Vendéglősök Lapja, 1899 (15. évfolyam, 2-24. szám)

1899-04-05 / 7. szám

6 Vendéglősök Lapja 1899. április 5. alapokra m gépitsék a dunántúli vendéglő­sök és pinczérek szövetségét, mely hivatva lesz az Országos vend. és pinczérek egye­sületét, megalkotni. Örvendetes hirt kell regisztrálunk a N.-Kanizsai vendéglősök, kávésok, mészá­rosok, pinczérek segélyzö és elhelyező egy­lete valamint a Veszprémi vendéglősök és pinczérek megkeresték a Szombathelyieket, hogy adjanak nekik informácziót úgy a szakegyesület mint az (lhelyezési ügy to­vábbá a nyugdíj és az iskola ügyekben. A kért felvilágosítást f. hó 15-ig meg­tartandó alakuló ülés után a derék szom­bathelyiek megfogják adni még pedig az újonnan szerkesztett és most felterjesztett alapszabályok megküldésével. Persze igyen elhelyezésről szó sem lehet benne. A szombathelyi pinczérek ma­gyar asztaltársasága a Horváth Boldizsár szoboralapjára újabban ismét 20 frt ado­mányozott igy tehát az előbbi 130 frt — 150-re emelkedett. Nem lesz érdektelen itt megjegyezni, hogy az előbbi 130 frtot még Horváth Boldizsár életében helyezték el H. B jegy alatt a takarék pénztárba abból a czélból, hogy e derék államférfinak, halála után szobor emeltessék s most. a szobor alapra eme könyvre folynak be az összes adományok. — Halálozások. Skergula Balázs szak- társnnkat, a párkány-nánai vasúti vendéglő főpinezérét érzékeny családi veszteség érte forrón szeretett szép ifjú nejének született Petrucsek Mariska úrnőnek elhunytával. A boldogultat a budapesti „Vörös Kereszt“ kórházból nagyszámú ismerősök kisérték az öröknyugalom helyére. Ott v. Itak: Kiss Lajos „Orient“ szállodás, Gombár János, Váradi Ignácz, Stróhrügel Adolf, Németh K. stb. — Szőllősy Sándor budapesti kávés életének 27-ik évében jobblétre szenderült. A korán elhunyt kávéháztulajdonos hosszabb ideig volt alkalmazva a „Balaton“ „Elite“ „Abazzia“ és a „Keleti“ kávéházban. — Lichter Lajos fővárosi vendéglős a központi vasúti vendéglő egykori fizető pinezére éle­tének 49-ik évében múlt hónap 24-ikén el­hunyt. — Prisztács János zuglói vendéglős múlt hó 22-.kén 56 éves korában jobblétre szenderült. Béke poraikra ! — Vendéglő átvétel. A budapesti „Fehér-ló“ szálloda ujonan átalakított ét­termeit Grecsák Róbert kiváló szaktársunk vette bérbe. Grecsák szaktársunk nagy gon­dot fordít a közönség igényeinek kielégíté­sére s azért ajánljuk őt a vidékiek figyel­mébe is­— Üzleti hírek. Rigó József ismert főpinezér Budapesten az „Orient“ kávéház föpinezéri állását foglalta el. — Németh Károly jeles szaktársunk a városligeti Ger- beaud-félc díszes kávéházi helyiség főpin- ezéri állását foglalta el. — StiasztnyK ároly Miskolczon a Seper-féle nagyszálloda fő- pinezéri állását vette át. — Máthé Lajos Kalocsán föpinezéri állási nyert. — Köszönet nyilvánítás. Mind­azon t. jóbarátaim és ismerőseim, kik boldog emlékezetű nőm temetési végtisztességtételén személyesen megjelentek, vagy részvétüket kifejezni szívesek voltak s ezáltal az enge- met ért nagy családi bánatomban vigasztalni igyekeztek, fogadják ez utón egyenként és összesen legmélyebb köszönetem kifejezését. Párkány-Nána. 1899 márczius hó.- Skergula Balázs főpinezér. CSARNOK. Szerelmem. Irta : Kiss Mihály, a Népszínház tagja. Iíózsa nyílott a szivemben, A szerelem rózsája, Meg van csalva, el van hagyva . . . Nem talált viszonzásra. Lánczfüzér a szív szerelme, Egymást űzi, kergeti, Ördög játszik a szivekkel . . . Mig pokolnak megnyeri Egy lakója, az, a ki tud, Hőn szeretni, feledni. A magányban reménykedve Szívből sírni, szenvedni. Kikaczagja a világot, Megsiratja szerelmét. Azt gondolják, bogy már őrült . . . Gyógyítja szivét, lelkét. így vergődöm éjjel, nappal, Bubánattól környezve. Gyűlölve a vetélytársam, S téged forrón szeretve. Nincs nyugalmam, mig siratlak, Szivem csak érted dobban Földben, menyben, vagy pokolban — Én szeretlek legjobban. Kedves. Kedves az anyának csecsemője csókja, Gyermeknek a játék, leánynak a rózsa, Üdítő harmatcsepp most fakadt virágon, Dal a tele szívnek, költőnek az álom : Kedves a müvészvek első alkotása, Elcsüggedt betegnek életujulása . . . Kedvesebb voltál te mindenkinél nékem, Szeretve titokban, epedve, félénken S olyan végtelenül, a mily végzetesen Én édes angyalom, kedves szerelmesem ! NYÍLT TÉR.*) Ügynöki panasz. Újabb idő óta azon sajnos tapasztalatra jöttem, hogy az „Újkor“ czimit országos pinezér lap állandó rovatot nyitott a pinezér urak panaszainak (néha jogtalan) beiktatá­sára, most már azon kérdéssel fordulok az „Újkor“ szerkesztőjéhez, hogy mikor lesz hajlandó az ügynökök jogos és méltányos panaszainak beiktatására is egy állandó rovatot rendelkezésükre bocsájtani ? Nem szokásom ugyan evvel a témával foglalkozni, azonban én is bátorkodom ala. pos és jogos panaszommal a nyilványosság elé lépni, és remélem is, hogy minden egyes szakember, — ha őszinte és lelkismeretes — teljesen vélem egy nézeten van. Igazolom, hogy ügynöki működésem ideje alatt (ami már 12 éve) egy szakember sem vádolhat avval, hogy egyátalan hono­ráriumot kitűztem volna, de legkevésbbé — az .Újkor“ állítása szerint — zsarolásokat követnénk el, — sőt mi több minden egyes alkalommal az elhelyezendő pinezér ur bölcs belátására bízom a honorarium fize­tését és minden egyes általam elhelyezett egyénnek az adott honoráriumot nyolez napon belül minden további kérdezősködés és a kész költségek levonása nélkül visszaadom, ugyhiszem már méltányosabban eljárni le­hetetlen. De most már azon kérdéssel fordulok a t. szaktársakhoz, hogy vájjon hol ma­radnak a mi jogaink ? I. Fenti állításaim igazolására bátor­kodók egy igen derék, testei lélekkel felru­házott főpinezér ? ? humánus eljárását felhozni. Én alolirott 1898. November hó 11-én Triznay Gyula szegedi lakos kisded főpin- ezért elhelyeztem Pártos Adolf makói kávés úrhoz föpinezéri minőségben, mely állást 1898. Január hó végéig meg is tartotta azonban megfeledkezett arról, hogy van Sze­gedébe is egy szegény családos pinezénügy- nök, kinek becsületszavát (?) adta, hogy 14 nap lefolyása után köteleségének eleget teend ! Én teljesen bíztam az adott becsü­letszavában és nyugodtan vártam a kiérde­melt honoráriumot, mig végre 372 hó lefolyása után nyugodtan megérkezett a fent, állomásról, a helyett hogy jött és rendezte volna a vélem szemben kötelezettségű ügyét kitért. Mit szól ehhez a t. „Újkor“ ? Én alolirott a jogomat annyiban érvényesítettem! I hogy a községi bíróságnál beperesitettem | egy frt készkiadásra és 75 kr. cselédszerző díjért amit is megítéltek, mely összeget nyomban a szegedi szegényalap javára át­adtam. Tehát ez ugyebár szép eljárás egy főpinezértöl ? Miért nem ad helyett ez „Új­kor“ az ilyen panasznak? Volna még több ilyen hasonló esetem, azonban gyűjtöm az adatokat, hogy az „Újkor“ annak idején némileg informálva legyen az ügynökök jogos követeléseiről is. Kijelentem tehát, hogy mindaddig mig Triznay Gyula pinezér (jelenleg nincs iva­déka) vélem szemben a kötelezetségét nem rendezi, minden egyes kartársat figyelmez­tetni fogok, hogy óvakodjon bárhová is fenti gentri-pinezért elöleges honorárium lefizetése előtt elhelyezni, mert hasonlókép bánna el véle, mert már ez az én esetem nem az első. Kokor Adolf s. k. (Özv. Winkler Alajosné utóda pinezér- ügynöksége Szegeden.) Boreladás. 150 Hektoliter saját termelésű vörös és fehér 1897. és 1898. borok kaphatók Szakolczún, özv. Mitták Nándornénál.

Next

/
Thumbnails
Contents