megváltoztatni, hogy mint egy módja és lehetősége vétessék annak, hogy a Pinczérség továbbra is kénytelenitve legyen a hely közvetítő ügynökök mértéktelen dijjazá- sainak, és sok egyéb tekintetbe folyó visszaéléseik káros következményeit viselni. A létesítendő Országos Egyesület, a Magyarország területén foglalkozó pinczérek egyetemét képezvén, azoknak minden téreni érdekeit czélozza szolgálni, hogy igy a pinczérség szak- és szocziális életét az egyesület egységes elveken alapuló ügyvezetéssel irányíthassa. Czélja tagjainak ingyenes elhelyezést biztosítani, czélja ezen Országos Egyesületnek az alapszabály tervezetben lefektetett alapelvek alapján a pinczéri szakfoglalkozás közül mint egy határfalat vonni, hogy ezt a különben is intelligens szakfoglalkozást, a melynek habár a törvény nem is nyújt védelmet az ideges elemek és a minden alapgyakorlat nélküli egyének betolakodása ellen: úgy védjük meg mi azt, egy Országos Egyesülettel oly formán, hogy azon többé semmiféle proletár vagy kontár ne alkalmaztassák. Hogy ez által habár az ipartörvény nem is ismeri el szakfoglalkozásunkat mint képesített ipart s az azzal foglalkozni vágyó egyént semmi kötelezettségekhez nem is köti; — ne engedjük azt mi minden alapgyakorlat megszerzése nélkül gyakorolni vagy bitorolni. Ez nemcsak üdvére — de hasznára lesz a vendéglős iparnak. Czélja hogy annak a sok ezer embernek, kiket pinczér néven ismer a világ, azoknak mintegy Országos biztosítékot szervezzünk az érvényesülésre és a megélhetésre. A midőn mi ezen nemes és üdvös s czéliranyos intézménynek létesítése czéljá- ból indított Országos mozgalomnak vezetését átvettük, tettük azon elhatározó szándékkal, hogy azt a magyar pinczérség üdve s javára megvalósításhoz juttassuk. Azon alázatos s tiszteletteljes kérelemmel járulunk Nagyságod kegyes szine elé, hogy a Magyar Pinczérség létérdekében indított Országos mozgalomnak czélirányos- ságát és egy Országos egyesület létesítésének szükségességét elösmerni, és azt a szoros szakközösségi viszonyunk tekintetbe vétele mellett kegyes pártfogásába venni kegyeskedjék. Ösmerve Nagyságodnak a Pinczérség létérdekei irányában tanúsított nagylelkűségét, valamint e szakfoglalkozás iránt minden alkalommal kifejezésre juttatott meleg ro- konszenvét. azon reményteljes bizalommal fordulunk Nagyságodhoz, hogy azt ezúttal se vonja meg tőlünk akkor, a midőn az összpinczérség létérdekeiuek biztosítására törekszünk. Kérjük Nagyságodat mint a budapesti Szállodások Vendéglősök Korcsmárosok ipar- társulatának Elnökét, hogy tisztelt főnökeinket úgy egyesi eg mint testületileg ügyünknek megnyerni kegyeskedjék. Fenti kérelmeink ismételése mellett Nagyságod kegyes pártfogásáért esedezve Maradtunk Budapest, 1901. aug. hó 1-én. Legalázatosabb szolgái Kalmár Fábián Szüts Lajos titkár. ■ elnök. T. vendéglős uralt fig-yelmétje j A debreczeni szőlő és bortermelő szövetkezet elhatározta, hogy 251 holdas egységesen kezelt szőlőtelepéről — a melyen az uralkodó fajok: olasz rizling, ezerjó, kövidinka, nagy-bnrgundi, kadarka, mustos fehér, erdei, sylváni, fehér burgundi, tramini és furmint — az 1901-ik évi termést is — ép úgy, mint az 1900-iki terméssel tette —- vendéglősöknek kötésre adja el. Ezen vásárlás úgy történik, hogy a vevő akár a szüretnél, akár azután a bor minőségéről meggyőződést szerez ; és a neki tetsző fajból egy évi szükségletének megfelelő mennyiséget megvásárol. (Megjegyzendő, hogy kötést már szüret előtt is lehet csinálni, a mennyiben a must ára; annak leendő czukor tartalmához képest már előre megállapítható.) A vevő a megvásárolt mennyiség értékének egy tized- részét előlegül leteszi és irásbelileg kinyilatkoztatja, hogy minő fajból mennyit vett meg és kötelezi magát, hogy a megvásárolt mennyiséget egy év leforgása alatt tetszése szerinti, de legalább 100 literes részletekben átveszi és az átvett mennyiséget esetről-esetre készpénzzel fizeti. A szövetkezet pedig kötelezi magát arra, hogy minden vevő borát, külön, tisztán, szóval kifogástalanul, saját felügyelete alatt kezelteti és hogy a vevőt sem apadással, sem alj, vagy présborral nem terheli. Ezek szerint könnyen belátható, hogy a szövetkezet eljárása a vendéglősökre nézve felette előnyös, valóban áldásos, mert a vendéglős, ha kötést csinált: 1. Nem kénytelen egész évi szükségletét készpénzzel beszerezni és pénzét belefektetni. Forgó tőkéjét fordíthatja más üzleti czikkeinek beszerzésére. 2. Nem kénytelen — ha kellő készpénze nincs és mégis egyenlő bort akar szerezni, — váltó-kölcsönök után fáradozni. 3. j Nem kénytelen valamely nagykereskedő adósává lenni és -ezen viszony hátrányos következményeit viselni. 4. Nem kénytelen havonta más helyről másféle bort, másféle áron vásárolgatni ... és 5. a mi a fődolog, nem kénytelen külön borkezelőt tartani, vagy borát romlásnak kitenni; mert: 6. biztosítva van neki egész évre, kifogástalan minőségű, egyenlő tiszta kezelésű, egészséges bor mennyisége, a minek árába csak Vio-ed rész értéket fektet be- s a mely borral, mint sajátjával tetszése szerint rendelkezik és a mit minden további keze-, lés és apadás nélkül adhat vendége asztalára. A vendéglős uraktól függ tehát csupán, hogy az eddiginél kevesebb befektetéssel, egyenlőbb rendesen kezelt borral forgalmukat s jövedelmüket fejleszszék és a valódi magyar borokat a fogyasztókkal megismertessék, megszerettessék. Tisztelettel a Debreczeni szőlő és bortermelő szövetkezet igazgatósága. Üzérkedés a gyufával. Van már annyiféle elnevezésű gyufánk, hogy magunk sem tudjuk a szerit-számát, csak azt, hogy minőség dolgában egyik silányabb a másiknál. A gyufagyárosok mindenféle furfangot kieszelnek, hogy a közönségre rásózhassák hitvány portékájukat. Perczenteket Ígérnek bizonyos hazafias czélokra, a mint az például az „Emke“ gyufa dobozán olvasható. Szép és hazafias dolog ez a temesvári „Emke“ gyufa-gyártól, azaz szép lenne, ha a gyár a saját jövedelméből adná az Ígért 5°/o-ot, csakhogy a dolog nem igy áll. A gyár ugyanis 5%-kal felemelte a gyufa árát 100 dobozonként. így tehát a fogyasztó közönség az, mely az 5°/o-ot fizeti, a gyár pedig kérkedik hazafiságával. „Pinczér Gyufa“. Ez arról hires, hogy csak minden huszadik szála gyullad meg. Itt is %-ot igér a gyár a pinczér nyugdíj- egylet részére, csakhogy ennek a gyufának az árát is úgy szabta meg a gyár, hogy a °/o-okon, a melyeket az egyletnek juttat, a gyár nyer legtöbbet. A Pálfy-féle szegedi gyufa nevezetessége pedig az, hogy minden dobozból 30 szál hiányzik. A legújabb gyufa a „Tanítók háza gyufa“. Ez meggyullad ugyan, de rögtön el is alszik. Ha a szegény tanítók ennek a gyufának °/o-jaiból akarnak maguknak házat építeni, akkor ugyan Ítélet napjáig hajléktalanok maradnak. Lapunknak egy régi barátja azonban melegen ajánlja a budafoki „Unió“ gyufagyár gyártmányait, amely olcsó is, jó is, sőt még akkor is ég, ha a vízbe mártjuk. Tessék megpróbálni! Paier Lajos, föpinczér. Suchy Ferencz vendéglője. (Képünkhöz.) Alig van Budapest belvárosának régibb és keresettebb vendéglője, mint Suchy Ferencz barátunké, a Molnár-utcza és Borz-utcza sarkán. Itt jönnek össze közéletünk számos jelesei, a polgárság szine-java. Suchy Ferencz maga a megtestesült becsületesség, jószivü és jótékony ember, gyermeksége óta foglalkozik iparunk üzésével s mindenhol kiérdemelte a közönség rokonszenvét. 1885-ben az orsz. kiállításon a Pohl-féle veudéglőben mint föpinczér, a 70-es években a hatvani vasúti vendéglőben Stadler Károlynál, majd Budapesten Gutgeselnél működött, később Szombathelyen a Reiszig Ede főispán lesvári csárdájának volt vendéglőse. Jelenleg a Borz-Űtcza 1. sz. alatt levő vendéglő tulajdonosa, mely üzletnek virágzóvá tételében kedves és szeretetreméltó neje, született Talabér Anna úrnő is segédkezett. Konyhájuk és italaik az egész fővárosban jó hírben állanak. Az előkelő polgárság valódi otthont talál Suchy Ferencz vendéglőjében, hol a jó ételek és italokon kívül előzékeny és pontos kiszolgálásban is részesül a vendégközönség. Az üzleti teen
