Vendéglősök Lapja, 1899 (15. évfolyam, 2-24. szám)

1899-09-05 / 17. szám

4 Vendéglősök Lapja. 1899. szeptember 5. sem fizetnek, mig a vendéglősök agyon vannak adózva a semmiért. Erre kérem a kongresszus figyelmét felhív­ni, hogy erről világosítsák fel a minisztert és kérjék, hogy a mennyire lehet, segítsen a mi si­lány helyzetünkön igy érhetjük el azt, hogy mindnyájan összetartsunk, ha látjuk, hogy a vi­dék helyzete is részesül valami figyelembe. Felké­rem t. Szerkesztő urat, hogy hasson oda b. lap­jában, hogy e pár szavam meghallgatást érde­meljen és azt megfontolva odahasson, hogy jó elintézést nyerjen. Még sokat Írhatnék, de nem akarom tovább terhelni. Maradok kiváló tisztelettel Gyulán, 1899 augusztus 31. László Antal A Központi szálló“ tulajonosa. A korcsmárosok ipara. Ezzel a czimmel egy közleményt olvas­tunk a lapokban, a melyből az tetszik ki, hogy a vendéglős-foglalkozást idáig nem számították az „iparihoz. A közlemény igy hangzik : A kereskedelmi miniszter az állami ital mérési jövedékről szóló törvény alapján kimondotta, hogy a szeszes italokkal foglal­kozók üzlete, a bormérés, korcsma, sörház, és pálinkamérés nem ipari üzlet s igy az engedelmet nem az iparhatóság, hanem a pénzügyi hatóság adja meg. A rendelet sok zavarra és visszaélésre adott alkalmat. He­gedűs Sándor kereskedelmi miniszter ma meg változtatta a rendeletet. Kimon­dotta a miniszter, hogy a pénzügyi hatóság csak az üzlet gyakorlásának a föltételeire adja meg az engedel­met. egyébként pedig erre az üzletekre is az ipartörvény határozatai érvényesek. Ennek alapján felhívja a miniszter az iparhatóságo­kat, intézkedjenek, hogy az ezekben az üz­letekben alkalmazottak záros határidőn belül munkakönyvét szerezzenek s hogy ezekre az alkalmazottakra is szól a kerületi betegsegitö pénztárakról szóló törvény. Ez a rendelet egyrészt elszomorító, mert azt igazolja, hogy a vendéglősök Mo­hamed koporsójaként ég és föld között lebeg­tek : sem iparosok, sem kereskedők nem voltak. Ezután talán lesz valami belőlük, különösen, ha szaktársaink mostani lapunk­nak a ,,Képesítés“-röl szóló czikkelyét megszívlelik, Szóda-zóna, Az olvasó bizonyára csodálkozva kérdi’ micsoda újdonsült tréfa lehet ez aszódd zóna ? Börziáner és más spekuláns polgár­társaink, valószínűleg, mielőtt ezt a czikket elolvasnák, lázasan kutatják a lapok közgaz­dasági rovatát, megtudandók, mennyire emel­kedett a közhasználatnak örvendő szóda ér­téke, s mi módon lehetne abból könnyű szer­rel nagy hasznot kovácsolni. A szóda-bánya ugyanis a földkerekségén rengeteg helyen dominál és kiaknázhatlan, akár csak az — emberi hiúság. Általános megnyugtatásul sietek meg jegyezni, hogy ezúttal nem valami újabb szóda-bányáról, nem is azjugynevezett/c?/.- tya-mosó szóda-sóról, hanem az álta­lában mindenkire káros hatású, szódavízről van szó. Paradicsombeli ősszülénktől örökölt hiba, hogy az ember minden élvezeti czikkért csakis akkor sóvárog, ha az rossz és — drága. A világ összes tudósai, tudvalevőleg azon fáradoztak és fárad >znak mindig, hogy az emberi közjólétet előmozdítsák. A ter­mészet titkainak fárasztó kutatásai közben a világ-anyag elemei közt felfedezték a szénsavat is. Nem volt nehéz ezt a vegyi anyagot megtalálni: hiszen benne vagyon ez az állat- és növényvilág élet-proczedu- rájában : állat és növény életműködése köz­ben szénsavat lehel ki és pedig nagy meny- nyiségben. Ez a szénsav fejlesztés termé­szetesen nem azért történik, mintha a szén­sav nagy menyiségére állatnak és növény­nek szüksége volna. Mindenki tudja, hogy lakszobáink mész- oxyd kérge, magyarán mondva, a meszelés által képezett réteg, lebeleteink által csak­hamar krétává, vagyis szénsavas mészszé változik. Azt is tudjuk, hogy az erjedő must gyorsan és nagymennyiségű szénsavat fej­leszt, s hogy ilyenkor veszedelmes ujborral telt pinczében tartózkodni, mert a kifejlődő gáz-méreg, a szénsav eloltja az égő gyertyá­val együttesen az ember életét is. De miként minden felfedezett méreg­nek megvan a rósz hatása, megvan a jó hatása is. Számos méregtartalmu anyagban ott találjuk az életmentő gyógyszert. Ilyen hatalmas méreg és kitűnő gyógyszer egy­aránt a szénsav, ha okszerüleg használják. Az élelmes és mulatni szerető fran- czia már régen felhasználta a szénsav elő­nyeit. Champagne tartomány szőleinek ned­vét nem engedték e szénsavtól megszaba­dulni ; palaczkokba zárva a szőlő-nektárt, meggátolták azt az erjedéstől és ezzel a manipuláczióval megteremtették a minden­kor isteníteni szokott sámpányit, melyet nem nélkülözhet azóta a fejedelmi asztal, sem az élvezni vágyó proletár. Nem tartozik a czikk keretébe, hogy a hírhedt sampányival akár mint gyógyító, üdítő itallal, akár mint az élvezetek, helyesebben mondva grand-murik nélkülözhetlen ténye­zőjével foglalkozzunk : csak annyit mondunk róla. hogy a súinpányi, vagyis a pezs­gő-bor, a maga eredeti, tiszta mivoltában s kellő mértékben élvezve kitűnő ital, úgy­szólván — orvosság. Éppen ezt a jó oldalát használta fel a kapzsiság arra, hogy a pezs- göbort hamisitsa és mesterséges utón ál­lítsa elő. A pezsgőbor hamisítása közben szü­letett meg az idea. a vizet is szénsavval telíteni, s mint üdítő italt, az emberiség részére forgalomba hozni, olcsó pénzért, a drága egészsége kárára. Valami harmincz éve, hogy a szóda­víz forgalomba jött, s onnét kiszorítani igyekezett a kitűnő szénsavas ás­ványvizeket. Azóta aztán rohamosan el­terjedt széles e világon, s mostanság még a proletár sem igen kér már bort a korcsmában, hanem spricczert. Kitűnő savanyuviz-forrásainlc vize ma­napság már külföldre vándorol; ott jobban megbecsülik mint Magyarországon, a spricz- czerelc honában. Nálunk az olcsónak tartott szódaviz az éltető elemek fő-arkánumaként szerepül. Újabban még a sört is szénsav közremű­ködésével kergetik ki a hordóból, nehogy a sörnek a salakja megmaradjon, hanem hadd igya meg a szomjas polgártárs a szemetet is drága pénzéért. A szénsavtól csapoltatott sör mindig habzik, ha négy hét óta őrizte is az árpalé a hordót ; fölfrissül a szénsav­tól, ha még olyan régi is. Ebben a fölfris- siilesben aztán egyedül a korcsma levegőjé­nek régi szemetje és piszka a minden ron- daságokat különösen kedvelő baczillusokkal. Szódaviz-fröcscsök és szénsavval telitett sörkedvelők épülésére elmondjuk röviden, hogyan készül az a szénsav Magyar- országon. Mielőtt a leíráshoz fogunk, röviden el mondjuk, hogy bár mesterségen, vegyi utón lehetséges úgynevezett vegytiszta szénsavat előállítani ; de sem a természetes pezsgő bort, sem a természetes pezsgő ásvány­vizeket emberi kéz a világ minden ve­gyi tudományának kapcsán sem képes megteremteni, úgy, ahogy azt a természet titkos teremtő ereje produkálja. Az emberi gyarlóságnak a netovábbja ez a tévhit, mintha a természetes szénsavas italokat mesterségesekkel helyettesíteni le­hetséges. Lehetséges igen, de fölöttébb káros. Föntebb emlitettük, hogy vegytiszta szénsavat lehet előállítani Ez az eljárás azonban tudományos szakképzettségen kí­vül, költséges is. Az a megszámithatlan pezsgő-limo­nádé és széjdaviz gyár, melynek tulaj­donosai legnagyobb részben bevándorolt egyének, kiérdem ült boltosok stb., bizony nem törődnek a szénsav vegytisztaságával, mikor még az önmaguk tisztaságával is ha­dilábon állanak. Évtizedek óta panaszok érik egymást a szódaviz gyárosok ellen; a kormány is megrendszabályozta őket, de az állapot még mindég a — mádi zsidói. A szódaviz-masmák, palaczkok, helyi­ségek még mindég rosszak: piszkosak és egészségtelenek. Az elkobzott ólomtartalmú szifonok újra forgalomba kerülnek; a szódavizek készítése is a régi mód szerint történik ; a szódagyárak ellenőrzése is csak — álom. Hanem sajnos, nem álom az, miként terjednek minálunk a ragályos és fertőző betegségek. Bebizonyult tény ugyanis, hogy csak Budapestről szóljunk, — az összes vi­lágvárosok közt közegészségügyi szem­pontból Magyarország székes fővárosa áll a legutolsó helyen, [tt történik ugyanis a legtöbb halálozás ragá'yos és fertőző be­tegségekben, holott pedig Budapest, egész­ségi szempontból kedvező éghajlati viszo­nyok tekintetében a világ öszszes fővárosai közt legelső helyen áll : Ezt mondja a statisztika, melynek ránk nézve elszomorító adataihoz nem csekély mértékben hozzájá­rul az a körülmény, hogy a hazánkban tul- mértékben elterjedt szódavíz-élvezet forrásai egyúttal a fertőző és ragályos betegségek baczilusainak is a termelő fészkei. Lássuk csak ezt a szódaviz gyártást. A szódaviz készítéséhez vegytiszta kettedszénsavas natrium és hasonló tiszta­ságii kénsav helyett dolomitot, gyakran maltert, piszkos kréta-hulladékot és nyers vitriolt használnak. A fejlesztő készülékből kitóduló szénsavgáznak mosó palaczkokon át, megtisztittatva minden idegen anyagoktól kellene a gáztartóba jutni. Ez azonban lehetetlen, ha a fejlesztő anyagok és készülékek tisztátlanok. A mindenféle keverékből kifejlett szénsav és a soha tisz­taságot nem látott mosó palaczkokban, s gáztartóból vízzel összekevert szénsav szá­mos mérges és fertőző anyaggal van felru­házva. A nyers vitriol igy arzénikumot is jut a szódavízbe. Ennyi magában is elég lenne a rosszból. Hanem a tisztátalan keze­lés még egész regimentjét hozza a káros befolyásoknak a fogyasztó közönség szer­vezetébe. Nemrégiben Írták a lapok általános megbotránkozásra, hogy némely hölgyek micsoda czéh'a használják a szódavizes pa- laczk csövét. Ehhez járul még az is, hogy oly háztól, hol ragályos beteg van, a hasz­nált szódavizes palaczk visszakerül a szál­lítóhoz a nélkül, hogy valakinek eszébe ju­tott volna a beteg által használt palaczk csövét megtisztítani.

Next

/
Thumbnails
Contents