Vendéglősök Lapja, 1899 (15. évfolyam, 2-24. szám)
1899-08-05 / 15. szám
XV-ik évfolyam. 1899. 15. szám. Budapest, augusztus 5-én. „PINCZEREK LAPJA“ A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczévek és kávéházi segédek érdekeit felkaroló szakközlöny. ,Az első magyar orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéhoz segéd-egylet“, a „Szatmár-Németi pinczér-egytet“, a „Székesfejérvári pinczér- egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélyzo-egylet“, a „Győri pinczér-eg^let“, a „Révkomáromi vendéglősök- és kávésok ipartársulata“, az „Aradi pinczér-egylet“nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-pek, az „Aradi vendéglősök- és kávésok-egy?sa!ité“-nek, az .Újvidéki szállodások-, vendéglősök- és kávésok ipartársulatának“, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök-, kávésok-, ko'-csmárosok- és pinczérek-egyleté“-nek és a „Székesfehérvári vendéglősök- kávésok és italmérök ipartársűlatá“-nak „az újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatának“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik havonkint kétszer, minden hő 5-én és 20-an. Előfizetési ár: Egész évre .... 6.— Félévre ............................3. Háromnegyed évre . 4.50 Évnegyedre .... 1.50 Laptulajdonos és felelős szerkesztő: IHÁSZ GYÖRGY, Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII. kerület, Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések id* intézendők. Vendéglősök szövetkezete. Bécsben nem várt nagy hatást értek el a keresztény szocialistáktól kezdeményezett gyakorlati előadások a szociális kérdésről. Az előadásokat az osztrák és német katholikusok egyházi és világi férfiainak legkiválóbbjai tartartották s eszméik észrevehetőleg vésődtek a nagyszámú hallgatóság szivébe. Ha összefoglaljuk azokat a ja^ vasiatokat, a miket a tudós és tapasztalt férfiak a szociális bajok orvoslására tettek, úgy azokat röviden, precise ebben fejezhetjük ki: A társadalom minden osztályának szövetkezése közös gazdasági czéljaik elérésére. A mikor világszerte s hazánkban is egyre nagyobb hullámokat ver a szövetkezeti mozgalom, akkor szomorún kell látnunk, hogy csupán a vendéglősök azok, a kik nálunk e téren nemcsak nem mozognak, hanem annyira tájékozatlanok, hogy, az egész közvélemény megbotránkozására, még mások szövetkezeti mozgalma ellen is merészkednek beugratásukat megkisérleni oly elemek, a melyek a borkereskedők compromittált vagy compro- mittálható csoportjának érdekhálö- jában vergődnek. Nekünk az a nézetünk, hogy a vendéglősök önmaguk ellen vétenek, ha a szövetkezeti mozgalmaknak gátul akarnak szolgálni ; mert érdekeik azt parancsolják, hogy a szövetkezeti mozgalmak sikerre vezessenek s igy maguk is mielőbb szövetkezetté alakulhassanak. Mily áldásos volna, ha a Vendéglősök országos termelő és fogyasztó szövetkezete helyi fiókjaival megalakulna, mindenki belátja, ha figyelmesen átgondolja a vendéglősök szükségleteit és körülményeit. • Először is vegyük számba a bort. A bort a vendéglősök jobb módú része maguknál a termelőknél vásárolja össze. Hogy mily fáradságos, mennyi egészségrontó futkosással járó feladat ez, azt a vendéglősök legjobban tudják. S ez még a kisebbik baj ; a nagyobbik a bizonytalanság, a mi a tér- mési viszonyok szerint áll elő. A bor, mely a vendéglősipar fundamentális czikke, nagy figyelmet kiván. Nem elég az, hogy jó és tiszta legyen, hanem az is kívánatos, hogy egyfaju legyen. Hány vendéglős bukott el azért, mert a vendégeitől megkedvelt bort különben jó, de más fajtájú borral kellett fölcserélnie. Ehhez járul még némely bortermelő megbizhatlansága, hanyagsága, vagy tudatlansága, a mik ellen vajmi nehéz a védekezés szövetkezetek nélkül. Mennyivel könnyebb, nyugalmasabb, biztosabb lesz a vendéglősök helyzete, ha szövetkezetté alakulva, megbizható, szakértő férfiakkal nagyban vásároltatják össze a borokat s azokat közös pinezé- ben tisztán, egyöntetűen kezeltetik. Ezzel azt érik el, bogy a bort nagyban vásárolva, kedvezőbb áron kapják s a szövetkezeti pincze ke= vesbiti a vendéglős dolgát, gondját s olcsóbbá teszi a borok gondozását, a mellett a kereskedői hasznot is a vendéglősöknek juttatja. A vendéglősökre tehát a gazdák borértékesitő szövetkezete nem lehet ártalmas, mert ezek szerves összeköttetésbe lépnének a »vendéglősök szövetkezetével,» a melyben nagyfogyasztót s anyagilag biztos vevőt találnának. így egymásra támaszkodva, a két szövetkezet csakhamar felvirág- zanék s a vendéglősök bor tekintetében csakhamar oly helyzetbe kerülnének, a minőt ma még álomban sem mernek remélni. Ehhez járulna még az is, hogy e kevésbbé jómódú s szomorú jövő elé sodrott kisebb vendéglősök is fölsegittetnének ; lehetővé tétetnék számukra, hogy kicsinyben vásárolva sem lennének kénytelenek a borpancsolókkai uzsora-üzleteket kötni. Hogy ez a borpancsoló uzsoraüzlet hány igyekvő, jobb sorsra érdemes vendéglőst juttatott koldusbotra. azt fölösleges számokkal kimutatnunk. Elég annyit felhoznunk a helyzet jellemzésére, hogy ezek a borpancsolő kereskedők az utóbbi időben tömegesen bérlik ki a kiRai számunk 12 oldal.