Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-06-20 / 12. szám
1900. jimius 20. Vendéglősök Lapja íj I )iiu‘zórck Érdekei Mindnyájan egyért! „Pinczérek Lapja“ Egy mindnyájunkért! A csárda romjain. (Folytatás.) Parragh Gábor a Komlóban és Belez- naiban a magyar népdalénekesekkel is próbálkozott, de a német sängereiokkal nem állta ki a versenyt s a hazafias vállalkozás dugába dőlt. Parragh sokat magyarosított és bogarai daczára a székesfővárosi magyar vendéglős-ipar egyik úttörője, abból az időből, amikor csakugyan fehér holló számba ment a magyar szó. Parragh Gábornál másokat kellett volna említenem, de azért emlékeztem róla előbb, mert átmeneti alak. A patriarchális és modern vendéglős változata. Egy kiveszett typus, aminőt ma már csak népszínművekben találunk. Népszínművet korcsmáros nélkül alig képzelhetünk. Ott van a Liliomfi Kánya uramja, aki a 40-es, 60-as bort is a 18-asból mérette. Ott van a Vén bakkancsos korcs- márosa, akit kiuótáztak: Korcsmáros úr de haragos, Mert az orra borvirágos, Hamis az itcze ö nála, Mégis dupla a krétája... Mikor a magyar élczlapokban, p. o. az Üstökösnek 1861—63-diki évfolyamaiban túlnyomó volt az adoma-rész, a magyar korcsmái élezek fénykorukat érték el. Azóta nemzetközivé lettünk és korcsmái, vendéglői élezeink nem a magyar talajból fakadnak, hanem a FJiegendékből kölcsönözzük. A magyar adomában, a magyar népdalban a csárdás, korcsmáros és vendégfogadós olyan magyarul gondolkodik és tesz, mintha csupa közmondásokból lenne. A foglalkozásukból ered élezés természetük. A korcsmárosok a 'közönséggel sokat foglalkozván, hallanak élezet, okulnak és kiképződnek s erősen kifejlődik náluk a humor. E tekintetben páratlan volt az öreg Barátin (Griff) és az öreg Karikás Miska (Kis pipa), kikről később emlékezem. Az adoma és közmondás tükrözi legjobban vissza a fajt. Az adomában az egyenes magyar gondolkodás jellemzi a magyar korcsmárost; görbe beszéd és görbe cselekedet ott kezdődik, hol már más faj vegyül a csárdához, akikkel már csak foghegyről beszélnek a népdalok hősei. Az ilyen korcsmárossal esett meg, hogy a borkeresztelést azzal fedezte fel a paraszt biró, hogy a kútjába a Nyakiglábnak fü- részport öntött, amiből kitűnt az állapot. A pesti német vendéglősök közül Reisch Pepi volt igen híres élezelő, ki egy budapesti bankár szájába ezeket a szavakat adta: Bald hör ich mich Kossuth, Bald Széchenyi nennen. Und mein Buchhalter Thut mich als Rákóczy verkennen ... Reisch Pepi, gondolom, az Angol királyné bérlője volt, hol először találkozott Kossuth Görgeivel. A magyar vendéglők, korcsmák, csárdák kávéházak története: a magyar művelődés története. Sokszor beszélték meg azt a fehér asztaloknál, a mit a zöld asztal mellett végeztek. Minden egyes vendéglőnek érdekes története van. Sajnos, hogy ezek a történetek javarészben elvesztek. A kik tudták, nem jegyezték fel és nem is élnek már. A hagyományokat úgy kell mások emlékéből összeszedni. Vas Gerebennél, Jokinál, Balás Sándoronál, Abonyi Lajosnál, Degré Alajosnál, Pálffi Albertnál találunk egy-két leírásra, mint valamelyik regény vagy elbeszélés hátterére. Ha egy-egy vendéglős, vendégfogadós, korcsmáros naplót vezetett volna, vagy a törzsvendégek közül valaki, úgy egy tökéletes korrajzunk lehetne, de így csak forgácsokat tudhatunk s a felületes elmefuttatás felbuzdithatja arra a kortársakat s azokat, akik valamit tudnak, hogy közlésre adják. Érdekes az az átalakulás, miből lesz egy vendéglő és mivé lesz. Czimét vájjon az alapító ötletéből kapja-e, vagy a közönség adta ? . . . A közönség által adott czim sokszor nagyon találó, p, o. A mezitláboshoz az ö kunyhójában. A mezitlábos úgy lett mezítlábassá, hogy a külső váczi-úton egy kis bódéban bort és pálinkát mért s egyúttal kutat is ásott magának s mikor valaki jött, lekiáltott a kútba, mire a gazda mezítláb feljött és kiszolgálta a vendéget. így ragadt rajta a mezítlábas, amit ő felhasznált s mikor a Kerepesi-út végén nyitott korcsmát, azt már a mezítlábashoz czimezte. A káposztavágó káposztavágó is volt. Buda egyik legrégibb borárusa, a Schäffler Miskó onnan kapta nevét, mert a déli vasút pályaháza mostani helyén legeltette juhait s ha jött valaki, mérte neki a saját borát. A politikus szatócs szatócs is volt és politizált. Rajta maradt mint szerencsés reklám. A Márványmenyasszonyról a régibb keletű legenda azt mondja, hogy egy igen rideg szivű, büszke leánya volt az első tulajdonosnak, ki nem szerette vőlegényét és folyton márványszivü maradt hozzá. A második hagyomány az, hogy a nemzeti színház zenekara járt ide és itt próbálták meg először Zampát a már- ványkeblü hölyyet eljátszani. A zenekar mindig valami félreeső bormérésekben tartott próbát s igy akadtak a mostani márvány- menyasszony helyiségére. A harmadik hagyomány szerint mind a kettő igaz, megvolt és élt a márványmenyasszony is és az ő életében járt ide a zenekar és játszotta el először a márványkeblü hölyyet. Hogy honnan keletkezett egy-egy ezég- elnevezés, az érdekes kortörténeti adat és jellemzi a kor hangulatát és annak, a ki a csárda romjain elmélkedik, e felett is elmélkednie kell. A század elejéig az állatok és növények nevei uralkodtak. Három alma, Három rózsa, Oroszlán, Griff, Arany sas, Vörös ökör, Fehér ló, Hattyú, stb. Ekkor azután a történeti hangulat emelkedett és elnevezték a történetből, vagy szereplőiről : Római császár, Nádor, Hét választó, Két korona, Angol királyné, István föherczeg, később Európa. A nagyobb városok telkein levőket Körös, Debreczen, Kecskemét városaihoz, evvel is hirdetve a helyi hazafiságot s a helyi büszkeséget. Napjainkban azután nemzetközi neveket vettek fel, a mi a modern életben való átalakulást és a múlttal való gyors és nem mindig helyes szakítást jelenti: Metropol, Royal, Continental, Central, Orient stb. stb. Hazafiasabbak ilyen hangzásunk, a Hungária és a Pannónia. A legelső külföldi városokra való keresztelés volt a Páris városa, London városa. Ma már a szállodákon és vendégfogadókon kívül a nagyobb éttermeknek nincs czime, p. o. Vendéglő a Csigához, Komlókerthez, Hársfához: csak a régieket tartották meg, mint p. o. a Virágcsokor, Korona, Kis Pipa stb. Ma a neveket használják, p. o. Muhr György nagy vendéglője, Hippiért Lajos étterme, Csalómigi étterme és igy tovább. Elfogytak jobbára az úgynevezett szállók is, p. o. Becsületes csizmadialegények szállója, a bádogoslegények szállója, mint a. herbergek, a mi helyett ma annál több az egyesületek hivatalos helyiségei a kisebb és nagyobb korcsmák. Ez az átnézete a vendéglők fejlődésé- sének a Laczikonyhától kezdve a csárdám és korcsmán keresztül egészen a mai kor színvonaláig. (Folytatása következik.)
