Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-08-20 / 16. szám
1900. augusztus 20. hogy nehány befolyásos szomszédnak a zene nincs innyére. Megjegyzendő, hogy az így megszabályozott vendéglő szolid, látogatói intelligens polgárok, ahol még semmiféle duhajkodás nem történt. Ez az intézkedés már is tetemes kárt okozott az ok nélkül és önkényesen sújtott vendéglősnek; tehát jogos kérdés, vájjon a túlkapó rendőrség kártérítésül megfizeti-e a megkárosított adóját. Az ügy most a belügyminisztériumban van, de amíg itt döntésre kerül a dolog, ajánljuk a székes-főváros tanácsa figyelmébe, kérvén, hogy komolyan s erélyesen intézkedjék a rendőrség megzabolázásáról. Borkóstoló Gyorokon. — Értekezlet. — A rad-hegy aljánk bortermelői szombaton délelőtt az aradvármegyei gazdasági egyesület szőlőszeti és borászati szakosztályának meghívására népes értekezletet tartottak Gyorokon, Kosinszky Viktor szakosztályi elnök elnöklete alatt. Jelenvoltak: Solymossy Lajos báró, Kabdebó János ezredes, Halmai Andor, Szon- tagh Gyula, Adamovics Lázár, Sármezey Ákos, Nyári Béla, Bildhauer Ernő. Kaufman Jakab, Lung Miklós, Nikolits Döme, Szil- vássy László dr, Szilvássy Géza, Pálya Mátyás, Benczúr Dániel, Kovacsics Gyula, Hunyadi László, Herman Gyula, Téglássy Gábor dr., Hartman János, Bauer Károly, Tabuidig Gyula, Hajabács János, Marschall Lajos dr., Kovácsevics György, Magyari Mihály, Hoffmann Károly és Laehne Hugó tanár. Kosinsky Viktor elnök az értekezletet megnyitván, előterjeszti, hogy a magyar vendéglősök Aradon szeptember hó 12-én és a következő napokon V-ik országos kongresszusukat tartják, mely ünnepségeinek programmjába szeptember hó 13-án egy Gyo- rokra tervezett kirándulás van felvéve, s ezeií alkalommal a gazdasági egyesület bekivámja mutatni Hegy aljánk termékeit, mely czélra, eltérve az eddigi sablontól, legalkalmasabbnak tartja egy borkóstolónak és szölökiállitás- nak rendezését, melynek részleteinek megvitatása czéljából hívta össze a szakosztály a szőlősgazdákat értekezletre. Ily borkóstolók szokásban vannak mi- nálunk is a tokaj-hegyaljáin, de kivált Németországban már régebben vannak hasonló borkóstolók, melyek mindenütt kitünően beváltak, s egyedül nyújtanak módot arra, hogy a termelőt a nagyfogyasztóval — a vendéglőssel, és Jcorcsmárossal — összeköttetésbe hozzák. De kiválóan alkalmas a jelen körülmény, midőn az ország minden részéből a vendéglősök a kongresszuson össze fognak gyűlni s igy minden külön költség nélkül a borkóstolón részt vehetnek és bortermelőink személyes érintkezés révén is, velők összeköttetésbe léphetnek. Fel kell tehát használni a kedvező alkalmat, s mindent elkövetnünk, hogy a vendégek jól érezzék magukat. A borkóstoló rendezésének adminisztratív részét a gazdasági egyesület magára vállalja, azonban a vendégek fogadása, ka- ] lauzolása és ellátása egy helyi rendező-bizottságra lesz bízva. A bizottság tagjai lettek: Adámovits Lázár elnöklete alatt SárVendéglősök Lapja mezey Ákos, Kabdebó János, Szilvássy Géza, Herman Gyula, Halmai Andor, Tabajdy Gyula, Nikolics Döme, Pálya Mátyás és Marschall Lajos dr. A helyi rendező-bizottság egyszersmind a borkóstolóra beküldendő borok s a kiállításra szánt szőlő- és gyümölcs elhelyezéséről is gondoskodni fog. Elhatározta az értekezlet, hogy egy bíráló bizottságot választ, melynek feladata lesz a beküldött borokat előzetesen felülbírálni és csak a teljesen megfelelőket fogják bemutatásra bocsájtani, mivel ellenkező esetben hegyaljánk jóhirnevének a hibás borok bemutatása ártalmára volna. A bíráló bizottság tagjaiul Kosinsky Viktor elnöklete alatt megválasztattak: adámovits Lázár, Benczúr Dániel, Kaufman Jakab, Halmai Andor, Feszler Károly, Sármezey Ákos, Szilvássy Géza és Laehne Hugó titkár. A rendezés részleteire nézve elhatározta az értekezlet, hogy a vendégek szeptember 13-án délután fél egy órakor fognak Aradról külön vonattal Gyorokra indulni, hol délután három órakor a borkóstoló és szőlészeti kiállítást megnyitják az aradmegyei gazdasági egyesület által. Bemutatásra kerülnek : a saját termésű borok és bőrtermékek, továbbá csemege szőlő és gyümölcsök. A borkóstoló alkalmával a vendégek részére hideg büffé fog rendelkezésre állani. Szabad bemenet lesz úgy a borkóstolóra, mint a kiállításba, melyet a gróf Ná- dasdy-féle kastély tágas termeiken rendeznek. A gazdasági egyesület a szőlősgazdákhoz a napokban a borkóstolón és kiállításon való részvételre felhívást fog intézni. A bejelentések augusztus hó 25-éig küldendők be a borfajta, az eladásra, illetve rendelkezésre álló mennyiség, vagy remélt évi átlag termés megjelölésével. Az aradvár- megyei gazdasági egyesület titkári hivatalához kell beküldeni a bejelentési iveket, melyekkel egyidejűleg borfajonkint legalább egy korona, de legfeljebb négy korona és szőlőfajonkint legalább húsz fillér és legfeljebb két korona térdij küldendő be. Minden borfajból legalább 5 palaczk tetszés szerinti alakban szállítandó. A kiállított szőlő-termékekről és borokról részletes katalógust állítanak össze, melyet a látogatók közt ingyen osztanak szét. A vendéglátás költségeire az értekezlet tagjai gyűjtést indítottak, mely azonnal közel kétszáz koronát eredményezett. A borkóstoló után a vendégek Aradhegy alj cink szőlőit fogják megtekinteni. Mindezekből látható, hogy a rendezendő borkóstoló és szőllő kiállítás nagyszabású lesz és csak ismételten ajánlhatjuk ezen életrevaló kezdeményezést szölőgazcláink figyelmébe, hangsúlyozva itt, hogy az élelmes német szőllősgazdák a kongresszus tagjai részére már eddig is ötven palack rajnai bort bocsátottak rendelkezésre. Felemlítjük még, hogy úgy a borkóstolón, mint a szőlőkiállitáson részt vehet minden szőlősgazda, tekintet nélkül arra, hogy az illető tagja-e a gazdasági egyesületnek vagy nem. Az értekezlet bezárása előtt Nikolics Döme a szőlősgazdák nevében megköszönte az aradvármegyei gazdasági egyesületnek, hogy az értekezletet összehívta. Ezek után a gazdasági egyesület szőlőszeti és borászati szakosztálya tartott gyűlést. Laehne Hugó. 3 Schwab Antal utódai. Deutsch Pál és neje Sclnváb Erzsébet. — Képünkhöz. — A székesfővárosnak van sok díszes, országszerte ismert vendéglője, de a 'két- egy-város bal parti, előkelő polgársága előtt kedveltebb, jobb hirü vendéglő nincs, mint Schwab Antalé a VII., Akáczfa-utcza 7. szám alatt. Ez az egyszerű, de tiszta, kellemes ádvari helyiséggel is rendelkező vendéglő mindenféleképen rászolgált erre a nagy kedveltségre. Rászolgált először kitűnő boraival s azután magyaros, izes főzteivel. A Schwab féle vendéglő pinczéjével évtizedek óta nem igen tudnak versenyre kelni. Ez a pincze diadalmasan kiállotta még a phylloxera- pusztitás veszedelmét is: ide a meddő évek alatt sem került tallián bor; mert valóságos kincs, nagy vagyon fekszik abban a bő esztendők magyar terméseiből. Innen van, hogy a ki párszor ivott a Schwab-pincze borából, az nem tud elszakadni az ő vendéglőjétől. Ennek a ragaszkopásnak van más és ennél nem kisebb jelentőségű oka is. Ez az, hogy a polgárság nemcsak alkotmányos fogalom, hanem erkölcsi is. A polgárság nemcsak helyet jelent a társadalomban, hanem a lelkeknek, a véralkatnak bizonyos közönségét is. A ki szereti az igazságot, az keresi az egyszerűséget. A ki egyszerűségre vágyik, az kívánja az otthont, melyben a meghittség meleg levegője terjeng. Ilyen a polgárvér temperamentumnak derűs, bizalmas fészke a Scliwab-vendéglő. Ezért keltett nagy megdöbbenést Schwab Antal halála a törzsvendégek asztalánál, a hol érdemes polgárok jönnek össze. Nemcsak attól tartottak, hogy immár vége lesz a jó pinczének, hanem attól is, hogy vége lesz az ő bizalmas, kedves fészküknek. Ám, a mint eloszlott a gyászos eset fájdalma, csakhamar reménykedni kezdettek s ez a reménységük csakhamar örömre vált, a mint megtudták, hogy a megboldo- Schwab Antal vendéglője oly derék férfiú tulajdonába szállt át, mint Deutsch Pál. Deutsch Pál Schwab keze alatt nőtt fel s évek óta vezetője ennek a vendéglőnek a hagyományos szellemben. Tapintatosságával, ügyességével, becsületességével annyira kinyerte volt főnöke tiszteletét, hogy ez rokona és gyámleánya, Schwab Erzséset úrnő kezeire érdemesítette őt. Deutsch érdeme, hogy a vendéglőben maradandóvá lett a régi szellem; kedves neje érdeme, hogy a vendéglője gyarapodott jó hírében. Mindkettejük szorgalmát dicséri, hogy nemcsak a vendéglő tulajdonjogát tudták megszerezni, hanem a Schwab-pincze pár ezreket érő magyar bor kincsét is biztosíthatták a vendéglőnek, igy hát a demokrata szellem e kedves tanyája tovább is virágzani fog s virágozzék is a polgárias intelligenczia örömére s áz uj tulajdonosok javára, a kiket lapunk élén, jó kívánságaink mellett mutatunk be olvasóinknak. A pálinkáról. Erdélyi Gyula élénk szellemű lapjában, a „Buda és Vidéke“ hasábjain olvassuk a következőket: A borhamisítókra egy kicsit rossz idő járt; a kör- ■ műkre koppantottak, továbbá, amint olvas-
