Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-01-20 / 2. szám
1 Yl-ik évfolyam. 1900. 2. szám. Budapest, január 20-án. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 99 P1MCZEKER LAPJAI A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéházi segédek érdekeit felkaroló szakközlöny. Az első magyar orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete'-, a „budapesti kávébáz segéd egylet , a „Szatmár-Nómeti pinczér-egylet" a „Székesfejérvári pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a „Győri pinczér-egylet“, a „E,évkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok-egyesület“-ének, az „újvidék szállodások-, vendéglősök és kávésok ipartársulat“-ának, a „Miskolczi pinczémegylet“-nek, a „Kassai vendéglősök,- kávésok,- korcsmárosok- és pinczérek-egylet“-ének és a „Székesfejéri vendéglősök-, kávésok és italmérők ipartársulat “-ánák és az „újpesti szállodások-, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulat“-ának HIVATALOS KÖZLÖNYE. I Megjelenik havonkint kétszer, minden hó 5-en es 20-an. Előfizetési ár: < Egész évre ... 12 kor. { Félévre ..... 8 kor. j Háromnegyed évre 9 „ i Évnegyedre ... 3 „ j aptulajdonos és felelős szeikesztő: IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII. kerület, Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Merénylet a vendéglősök ellen. Az uj évvel életbe lépett az uj italmérési törvény s ezzel a miniszteri és hatósági rendeletek özöne. Az egészségügyi és rendőri felügyeletre vonatkozó ministeri rendeletnek mostani számunkban egész terjedelmű közlését megkezdettük. Hogy ebben a rendeletben menynyi absurdum van, hogy mennyire nyűgözi a vendéglősöket s általában az italmérő iparosokat, arról más alkalommal beszélünk; most csak azt a sajátos tünetet tesszük szó tárgyává, hogy ez a törvény s ezek a rendeletek minő hatással voltak a közönségre. A sajtóban ezzel az alkalommal különösebben foglalkoztak a mi iparunkkal, oly gyanúsításokat és követelményeket hangoztatva, a melyek a mennyire megszégyenítők, annyira íenyegetők iparunk érdekeire. Az uj törvény és rendeletek súlyosítják helyzetünket, növelik felelősségünket; tehát igen természetes, hogy szaktárcáink körében közös érdekeik védelmére mozgalmak indultak meg. Ilyen az a mozgalom is, a mely az előkelőbb vendéglősök, az éttermek tulajdonosai körében keletkezett. Ezek a vendéglősök ugyanis egyrészt versenyzésből, másrészt azért, hogy a kóznyomoron segítsenek, a szegény tanulók és kis hivatalnokok számára kedvezményes jegyfüzeteket bocsátottak ki az étkezésre. Ezt a kedvezményt néhány év alatt megismerte az egész közönség s a vagyonos osztályhoz tartozók is megkövetelték, hogy abban részesüljenek. Ez a követelmény annyira általánossá lett, hogy e miatt a vendéglősök károsodása napról-napra nagyobbá és nagyobbá lett. Minthogy a nép rohamos szegényedése s a közterhek nagyobbodása iparunkat válságos helyzetbe döntötte, a jegyfüzetes kedvezmény elviselhetlen teherré vált. Ebből az okból több érdekelt vendéglős tanácskozásra gyűlt ösz- sze, hogy közös megállapodással segítsenek a bajon. Abban állapodtak meg, hogy a kedvezményes jegy füzetek árát 10—20 százalékkal fölemelik. A „Nemzeti Újság« czimü lap erre dörgedelmes, sértő gúnytól duzzadó czikkel rontott a vendéglősöknek. Hogy minő igaztalan és dehones- táló ránk, vendéglősökre ennek az újságnak a támadása, arról szolgáljanak Ízelítőül a fulánkos czikkely- nek imitt következő passzusai: „Meri-e valaki állítani, hogy a budapesti vendéglőkben olcsón lehet étkezni ? Talán még olyan ember sem találkozik, ki azt merné állítani, hogy drágán, de jól, mert igazság szerint csak egyetlen kritika áll helyt, a Pázmándy Dénes kritikája: drága és rossz! Szegényebb sorsú ember vendéglőbe nem mehet étkezni. Egy darabka kiáztatott, ízetlen marhahús 20— 30 krajczár, a levesnek nevezett meleg viz, vagy moslék 5—8 kr., egy kanálnyi főzelék 6—10 kr., és ha egy falatnyi rossz disznóhus is van rajta 16—25 krajczár. A sültekről, tésztákról nem szólunk, a szegény ember ebédjéről beszélünk; arról az ebédről, a mely a magát tisztességes helynek tartó legolcsóbb korcsmában egy kicsike darabka kenyérrel együtt 33 krba kerül Ha ebhez bort vagy sört nem iszik, a vendéglős nézi ki, ha borravalókat nem ad, a pinczérek ádáz haragját ébreszti fel. Mondják meg őszintén vendéglős urak, ha ebből a 33 krajczárból 6 kraj- czárt elengednek, lehet-e 27 krajczárból ilyen ebédet adni vagy sem ? Bizony hogy lehet, mert ez semmit sem ér, éppen csak arra való, hogy valaki megcsalja a gyomrát vele. És most önök előállnak és lakat alá teszik a bérletkönyvecskét, melyekből az a meg nem vetendő haszon háramlott önökre, hogy egy összegben előre dugták zsebre az önökre szoruló szegény halandó pénzét és hogy ezt a vendéget, ha moslékkal traktálták is, addig a mig követelését le nem ette, vendegüknek nevezhették. Hiszen ez a határozat — csakhamar be fogják látni — önöknek többet árt, mint a vendéglőbe járóknak, nem is ezért Ítéljük el önöket, hanem azért, hogy önök elég vakmerők egyrészt a vendégekkel szemben karteleket szervezni, másrészt pedig azt hinni, hogy gyalázatos ételükért nemcsak megfizettethetik az embert, hanem még igazolásra is felszólíthatják.“ Hogy a hírlapírói komolysághoz mennyire illik ilyen, a társadalomnak egy nagy és hasznos osztályát compromittáló támadás, a melynek az alapját merő tájékozatlanság és valótlanság képezi, azt a közvélemény Ítéletére bízzuk; itt csak azt jegyezzük meg, hogy ez a kirohanás még akkor sem volna jogosult, ha a czikk állításai és vádjai mind igazak volnának is. Ha valaki valahol drágálja és rosszalja az ételt, az egyszerűen nem megy oda étkezni. Jót cselekedni emberség dolga; a közjóért áldozni, a nyomort enyhíteni társadalmi érdek ugyan, de jótékonyság gyakorlására, áldozat hozatalára senki sem kényszeríthető, legkevéshbé az, a ki maga is mostoha viszonyok között tengődik. A vendéglősök, a mig tehették, áldoztak, jót tettek önszántukból; tehát meg nem támadhatók akkor, a mikor a szomorú viszonyok, az üzletek pangásának nyomása alatt kénytelenek azt konstatálni, hogy a íorgalom nagy mérvű megcsapMiii számunk 12 oldal.
