Vendéglősök Lapja, 1899 (15. évfolyam, 2-24. szám)

1899-10-20 / 20. szám

1899. október 20. ötvenezer nyereményéről számol be. Hatalmas összegekről, a melyek jómódot és vagyont visznek a közönségbe. Még a milliót is lehozta a lehe­tetlen ábrándok közül az elérhető' valószinüség világába. — A Borászati Lapok zsebnap­tára már megjelent, a hét folyamán kerül vasúti rutánkint expediálás alá. A zseb­naptár tartalmazza az összes törvényeket, melyek a szőlősgazdákat érdeklik, az összes szőllőmivelési intézmények és szerve­zetek részletes ismertetését, a szőllőtermelés és borkezelés fontosabb szabályait, azonkí­vül pedig számos táblázatot tartalmaz a szőllő, szőlőiskolák, anyatelepek és borpin- czék adatainak feljegyzésére, minélfogva ilyennek bírása minden szőlősgazdára nézve nélkülözhetetlen. Az E. M. K. E.-gyujtó. A temes­vári „Gyula- kocsikenőcs- és vegy-technikai gyár‘s igazgatósága a következő levelet intézte szer­kesztőségünkhöz: Temesvár, 1899. okt. 6. Igen tisztelt szerkesztő ur. Köszönettel nyugtáztatjuk b. lapja vé elét és gyártmányunk érdekében közölt czikkjeért hálánknak adunk kifejezést- Biztosíthatjuk, hogy a magyar vendéglősök tá­mogatása nehéz küzdelmünkben a külföldi ver­seny ellen jól esik és kérjük továbbra is szives pártfogásukat. Kiváló tisztelettel temesvári első gyufa- kocsikenőcs- és vegytechnikai gyár rész­vény társaság. Szana. Újból kérjük á vendég­lősöket, hogy a nagy nemzeti czélra, a fenye­getett erdélyrészi magyarság védelmére való tekintetből Emke-gyufát használjanak. NYÍLT-TÉR.*) Az „ÚJKOR“ tekintetes szerkesztőségének Szegeden. Kaposvár,- 1898. október 6-án Engedje meg a tek. szerkesztő ur azt, hogy b. lapjában megjelent és napvilágot látott „Bajos dolgok“ cztmü czikkükre az alábibakban válaszoljak. Első sorban is ki kell jelentenem azt, hogy nem azért fogom meg a tollat, hogy esetleg pál- czát törjek az ön b. lapja felett, sem pedig azért, hogy én holmi hírlapi polémiába kezdjek Önnel, mert sem az egyikhez, sem a másikhoz semmi kedvem és akaratom nincsen és az esetleg ebből eredő viszonválaszra sem válaszolni, sem nyilatkozni nem fogok, mert én ezzel az ügyet reám nézve befejezettnek tekintem. Ön t. szerkesztő ur ki az „Újkor“ élén áll, tudom, nem azért fogta meg a kalapács nyelét, hogy esetleg műhelye elé kiállva, azzal szobrot ábrázoljon oda, hanem azért, hogy azt a gyümölcsöt, melyet tisztességes munkával meg­keress, élvezze. Már pedig Ön, t. szerkesztő ur nagyon téved, ha azt hiszi, hogy az ilyen nem mindennapi munka után még gyümölcsöt is fog élvezni, nem, soha, mert azt a kovácsot is meg­sebezheti az esetleg visszapattanó szikra, a ki még oly jól kezeli is a kalapácsot és az akkor mérgében sem nem veri, sem nem üti, de még jobban a tüzbe sem dobja azt a vasat, melyet megmunkálni óhajtott. Hanem Ön, t. szerkssztő ur, igen is igy *) E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk. tesz b. lapjában : üt, ver és világgá kürtői olyan ostobaságot, mely talán a valóságnak sem felel meg egészen és amely éppenséggel senkinek útjá­ban nem áll és még önérzetét sem sérti. Csodá­latos is az, hogy az olyan dolgok Önnek, t. szer" kesztő ur, szemet szúrnak, ami éppenséggel lényegtelen és az olyan ami lényeges az nem# És mind ezt miért teszi ? Csak azért, mert én és hozzátartozóim kinyilatkoztatjuk, hogy nem vagyunk hajlandók az „Újkor“ eszméjét a magunkévá tenni és arra előfizetni, mert mi ebből semmiféle javunkat nem látjuk. Tartana inkább az igen t. szerkesztő ur szem előtt olyan piuczéreket, kik ezelőtt talán kereskedők, suszterek, szabók, és az utczán set­tenkedő munkakerülők voltak, a kiket oly sokszor belebujtatnak, vagy ők maguk is belebujnak egy ócska fekete frakkba és felcsapnak pinczéreknek. j És még ezután jobban tenné az igen t. szerkesztő ur, ha az ilyen rögtönzött pinczérek ellen nyitna teret b. lapjában ezeknek a kikü­szöbölése végett és hagyna békét az olyan tisz­tességes és becsületes munkásnak, ki üzletét kitanulta, szenvedett érette és a ki az üzletben hiven és minden odaadással teljesiti kötelességét. Mert az ilyen nem mindennapi czikkekkel, melyek b. lapjában úgyis nagy tért foglalnak el, meg­mételyezik azoknak a rögtönzött pinczéreknek, kiknek úgysem tiszta a lelkiismeretük, egész valóját és ezek azlán teljes odaadással élnek a szoczializmus eszméjének, sőt tovább megyek ; az ilyen rögtönzött pinczérek aztán visszaélnek a mások jó hírnevével is. Ezért oly nehéz a mi szakmánkban a nagyon elterjedt rossz véleményt rólunk elhárítani és magunkat a n. é. közönség­gel megszerettetni. Ezek veszik el előlünk a kenyeret, ezek piszkolják és szenyezik be jó hírnevünket és ezek élnek azután vissza a n. é. vendég-közönséggel is és ezek azok az urak, a kikkel azután a napilapok hasábjain, a rendőri és törvényszéki rovatban is oly sokszor vagyunk kénytelenek találkozni. Mert a tisztességes és becsületes munkás, ki szakmáját teljesen kitanulta és abból magát fentartani igyekszik, az tudja, hogy henyélésseb járdakoptatással és az utczán való ácsorgással nem keresheti meg kenyerét, hanem csak szor­galmas és kitartó munkával. Az „Újkor“ nem képes arra, hogy azt, a mit a „Régi kor“ adott nekünk, kiküszöbölje, azt ugyanis, hogy nem minden arany a mi fény­lik és azt, hogy Ígérni szép szó, de beváltani nem jó. Már pedig az Ön b. lapja fényesen igér mézes mázos szavak kíséretében egy újabb hajnal­hasadást és ime már két éve, hogy az „Ujkor“-ral találkozunk és még mindig az a változatlan „Régi kor“ van szemünk előtt. Kérdem most már, hát mit adott a két év alatt? semmit, vagyis édes keveset a „szelleménél “ Hiába az Ön lármája, hiába az Ön kiabá­lása, mi megmaradunk a mi „Régi koriunknál, mert ezen nem változtathat senki más, mint a jóságos Isién a fejünk felett és hiába kürtöl világgá, t. szerkesztő ur akármit, mi még sem fizetünk elő az Ön b. lapjára. Ennyit és nem többet a tiszta igazságért. Tisztelettel Knopíler Mihály a „Fiume“ kávéház főpinczére Kaposvárott. Menjünk a Zuglóin TÁBORY FERENCZ a Schatz-féle nagysörcsarnokb VII., Csömöri-ut 150. sz. Gyere pajtás menjünk ki a Zuglóba, Vidám kedvre felpezsdítő uj borra! Hűl a levél az idő már őszre jár Bájos dalát, vig énekét nem hallatja a ma( Ha ki megyünk keressük fel Táboryt Bora, söre bennünket majd felhevit, Az éjjeli villanyost ha lekéssük: E kis utat gyalog is megtehetjük. Korcsolyázni is lehet ö nála, Ottan áll a sikamlós jégpálya. Deli hölgyek, ifjú szép legények ! Ott szövődnek szerelmi regények. Védő I>ezso Eladó vendéglő. Puszta-Szent-Lőrinczen, a Guttma féle telepen egy 340Ü öl területen lev négy utczára szóló vendéglő-épül örök áron szabadkézből 6500 frt< a tulajdonos özvegysége folytán ázom eladó. A vendéglői üzlet egyike a körn leglátogatottabb üzleteinek, miről a v( szándékozók a helyszínén meggyőződhet, vagy a szomszéd háztulajdonosoktól az iiz forgalom felöl tudakozódhatnak. Bővebb világositást,, a Vendéglősök Lapja“ kiadóh tala ad. MUST a budai hegyvidék egy 10 holdas < vany-telepén. (körülbelül 150 hliter) te nyíre mézes-fehér, burgundies opor a szőlő teljesen egészséges, most kezd é eladó. Mint szőlő is megvehető. Budape kocsi fuvar á hl. must 40 krajezár, vasi szőlőhöz köves utón 7 kilométer. Felvilágosítást ad a „BORÁSZATI LAPOK KIADÓHIVATALA. —•*> BUDAPESTÉ KÖZTELEK.

Next

/
Thumbnails
Contents