Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-08-20 / 16. szám
6 Vendéglősök Lapja 1900 augusztus 20. mint annak mindennemű berendezési tárgyaira és könyveire felügyelni, s melyekért a felelősség első sorban is ötét terheli. Köteles a „Pinczérkör" helyiségeinek tisztántartása iránt gondoskodni és a kör vezetősége részéről kapott hivatalos utasításokat teljesíteni. További kötelességei a következők: 1. A megállapított hivatalos órák alatt tartozik az irodahelyiségben tartózkodni s az ott előforduló Írásbeli munkákat végezni. 2. Tartozik az egyesületi tagokat kellő előzékenységgel fogadni s azoknak kívánatra minden lehető utbaigazitást megadni. 3. A jelentkező feleket köteles jelentkezésük időrendjében a jelentkezési jegyzőkön} vbe bevezetni. 4. Köteles a postaforgalmat végezek 5. Köteles a űók-válaszmány elnöksége és a választmányi tagok hivatalos jellegű minden utasításainak eleget tenni. G. Tartozik a választmány székhelyén lévő mindazon vendéglő és kávéházakat, a hol pinezér van alkalmazva, felkeresni s a főnökök és egyleti tagoktól az esetleges rendeleteket átvenni. 7. Tartozik, minden Vr évben a választmány székhelyéhez közel eső városokban lévő vendéglő és kávéházak czimére az egyesület e czélra szolgáló körleveleit posta utján szétküldeni. 8. Köteles a székhelyen foglalkozó tagoktól a tagdijakat beszedni s a beszedett összeggel legkésőbb a következő hó 10-ik napjáig a pénztárnoknak elszámolni. IV. RÉSZ. Fegyelmi ügyek. 59. §, Az egyesület az alapszabály 62. §-a alá foglalt egyéneket, —• a mennyiben azok az alapszabály rendelkezései ellen vétenek — ebbeli fényüket saját kebelében, fegyelmi utón bírálja el, s azokat a megállapított ismérvekhez képest ugyancsak fegyelmi utón torolja meg. E czélra esetről-esetre minden fiók- választmánynál egy fegyelmi bizottság alakítandó össze, amely bizottság hivatva van a felmerült fegyelmi vétségek ismérveit megállapítani s ehhez képest az alapszabály vonatkozó rendelkezései szeriut határozatot hozni. (Folytatása következik.) A csárda romjain. (Folytatás.) Keresett szállója volt az úri világnak rég időtől fogva a váczi-utczai Palatínus. Ifjabb éveiben Deák Ferencz is ide szállt és itt étkezett. A társaság központja a hires nagy szónok, Beöthy Ödön volt. Egyszer az utczán sétált s több barátját meghívta ebédre. Meg kellett izenni, hogy együvé terítsenek. Találkozott egy megyei hajdúval, megkérte, szaladjon el a Palatínushoz és mondja meg, hogy Beöthy Ödön negyedmagával pont V2 egykor ott lesz ebéden. Puha legyen akkorra a leves. A hajdú lélekszakadva szaladt át Budára a palatínushoz, azaz József nádorhoz és addig dulakodott, mig a nádor Ő fensége elé nem jutott s katonásan elmondotta, hogy Beöthy Ödön ur negyedmagával pont fél egykor itt lesz ebédre. — Kinek üzeni ezt Beöthy úr ? —- kérdezte a fenség. — A Palatínusnak! — vágta vissza a hajdú. A nádor mindjárt látta, hogy a hajdú ajtót tévesztett, de kiadta a parancsot, hogy. pont fél egykor a Palatínusnál legyen az udvari kocsi és hozza el Beöthy Ödönt negyedmagával ebédre. Beöthy majd kővé meredt, mikor hazafelé mentében a saját huszárja szalad eléje, hogy, tessen sietni, mert itt van már a kocsi Ő fenségétől. Mit volt mit tenni, a Palatínus helyett a palatínusnál ebédeltek, aki nagyon örült a tréfának és eladomázott az adomákban is páratlan Beöthy Ödönnel. Ilyen adomaregék tettek népszerűvé egy-egy vendéglőt; kár, hogy egy is elveszett belőlük. A soroksári utczai „Két kék bak“ is a népszerűbb beszállók és ebédlőhelyek közé tartozott. (Az étterem szó helyett az ebédlöt használták azelőtt.) Régi, nagyon régi ház ez. Alsó Pest vármegye, a Kunság és a Jászság szerette. Ide járt a hires 48-as képviselő, Patay István is A boldogult gróf Yay László, József főherczeg volt udvarmestere és kenyeres pajtása itt szokott eltréfálgatni s a maga szája ize szerint étkezni s évelődni Csatár bácsival. Nagy 48-as közönség üritgette itt a poharat. A két kék bak legtovább tartotta fenn csárdajellegét. Ez is méltó volna egy emléktáblára... Az Angol királynő történetét megírta a mostani tulajdonos, Palkovics Ede ; s bárcsak minden vendéglőnek volna ilyen kimerítő története, mint a kiegyezés szülőházának. hol Deák, Ferencz lakott s hova államférfiak, politikusok, főméltóságok szállnak s hol Tisza Kálmánnak ma is van törzsasztala. Yadászkiirt a dunántúli urak szállóhelye. Wekerle Sándor társasága járt és jár ide. Az István főherczeg történetében is sok fényes lap van, s egyik legszebb lapja az, hogy Klapka tábornok itt lakott és itt is halt meg. Tudósok otthona, Az Európa szálloda, hol ma a rendőrség van, a franczia konyhának a meghonosítója. Az inyenczek kedvencze az öreg Duchang volt, ő igazgatta a konyhát s mikor Dumas a nagy franczia regényíró Budapesten volt, elragadtatva dicsérte meg a párisi konyhát. A Tigris szálloda a Tiszaszabályozás bölcsője. Itt határozták el a Tiszaszabályo- zást és sok ideig itt tanácskozott a Tisza- völgyi társaság. A Sebestyén-téri Csigába járó irók, művészek és nemes polgárokból álló társaságban ott lehetett látni a minden szépért és nemesért hevülő Rökk Szilárdot is. Ide járt Petőfi is néha, de a mint a korcsmái regék mondják, a Sertéskereskedö-utczában az öreg Paulovics vendéglőjében szeretett visszavonulni. A Beleznay-kert a nyaraló volt. Itt mindenféle mutatványok járták, s itt küszködött, míg meg nem semmisült, a magyar daltársulat is. A magyar konyha hírét a külföldön a Kis Pipa terjeszti. A Kis Pipa ma és a múltban a magyarosodás érdemkönyvébe Írandó. Az ide vetődött néhány külföldin kívül csak magyarul beszélnek, magyarul esznek és isznak. Az üzlet alapítója idősb Karikás Mihály, az országszerte ismert Miska bácsi, előbb a vizeki Tallián-családnál szakácskodott Nagy-Abonyban. Ugyanitt nyitott korcsmát mindjárt a szabadságharcz után. Nemsokára megnyitotta üzletét, mely ma is magyarul virágzik. Miska bácsit mint őseredeti magyar korcsmárost és magyar embert tisztelték. Annyi iró és művész járt és jár ide, hogy mikor az irodalmi szalon megteremtéséről beszéltek, egy humorista azt irta, hogy a szalon már meg is van: ott a Kis Pipa. — A Kis Pipával a hires inyencz és műkedvelő szakács, Páz- mándy Dénes sem mer élczelni. Egy másik műkedvelő szakács, boldogult Komócsy József sem kifogásolt itt semmit, pedig ő úgy főzött, hogy vidéken utaztában nem egyszer adta ki magát József főherczeg szak ácsának és be is bizonyította. Nevét a Kis Pipában a Komócsy vesepecsenye örökíti. (Vége következik.) — Az Orsz. Pinezér Egyesület szegedi előkészítő-bizottsága azt tervezte, hogy alakuló-közgyűlését Aradon tartja meg, — egyidejűleg a vendéglősök kongresszusával s a nyugdíjintézet közgyűlésével. Át is írtak a kongreszus aradi fogadó- bizottságához, de ez kereken kijelentette, hogy nem ad helyet az „Országos Pinczér- egylet“ embereinek. A visszautasítás amily sértő, oly oktalan is, de ódiuma csak részben hárulhat az aradiakra, Ezt a visszautasítást pusztán csak Aradról küldötték el, de tulajdonképen Budapesten kelt, — Budapesten a Gundel-klikktől, a péntekes nyugdíjíntézetiektől, a kiknek a szelleme irtózik a nyilvánosságtól. Ok csak olyan sógor-koma-kongressznson érzik jól magukat, ahol biztosítva vannak a szabad és igazságos kritika ellen. A pinezérek csak köszönettel tartoznak a visszautasításért, legalább most már tisztában vannak azzal, hogy melyik táborban sátoroznak az ellenségeik. A Budapesti piezérek szak- és munkaközvetítő egyesülete augusztus hó második felében tartja meg tisztújító közgyűlését az újvárosház nagy tanácstermében. Ez alkalomra már most nagyban készülődik az ideiglenes vezetőség. E tisztújító közgyűlésen minden szakférfiú részt vehet, de a tárgyalásban csakis az egyesület tagjai vehetnek részt. E közgyűlésen megválasztják az egyesület uj vezetőségét és azonkívül tizenkét főnököt diszelnöknek, hatot az éttermi és hatot a kávéházi főnökök közül. — A szak- és munkaközvetítő egyesület ideiglenes helyisége Doliány-utcza 40. sz. alatt van (Sabária kávéház) bemenet az udvarból. Elhelyez szállodai, vendéglői és kávéházi alkalmazottakat teljesen ingyen. Beiratkozni lehet az egyesület irodájában és Kónya, Sándor pénzbeszedőnél. Beiratkozási dij 1 korona, havi járulék 1 korona. Jubileum. Nyitva a templom, nyitva a korcsma, Jubileum van, vagy ilyes forma, Papok örülnek, a nép imázik, Szent István napján hőn zsolozsmázik, Estére vígan el-elbokázik. Hej rózsám, rózsám, mért vagy oly távol ? Mért nézlek heted hét nagy határból ? Mért nem vagy itten, vagy én te nálad? Liliom arezod, gömbölyű vállad. Megcsókolnám piczi gödrös állad. Bűn terhe nyomna, örvénybe vonna, Szép menedékem hó kebled volna. Ajkad mosolya, szived verése, Hullámzó kebled lágy pihegése Az lenne lelkem iidvözitése. Nyitva a templom, nyitva a korcsma, Jubileum van, vagy ilyesmi forma. Papok örülnek, a nép imázik, Estére vígan el is bokázik, De szivem, lelkem mindettől csak fázik. Muczus.
