Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-10-20 / 20. szám
XVI-ik évfolyam, 1900, 20. szám. Budapest, október 20-án. VENDÉGLŐSÖK LAPJA „PIACZÉREK LAPJA44 A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéházi segédek érdekeit felkaroló szakközlöny. „Az első magyar orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete", a budapesti kávéházi segéd egylet“, a „Szatmár-Németi pinczór-egylet“ a „Székosfojérvári pinczór-egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a „Győri pinczór-egylet“, a „Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, az „Aradi pinczór-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székesfejórvári vendéglősök kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és a létesítendő országos pinczér-egyesiilet budapesti központi mozgalmi bizottságának KCHIYATALOS KÖZLÖNYE.-« Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre ... 12 kor. I Félévre ..................6 kor. Háromnegyed évre 9 „ | Évnegyedre ... 3 „ Laptulajdonos és felelős szerkesztő: IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII. kerület, Akáczfa-utcza 7-dik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. A termelők és mi. A kereskedők Miskolczon, a gazdák pedig Kassán tartottak országos kongresszust. Az első megelőzte, a második követte a mi aradi kongresz- szusunkat. A kereskedők Miskolczon ugyancsak idegeskedtek az agráriusok ellen s követeltek érdekeik javára több olyan engedményt, a minek mi teljes megvonását hiába sürgettük a kormánynál és a törvényhozásnál. A gazdák ellenben ugyancsak kitüntették magukat higgadtságukkal, alapos tudásukkal s széles, pártatlan látókörükkel. A gazdák nemcsak a maguk bajaira vetettek világot, hanem föltárták az egész társadalom sebeit is, egyformán védve a tisztes ipar és kereskedelem való s jogos érdekeit. Éppen ezért bizalommal tekintünk a gazdák felé s utógondolat nélkül fogadjuk a táborukból jövő nyilatkozatokat ; mert azok mindenha őszintén czélozták az ország általános érdekeit. Ez volt az oka annak, hogy a mikor csak alkalom kínálkozott, mindannyiszor siettünk kimutatni azokat a nagy érdekközösségeket, a melyek a gazdákat, különösen mint bortermelőket, a vendéglősökhöz csatolják. Bő alkalmat szolgáltatott erre ez az esztendő, a mikor a termelők megindították borértékesitő-mozgal- maikat. Kimutattuk ebből a mozgalomból, hogy mily előnyös lesz a gazdákra, ha borszükségleteiket a szövetkezettől szerezhetik be; mert ezzel egyrészt sok fáradtságtól, időveszteségtől, tehát pénz-fecsérléstől menthetik meg magukat: mindenkor szükségleteiknek megfelelő, jó, tiszta bort találván könnyen megközelíthető központokon. Kimutattuk azt is, hogy ez az előny mennyire fokozódnék, ha a vendéglősök az értékesítő-szövetkezettel kölcsönösségben álló vásárlószövetkezeteket alakítanának. Minthogy a mi szövetkezetünk biztosítaná a gazdáknak a nagyban való fogyasztást, mi természetesebb, minthogy ők ezért nekünk egyezmé- nyileg is sokféle előnyt nyújtanának úgy az árakra, mint a hitelre vonatkozólag. Sántha Albert. (Szövege a 3. oldalon.) Ugyanekkor utaltunk arra is, hogy a nem szolid borkereskedelem mennyit ártott iparunknak. Ezek pancsaikkal megrontották a vendéglői pinczék hitelét s uzsorás módon behálózva szaktársainkat, számtalan vendéglőst döntöttek nyomorúságba. Ebből a nyomasztó és sok vendéglőst végromlással fenyegető helyzetből csak szövetkezés utján bontakozhatunk ki; de szövetkezésünk, rongált anyagi viszonyainknál fogva, már csak úgy igér teljes sikert, ha megfelelő szövetkezésben támaszt talál a társadalom valamelyik hatalmas osztályánál. Ilyen a gazdák, a termelők értékesítő-szövetkezete. Ez volt okoskodásunk. Ez volt tanácsunk. Meg vagyunk győződve, hogy ennél jobb tanácsot senki sem adhat a vendéglősök javára. Nagy örömünkre szolgált, hogy eszménk és állásfoglalásunk méltánylásra talált a gazdák vezetőinél, a termelők sajtójában. így legutóbb is reprodukáltuk a „Borászati Lapok“ czikkelyét, melyet az aradi kongresszus alkalmából irt rólunk. Már ez magában is elég lehetne arra, hogy a vendéglősök a termelőkkel való szolidaritás biztosítására komolyan gondoljanak. Országos szövetségünk szervező- bizottsága feladatáúl tekinthetné, hogy az országos borászati egyesülettel tárgyalásba bocsátkozzék, megállapítandó a mi vásárló-szövetkezetünk szervezetét s az értékesítő-szövetkezettel való érintkezés pontjait és feltételeit. Ha ebben a termelőkkel megállapodásra juthatnánk, iparunkra ma | még elképzelhetlen haszonnal járna. Ugyanis a termelők, vagyis a ma- I gyár gazdaközönség jogos érdekeink propagálója lenne a közvélemény előtt. Csakis igy érhetnők el azt az időt, a mikor a kormány és törvény- hozás számba venné a mi jogos kívánalmainkat; mert a gazda-osztály- lyal való szolidaritásunk oly hatalmas társadalmi tényezővé emelne, a melyet a hatalom többé nem merne negligálni. Mai számunk 12 oldal
