Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-09-05 / 17. szám
1900. szeptember 5. Vendéglősök Lapja 7 akik folyton hangoztatják a pinczérek érdekeit; de csak azért, hogy saját egyéni érdeküket előtérbe tolják, azaz ebből kifolyólag bizonyos jövedelmekre tegyenek szert); de azért alattomban ellenszenvvel viselteti nek minden iránt, a mi a pinczérek anyag- és társadalmi jóléte édekében történik. Példa rá az aradi eset. De csalódnak az illetők, ha azt hiszik, hogy tervük sikerülni fog. Igaz, hogy most az egyszer sikerült nekik az aradi szaktársakat bűnbakul előtérbe tolni; de remélem, hogy a jövőben óvatosabb lesz az 0. P. E. eszme vezetősége. Mindezekután merem állitani, hogy ez az eljárási mód a háládatlanság bélyegét viseli magán. Háládatlanság pedig azért, mert ugyanaz a pinczéregylet kérte az 0. P. E. eszme fölvételét a kongresszus sorrendjébe, a mely rövid pár év előtt hangya- szorgalommal gyűjtötte az alapot a mostani nyugdíj-egyesület alapjához. A mi pedig az aradi pinczér-egylet ötven éves jubileumát illeti, személyes nézetem szerint, magasztosabb és nemesebb tettel nem koronázhatták volna meg az elmúlt ötven évet az aradi szaktársak, mint ha segédkezet nyújtottak volna a szegedi bizottságnak s egyesült erővel napirendre tűzték volna az 0. P. E. nemes eszméit. Ezért csak hálával adózott volna az aradi kongresszus vezetőségének a magyar pinczéri kar. Node, a mily nagy küzdelembe került a Dreyfus-per revíziója, a melynek kimenetelét a nagyváradi kongresszuson, az aradi kongresszus előkészítő bizottságának egyik buzgó és igazságszerető tagja előre megjósolta; épen ily kitartóan fognak küzdeni és harczolni a magyar pinczérek, hogy győzelemre vigyék az Országos Pinczér-Egylet zászlaját. Üdv az igaz ügynek ! Én. A csárda romjain. Irta: Erdélyi Gyula. Jókat tudott Miiska bácsi mondani. Egyszer valaki azt kifogásolta, hogy nincs ventiláczió. Miska bácsi ezt vágta vissza: — Olyat ne tessék kérni, ami az étlapon nincs. Ventiláczióval nem szolgálhatok, de paprikás csirke, rostélyos vagy borjú- szelet, az van. Sokszor kérdezték az írók, olvasta-e Miska bácsi azt, mit Írtak?— Minek olvasnám, mikor látom, meg hallom. Jubileumára lefestették és leleplezék az arczképét. Kis Pipa czímii magas irodalmi színvonalon álló emléklapot adtak ki. Az opera énekkara énekelt... A Kis Pipa számtalan szegény embert, ki ma fényes állásban van, segített. Mikor néha-néha Miska bácsi a hosszú hitelt megunta, oda súgott: Tessék már magát másutt abonálni. De azért csak adta tovább. Evekkel ezelőtt egy törvényszéki elnök tért be a Kis Pipába. Megebédelt s azután kérte Miska bácsit, fizetni. Az ebéd ára talán 80 kr. volt. Az elnök kivágott egy százast és mikor Miska bácsi vissza akart adni, megfogta a kezét: — Várjon csak Miska bácsi, még hetven forint jár rá, ennyit tesz ki ar régi abonne- ment. Felirtam becsületesen. Áldja meg az Isten érte. Az elnyomatás korszakában itt is bátran beszélhetett a magyar. Alig van és volt olyan hires ember, ki nem ette volna a Kis Pipa főztét. Bernáth Gazsi, a hires freskóiró itt és az Aranysasban és a Griff- ben ütötte fel hadi tanyáját s mondta agyon- kaczagtató mondásait a legnagyobb és kínos arczkifejezésú komolysággal. örökös abon- nense volt Miska bácsinak. Miska bácsi temettette el és állított neki emlékkövet s vitt minden évben koszorút. Szegény Miska bácsi, az övéiből is sokat temetett, de valóságosan udvarmesterkedett elhalt törzsvendégei sírja körül. Mindegyiknek vitt koszorút, halottak napját reggeltől estig a temetőben töltötte. A Kis Pipában szabad étkezést kapott Mohácsy bácsi is. Ez a híres, nagytestű, kövér ember, ki a hátán úszott és így szun- ) dikált. Mohácsy bácsi leevett volna akárkit a világon, még a hires sorsjegyáruló Pol- litzert is, kit a katonaságtól emberfölötti étvágya miatt bocsátottak el. Sokat lehetne írni a Kis Pipáról, mely a csárda romjain még megmaradt csárdának, dicséretére legyen mondva ifjú Karikás Mihálynak. Sajnálom, hogy Miska bácsi a szakácskönyvét, a mi ugyan csak a fejében forgott, nem Íratta le. Sok ma már elfeledett ősi étel tűnt el az ő halálával. A mai ifjú vendéglősnemzedék előtt Miska bácsi és társai példák legyenek. Üzleti tisztesség, tiszta kéz, a vendég megbecsülése, kímélése, becsület, jellem, hazafiság, úgy hiszem, követésre méltó példák. így leszen azután a vendéglő igazán otthonpótoló, hol a kinek családja nincsen, családot talál... s a ki szórakozik, az kellemesen szórakozik. A Nemzeti szálloda és Mihalek szintén feljegyzésre érdemesek ebben az elmefuttatásban, a miből látszik, hogy kötetekre menő az anyag, mit elveszni engedni nem szabad. A Nemzeti szállodába és Mihalekhez, valamint a Vadászkürtbe a nagy regényíró, báró Kemény Zsigmond és társasága járt, közöttük a kiegyezésben Keménynyel együtt sokat munkált tudós és gavallér Danielik püspök. A Nemzeti szállodában lakott állandóan Haynald érsek is. Egy időben egy törzsasztalnál czifra szűrben ültek báró Podmaniczky Frigyes, herczeg Odescalchy Gyula, gróf Károlyi Ede, Domahidy István. Itt tartották a legénybemutatókat az előkelőbb vőlegények, különösen az erdélyiek, mert itt kapták báró Kemény István csombordi rizlingjét a termelő ellenőrzése mellett. Báró Podmaniczky Frigyes, mikor a sors arra utalta, hogy a maga munkájából éljen s elbeszéléseket, regényeket irt, az Első áprüishez járt. Ennek a keresett vendéglőnek a czimtábláján jóizü ötletet láttunk. Egy elhízott, kövér embertől kérdi egy sovány : Miért hízott igy meg ? Mert az Első nmrilisnál étkeze m. Vájjon megvan-e ez a czimtábla? Vájjon vezetett-e valaki jegyzéket vendégeiről? Kár, hogy nem tették. Nagy József Krisz- tina-körúti éttermében egy vendégkönyvet tart, melyben minden először betérő vendéggel beíratja a nevét. Milyen hatalmas adat lenne az a vendéglők történetéhez! Karikás Lajos (Miska bácsi fia) Magyar utczai éttermében még tovább megy. Egy emlékönyvbe irat pár sort vendégeivel. Hej ha p. o. a Griffnek, Komlónak stb. ilyen emlékkönyve lett volna, kerek egészet lehetne írni meg, jó forrás lenne a Kis Pipa emléklapja, mely tökéletesen adja a Kis Pipa történetét. A jövő- számára, ha a múlt jó része elveszett is, kövessék azt a vendéglősök, mit Nagy József, de különösen Karikás Lajos tesz. A ki pedig ráér és arra képes, vezessen naplót is. (Vége.) Magyar Országos pinczér- egyesület. Tóth Endre alapszabály-tervezete. A fegyelmi bizottság szervezete. 60. §. A fegyelmi bizottság áll: a fiókválasztmány elnöke vagy alelnöke és 6 rendes tagból, akiket az elnök esetről-esetre jelöl ki oly egyének közül, akik a felmerült, illetve bejelentett fegyelmi esettel tárgyi kapcsolatban nem állanak és azzal szemben pártatlan állásponton vannak. Választmányi tag a fegyelmi bizottságba nem jelölhető. A fegyelmi bizottság eljárási szabályzata és ülései. 61. §. A fegyelmi eljárás megindítható hivatalból, illetőleg az elnök kezdeményezésére és egyesek e tárgyban tett bejelentései alapján. Minden bejelentett eset birálat tárgyává teendő, s abban a bizottság tartozik érdemleges határozatot hozni. Úgy a bejelentő, valamint terhelt fél és ezeknek esetleg bejelentett tanúi 6 nappal előzőleg az ülésre beidézendők s a tárgyra nézve kihallgatandók. Ha a bejelentést tevő fél az ülésre nem jelenik meg, s magát erre nézve nem menti ki, feltéve hogy megidézése szabályszerűen történt — s amennyiben a bejelentésben foglaltakra nézve a bizottság magának a megindított vizsgálat folyamán meggyőződést nem szerezhetett: a bejelentés, mint alaptalan tekintendő, s a további eljárás beszüniendő. És viszont, ha terhelt fél indokolatlanul nem jelenik meg a bizottság idézésére: ezen köiülmény a részére rótt terhelniény hallgatag beismerésének tekintendő s a bizottság érdemleges határozatot hoz. Ha azonban egyik vagy másik fél meg nem jelenését kellőleg megokolta: az ülés illetőleg az érdemleges határozat hozatal 8 napra elhalasztandó. A határozat a felekkel minden esecben Írásban közlendő. Ameny- nyiben pedig a határozat a tagsági jog- felfüggesztését vagy az ügyvezetővel szemben annak állásától való felfüggesztését tartalmazza: ezen határozat, keltétől 48 órán belül a központi választmányhoz terjesztendő fel (1. 66., 67. és 68. §-okat). A fegyelmi bizottság úgy a vétségek ismérvének megállapítása, valamint a megtorlás foka és mérve iránti határozat hozatalainál, amennyiben azokra nézve a felfogások eltérők, szótöbbséggel, egyenlő szavazatok esetén az elnök szavával dönt. Fegyelmi ügyekben tett bejelentések Írásban adandók be a fiók-választmány elnökéhez, a ki a bejelentés vételétől számított 8 napon belül tartozik bizottsági tagokat összehívni, illetőleg a bizottságot megalakítani, a mely alkalommal megalakult bizottság a bejelentés tárgyát megvizsgálja és intézkedik a valóság kiderítése iránt, valamint megállapítja az érdemleges ülés idejét. Az ülés a megalakulástól 8 napon belül megtartandó. Névtelen bejelentések nem vehetők figyelembe. A fegyelmi bizottság határozatai ellen csakis az ügyvezető és ő is csak az állásától való felíüggesztés iránt hozott határozat ellen élhet felebbezéssel. (L 56. §.) Egyéb fegyelmi bizottsági határozatok fel- jebbezés tárgyát nem képezhetik. 62. §. Éegyelmi eljárás alá vonhatók: a) a fiók-választmány választmányi tagjai; b) a rendes tagok; c) az ügyvezetők. A fiók-választmányi tagok fegyelmi vétségei és azoknak ismérvei. 63. §. Fegyelmi eljárás alá vonandó a választmányi tag, ha: a) az ügyvezető sza-
