Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-08-05 / 15. szám
2 Vendéglősök Lapja 1900 augusztus 5. A vendéglők és kávéházak uj rendje. Vezérczikkünkben már jeleztük a székesfővárosi tanács iparunkra vonatkozó reformmunkálatát. E helyütt, a napilapok után, részletes ismertetését közöljük a tervezetnek, hogy szaktársaink láthassák, mily nagy szükség van az egyöntetű, imponáló fellépésre. A szabályrendelet a borozókat és az automata bűiteket is a vendéglők közé sorozta. A szabályrendelet, mindjárt az elején meghatározza, hogy nyilvános üzletek nyitására iparengedélyt csak az kap, aki : a) magyar állampolgár; b) teljes megbízhatóságát a székes-fővárosi m. kir. államrendőrség főkapitányi hivatala által külön e czélra kiállított bizonyitványnyal igazolja; c) igazolja azt, hogy tagja az általa gyakorolni szándékolt iparág szerint Budapesten megalakult ipartársulatnak. Iparengedélyt egyáltalán nem nyerhet, aki nyereségvágyból elkövetett bűntettért, vagy vétségért büntetve volt; aki bordélyházat tart, tartott, bordélyháztulajdonosnak térje vagy felesége volt, bordélyháztulajdonossal közös háztartásban él, vagy élt, vagy bordélyháznál bármilyen alkalmazásban volt. Az üzletek tulajdonosai tartoznak arra ügyelni, hogy alkalmazottaik a vendégekkel erkölcstelen üzelmeket ne folytassanak. A fogadók. Ezek tisztaságára, a sze mélyzetnek a vendégekkel szemben való előzékenységére terjeszkedik a rendelet. Vendéglők, korcsmák és sörházak. Vendéglői, korcsmái és sörházhelyiségekben tanköteles gyermekeknek tartózkodását az üzlettulajdonos csakis akkor engedheti meg, ha azok felnőttek társaságában jelennek meg. Nagyfontosságu újítása a szabályrendeletnek, mely megengedi, hogy a főváros területén levő vendéglők, korcsmák és sorházak a nap és az éjjel minden szakában nyitva tarthatók. Jogában áll a m. kir. államrendőrségnek oly vendéglők-, korcsmák- és sörházaknál, melyek közbiztonsági, vagy közerköl- csiségi szempontból alapos kifogás alá esnek. vagy amelyekben a vendégek, vagy az üzlettulajdonos tiltott- és hazárdjátékok üzésén éretnek, a székes-főváros tanácsának előzetes meghallgatása után és három hónál nem hosszabb időre zárórát megállapítani, de amely éjjeli 11 óra előtt nem kezdődhetik. Ez ügyben hozott határozatát tartozik a m. kir. államrendőrség főkapitányi hivatala a székes-főváros tanácsával közölni. Oly vendéglők-, korcsmák- és sorházaknál ellenben, melyeknek nyitvatartása nagyobb utczai mozgalmak esetén a köz- biztonságot, vagy közrendet veszélyeztetné, jogában áll a magy kir. államrendőrség főkapitányi hivatalának saját hatáskörében azonnal is intézkedni s a fönforgó szükség mérvéhez képest tetszésszerinti zárórát megállapítani. A záróra eltörlését a következőképen indokolja a szabályrendelet: A hatóságok s a társadalom karöltve fáradoznak az idegen- forgalom emelésén, de vájjon remélhető-e az idegen-forgalom emelkedése mindaddig, mig a hatóság maga emel gátat a czél megvalósulása elé ? A nyugati nagy világvárosokban — amilyennek mi is szeretjük már magunkat tartani - ahol az idegen- forgalmat még nem csak teremteni kell, hanem ahol már az meg is van.,. Bécset kivéve, záróra sehol sincsen. Nem szükséges tehát az nálunk sem, a kávéházi záróra behozatala pedig erkölcsrendészeti szempontból határozottan veszélyes. Ez csak a bordélyházak s alsóbb rendű mulatóhelyek forgalmának növekedését idézné elő, mert a vendéglő- és kávéházakból kiszorult s még mulatni vágyó közönséget e helyekre kényszerítené, már pedig ezt hatósági intézkedéssel előmozdítani semmi esetre sem volna helyes. A székesfőváros területén levő vendéglőkben, korcsmákban és sorházakban kizárólag rézfuvóhangszerekből és dobbal álló zenekarral való zenélés éjjeli 10 órától kezdve az éjjelen át egyáltalában tilos. , Ezen üzlethelyiségekben vegyes zenekarral ' való zenélés éjjeli 11 óráig van megengedve, de csakis olykép, hogy rézfuvóhangszere- ken és dobokon játszó zenészek száma az összes zenészek számának Va-át meg nem haladhatja. Éjjeli 11 órától éjjeli 1 óráig ezen üzletekben csakis vonós és fafuvó- hangszerekből álló zenekarral szabad játszani. Éjjeli 1 órán túl mindennemű zenélés szigorúan tiltva van. Kávéházak. Ezekre is vonatkozik a fennebbi paragrafus. Kávéháznak csupán azt az üzletet tekinteti a szabályrendelet, a) mely utczai földfeletti helyiségben gyakoroltatik, és amely helyiségnek a vendégek befogadására szolgáló része a mellékhelyiségek (anyagkamara, konyha, illem- ; hely stb.) nélkül legalább 150 négyszög j méter alapterülettel és 4 méternyi magassággal bir s jól szellőztethető. b) amelyben legalább két rendes nagyságú tekeasztal folytonosan a közönség rendelkezésére áll, kivéve a kültelken és szállodákban levő kávéházakat, melyekben egy ! tekeasztal is tartható. Meghatározza, mily ételeket lehet kávéházakban kiszolgálni, u. m.: kávé, tea, | csaja, csokoládé, aludt tej, tejfel, tejszín, i jegeskávé. fagylalt, limonádé, gazeuse, szörp, I szikviz, ásványvíz, továbbá az elősorolt czikkekkel fogyasztatní szokott sütemények, i végre gyümölcs, sajt, vaj, tojás és az ebből készült ételek, hideg és meleg hentesáruk (sonka, fölvágott kolbászok), valamint az I italmérési engedélyben fölsorolt szeszes italok. Amennyiben oly újabb étel-, vagy italnemüek kerülnének forgalomba, melyeknek árusítása a kávéházakban kívánatosnak mutatkozik, erre az engedélyt a tanács az ipartársulat indokolt kérelmére megadhatja. A kávéháziján mint pénztárosnő egy és ugyanazon időben csak egy női személy lehet jelen. A pénztárosnőnek szigorúan tilos a vendégek között szórakozás czéljá- ból időzni, azokkal együtt étkezni, inni s asztalaikhoz odaülni. E tekintetben a felelősség az üzlettulajdonost terheli. Kávémérések. A főváros területén levő összes kávémérési üzletek éjjeli 11 órakor bezárandók, mely időponttól zárt ajtók mögött is vendégeket kiszolgálni tilos. Pálinkamérési üzletek. Az összes pálinkamérési üzletek esti 10 órakor bezárandók és reggeli 4 óráig zárva tartandók. Pálinkamérésekben tilos az italmérési engedély tárgyát képező szeszes italokon kívül bárminemű főzetek (thea grock stb). avagy bárminemű ételek és italok (szódavíz, málnaszörp stb.) kiszolgálása, éjjeli szállás- i adás, lármás dalolás, kártyázás és minden egyéb játék, valamint a zenélés is. Mindezek után javasolja az ügyosztály, hogy ezen előterjesztést tárgyalás és véle- : ményezés végett a kerületi elöljárók érte- , kezletének, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának s az Országos Iparegyesületnek kiadja, netáni észrevételeinek közlése végett pedig a m. kir. államrendőrség főkapitányi hivatalával s az érdekelt ipartársulatokkal közölje a főváros tanácsa. A szabályrendelet ellen vétőket egy koronától : hatszáz koronáig büntetik. Az élelmiszer kiállítás. Említettük, hogy Pinkus és Jelinek bécsi lakosok ajánlatot tettek az „Országos Iparegyesület“-nek, hogy az 1901-ben rendezendő élelmiszer-kiállítást bízzák rájuk. Mi vezérczikkünkben kijelentettük, hogy hazafiatlanság lenne a nyerészkedő bécsiek ajánlatára reflektálni. Megelégedésünkre szolgál, hogy az ajánlat tárgyalására összehívott értekezlet azt nem fogadta el. Az értekezlet, amely julius 14-én volt az országos iparegyesületben, igy folyt le: Az értekezleten, melyet Gelléri Mór igazgató vezetett, jelen- voltak: Lakatos Aladár miniszteri tanácsos, a kereskedelmi múzeum aligazgatója, dr. Kovács Gyula kir. tanácsos, a muzeum aligazgatója, Glück Frigyes igazgatósági tag, Stadler Károly, a vendéglősök és kávésok ipartársulata részéről és Bittner János, a hentesipartestület elnöke, dr. Soltész Adolf titkár. — Elmaradásukat kimentették: Gundel János, a ki vidéken volt, Burger Károly (Hungária), aki külföldön vau és Palkovits Ede. Gelléri Mór igazgató ismertetvén az értekezlet czélját, felolvastatja Pinkus Sándor ajánlatát, megjegyezvén azután, hogy az értekezlet a fölött lesz hivatva véleményt nyilvánítani, hogy ilyen expediensnek a Pinkus-féle ajánlat elfogadható-e? Lakatos Aladár miniszteri tanácsos megjegyzi, hogy a kereskedelemügyi miniszter programmjába vette az iparpártolást és ennek eszközéül rendezik a sorozatos kiállításokat az iparosok megterhelése nélkül. A szóban levő kérdésben még nem ismeri a véleményét, tehát nincs jogosítva hivatalosan nyilatkozni, és csak mint magánember jelenti ki, hogy örömmel üdvözli a kiállítás eszméjét és ambiczionálja is, hogy a Kereskedelmi Muzeum tényező legyen benne. Glück Frigyes kijelenti, hogy úgy a vendéglősök és kávésok ipartársulata, mint a maga nevében beszél, ismeri az ajánlattevőket ; tisztességes emberek, akik már több hasonló kiállítást rendeztek. Nem tartaná azonban valami ideális dolognak, ha nálunk az első ilynemű kiállítást vállalkozók rendeznék, nyilván való nyerészkedési czélzattal. Ami magát a kiállítást illeti, most a viszonyok erre nem a legkedvezőbbek. Azt szeretné az ipartársulat, ha akkor rendeznék a kiállítást, mikor a vendéglősök nemzetközi kongresszusa Budapesten lesz; bog}7 pedig ez mikor lesz, az csak a deczetn- ber hóban Berlinben tartandó idei kongresz- szuson fog eldőlni. Az ipartársulat csak igazán nagyszabású kiállítást tart kívánatosnak, olyant, amely az egész ország élelmezési ügyét felölelje. Az eddig rendezett szakácsművészeti kiállítások csak dekorativ jellegűek voltak, amelyeknek semmi praktikus hasznuk nem volt. Egy nagyszabású kiállítás rendezése azonban nagy munkával járna, s ezért már most volna czélszerii egy bizottságot szervezni az előkészítő munkálatok teljesítésére. Stadler Károly ellene nyilatkozik bármilyen élelmezési kiállításnak. Emlékeztet az ezredévi kiállítás idején az élelmezési csoport rendezésére nézve felmerült nagyszabású tervekre, melyek mind meghiúsultak az érdekelt szakemberek közömbösségén. Ha akkor nem sikerült, most még kevésbbé lehet sikert remélni. Nem lesz mit kiállítani, mert nem lehet összehozni a szükséges aii}’agot az emberek indolencziája miatt. Lakatos Aladár azt hiszi, hogy a mai megbeszélés tárgya annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a benyújtott ajánlat alapján
