Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-08-05 / 15. szám
1900 augusztus 5. Vendéglősök Lapja 5 ^Pinczerek Érdeke^ Mindnyájan egyért ! „Pinczérek Lapja“ Egy mindnyájunkért! Magyar Országos pinczér- egyesület. Tóth Endre alapszabály-tervezete. A helyeszközlés körüli eljárás úgy a helykeresők, mint az iroda részéről. 36. §. Minden egyesületi tag joggal bir arra, hogy az egyesület helyeszközlési intézményét igénybe vegye. Akár személyes, akár pedig Írásbeli jelentkezését úgy a központ, mint az ország területén lévő bármely fiók-választmány helyeszközlési irodája tartozik tudomásul venni s abban érdemlegesen eljárni. 37. §. Jelentkező tartozik személyes jelentkezésénél tagsági könyvét felmutatni; írásbeli jelentkezésénél tagsági könyvének számát megadni. 38. §. Úgy a felügyeletet gyakorló választmányi tag, valamint az ügyvezető, kötelesek a jelentkező tagokat a kellő tisztelet és előzékenységgel fogadni s a szükséges felvilágosításokat és útbaigazításokat nekik megadni. Ha az illetők ezt nem tennék, a sérelmet szenvedett jelentkezőnek joga van e tekintetbeni panaszát a „Pa- naszkönyv“-be beírni. 39. §. Ä panaszkönyv rendelkezésre bocsájtása semmi esetben sem tagadható meg. 40. §. Minden egyesületi tagnak joga van a hivatalos órák tartama alatt úgy a jelentkezési, mint a rendelési, valamint az elhelyezési törzskönyvbe személyesen betekinteni. 41. §. Minden elhelyezett üzletbelépése, illetve elutazása előtt kisérő levéllel látandó el, a melybe befoglalandó az illető naeionáléja, valamint azon feltételek, a melyek mellett a felvétel eszközöltetett. 42. §. A szakmához tartozó, de külön ben az egyesület keretébe nem eső egyének u. m. bérszolgák-, szakácsok-, csaposlegények és evőeszköztisztogatókat az egyesület szintén elhelyez, de ugyancsak díjtalanul. Ez esetekben azonban a sorrend betartás nem kötelező. 43. §. Az eddig gyakorlatban volt azon szokást, hogy a pinczéregyesületek nők elhelyezésével közvetlenül foglalkoztak — az egyesület mellőzi. De hogy az ebbéli igények is kielégítést nyerjenek, az ez iránti megkereséseket az egyesület tudomásul veszi s a vonatkozó rendelést ki adja egy helybeli cselédszerzőnek és gonddal tartozik lenni arra, hogy a rendelés megfelelő- leg és pontosan teljesittessék. Az ez irány- báni eljárás az ügyvezető feladatát képezi; a ki felügyelni tartozik arra is, hogy az így elhelyezendő nőtől ne vegyen magasabb elhelyezési dijat, mint a mi részére közigazgatásilag megállapítva van. 44. §. Az elhelyezés a jelentkezés sorrendjében eszközlendő; miért is minden jelentkezés folyó-számmal látandó el. Kivétel csak az esetben engedtetik meg: a) ha az illető rendelő névleg megnevezi azt, akit óhajt; b) ha a rendelő nem fogadja el azt, a kit az egyesület ajánlatba hoz; c) ha az illető kétséget kizárólag nem bir megfelelni a sorrend szerint reá kerülő állásnak és végül; cl) ha az illető sorrendben lévő a neki felajánlott állást nem fogadja el. A b) és c) pontok, alatti esetekben az illető jelentkező megtartja jelentkezési sorrend-szálúját, a mig a cl) pont alatti esetben jelentkező az utolsónak bevezetett jelentkező utáni folyó-számot kapja. Mindezen eshetőségek azonban a jelentkezési könyvben az illető jelentkezett neve után a „Megjegyzés“ rovatba beirandók, s az intézkedő fél azt tartozik aláirni. 45. §. Azon választmányi tag vagy ügyvezető, a ki a sorrendet az elhelyezésben iudokolatlanul mellőzi, azonkívül, hogy a mellőzött félnek az ebből eredhető kárát megtéríteni tartozik, fegyelmi vétséget követ el és az, az elleni eljárást vonja maga után. Az ügyvezető. 46. §. Minden fiókválasztmány egy ügyvezetőt alkalmaz, a ki csakis feltétlen tisztajellemü és szakember lehet. Megválasztása, élethossziglan szól. Állásától csak fegyelmi utón mozdítható el. Fizetése évi 600 frt., a mely összeg ötéven- kint 100 frttal fokozódik és egészben 1000 frtig emelkedik. Természetbeni lakás, vagy 120 frt lakásáltalány, fűtés, világítás és irodaszerek, vagy ezeknek ellenében 100 frt általány. 47. §. A budapesti ügyvezetők fizetését és egyéb általányait a központi igazgató-tanács állapítja meg. 48. §. Ha az egyesület vagy valamely fiók-választmány feloszlik vagy feloszlatta- tik, ezzel az egyesület és ügyvezető közötti szerződési viszony is megszűntnek tekintendő. Ezen esetben az ügyvezető 1 havi felmondási időre, vagy ez időtartamra eső fizetésre, illetve végkielégítésre tarthat csak igényt. 49. §. A fiók-választmányok íigyveze- tóikat szavazattöbbséggel választják. Az állás betöltésére úgy az összes szaklapok, valamint a helyi sajtóban nyilvános pályázat hirdetendő. 50. §. Az ügyvezetők tartoznak megválasztási idejüktől számítva 3 hónapot az egyesületnél próbaképpen tölteni. Ezen határidőn belül az egyesület, illetve fiók-választmány az ügyvezetőt, — a mennyiben ezen állásra nem megfelelő — bármely időben elbocsájthatja a nélkül, hogy az ügyvezető az egyesülettel szemben bármely kártérítési igényt is támaszthatna. 51. §. Az ügyvezetőt csakis az évi rendes egyesületi közgyűlés véglegesítheti állásában. Ha a közgyűlés megválasztását nem hagyná jóvá, ez esetben az illető ügyvezető sem felmondásra, sem pedig kártérítésre igényt nem tarthat. A fiók-választmányok fegyelmi hatásköre az ügyvezetőkkel szemben. 52. §. A fiók-választmánynak joga van súlyosabb természetű szabálytalanság esetén az ügyvezetőt állásától azonnal felfüggeszteni. Tartozik azonban ez esetről 48 órán belül a központi igazgató tanácsnak körülményes jelentést tenni és nyomban intézkedni, hogy az igy megürült ügyvezetői állás betöltessék. 53. §. A felfüggesztett ügyvezető első- fokulag a központi választmányhoz, másodfokban az évi rendes közgyűléshez feleb- bezhet a fiók-választmány felfüggesztő intézkedése ellen. 54. §. A felfüggesztett ügyvezető az egyesülettel szemben semmiféle igényt nem támaszthat. Ha azonban felebbezése révén állásába visszahelyeztetik, felfüggesztési idejének tartamára megállapított fizetésének 73 részét kapja. 55. §. A fegyelmi utón állásától elmozdított ügyvezető többé mint ilyen az egyesületnél nem alkalmazható, sem pedig tagul az egyesületbe fel nem vehető. (Folyt. köv.). A csárda romjain. (Folytatás.) A régi Weisz-féle sörcsarnok, a hol ma a nemzeti színház bérháza van, a népet, katonaságot fogadta helyiségeibe és itt játszottak először a müczigányok. A műegyetem helyén a bodegák ősapja, a fűvész- kertben a Szerednyei borcsarnok állott, a hol ha egyébütt megebédeltek, Lisznyai Kálmán szerint bort feketekávéztak és ozso- nakávé helyett borra néztek be a Két pisztolyba, melynek helyén ma a Kálvin-téren a Hazai Első Takarékpénztár palotája áll. Ezeken a helyeken a falon irók és művészek képei függőitek, Ira Aldrige, a híres Sha- kespeareszinész ajánló uraival ellátott arcz- képe. A két pisztolyban én még láttam Sárosy Gyula arczképét, aláírva ezeket a sorokat: Az élet álom.. . a valódi bölcs Ébren ól, de mindig álmodik. Nemcsak mulatozások számába kell ezeket a korcsmározásokat venni. Az irók és művészeknek ezek a vándorlásai tartották és élesztették a korszellemet. Borban van az igazscág, bor között készítették elő az ébredést, az alkotmányosság korszakát. Nem szabad e felett a politikai dinorn- dánom felett pálczát törni, s az utókor, mely erre nem kénytelen, tekintsen hálával a csárda romjaira, hol annyi tiszta szív dobogott a honért . . . A központ az Aranysas és a Komló volt. A Komló irodalmi és művészeti asztala, hol a Szózat halhatatlan költője, Vörösmarty Mihály elnökölt s a honnan remélték: Még jönni fog, még jönni kell Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. A leghíresebb czigányok, Patikáros, Bunkó, Sárközy stb. csepegtették a borral együtt a balzsamot a honfi-szivekbe. Ennek a kornak két élő tanúja van, kik a társaságban részt vettek, a fenkölt szellemű iró és költő, Berecz Károly és Feleki Miklós. Az ébresztés nagy munkájában Vachott Imre járt elől, ki házigazdáskodott nemcsak a saját nagyszabású nyílt háztartásában, de
