Vendéglősök Lapja, 1899 (15. évfolyam, 2-24. szám)
1899-05-05 / 9. szám
6 Vendéglősök Lapja 1899. május 5. politikájának első alapelveként kiemeli, hogy a tőkebeszerzés csak részvények kibocsátása által történhetik. Az igazgatóság a múlt évben tizenhatezdr részvényt kínált a részvényeseknek, a mit azok teljes mértékben génybe is vettek. Egy másik fontos elv, hogy az építési tőke a fedezésre álló czimletek kellő időben való értékesitése által szerzendő be, továbbá, hogy a társaság pénzügyi erejét fejleszteni kell az üzlet emelkedésével. A jelentés második része az uj vonalak kiépítéséről és az uj műszaki berendezésekről szól' Busbach Pérer örömmel fogadja a két előterjesztést és reméli, hogy a társaság az illetékes hatóságok jóakaratu támogatása mellett tovább is fejlődni és virágozni fog. Rámutat arra a nagy közgazdasági haszonra, mely a 47 kilométernyi vasút kiépítése által a fővárosra háromlott. Az igazgatóság és különösen a vezérigazgató szerencsés pénzügyi politikájának folyománya az elért szép o dmény, a melyért a közgyűlés nevében is elismerését és háláját fejezze ki. A közgyűlés lelkes éljenzéssel tette magáévá a javaslatot. Jankovits Béla dr. részvényes kérdést intéz a külön tartalékalap rendeltetése és jövedelmezősége iránt, Jelűnek vezérigazgató kifejti, hogy a külön tartalékalap intézménye az engedelem-okmányon nyugszik, természetesen növekszik minden emisszió által. Az igazgatóság igyekszik, hogy annak gyümölcsözővé tételét javítsa, de vannak olyan értékek, melyeknél a gyümölcsözés nem kizárólagos szempont, a milyen például a földalatti vasút és az ujpesti-rákospalotai vasút stb. Végül kiemeli, hogy éppen e szempontok vezetik az igazgatóságot, a mikor az idén tervbe vette, hogy üres telkeit beépítteti. A tölszó- laló és a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a választ. A napirend harmadik pont- aként Jelűnek vezérigazgató tett előierjesz- tést a forgalmi személyzet segitü alapjáról melyre az 1897-iki közgyűlés 100 ezer frtot szavazott meg. Javaslatára a mai közgyűlés újabb 10 ezer frtot szavazott meg erre a czélra és megnyugvással vette tudomásul, hogy a társaság személyzetének nyugdijsza- bályzata már ki van dolgozva és jóváhagyás alatt van. Ezután a felügyelő bizottságba Forgó Istvánt választották be, mire a közgyűlés véget ért. Nyilt levél Tek, Szauer Sándor urnák Szombathely. Kedves kollega Ur! A nekem küldött „Étlap és ítalisme“ czimü könyvet megkaptam, hálás köszönet érte. Valóban kedves kollega ur, e jeles munkájával egy óriási hézagot töltött be. E könyv nélkül a szakismeret nem volt teljes s tényleg a nélkül most már kevesen is ognak ellehetni; szükséges az nemcsak egyeseknek, de egyáltalán véve mindazoknak, kik a Gastronomia terén Üzletszerűen vagy privátim mozognak. Hasznát veheti úgy a gazdaasszony) szakácsné, kézileány, mint az elsőrangú szállodás, kávés vagy a ma belépett ta- noncz. A kitűnő művet lapozgatva, először is a gyakorlati tényező ötlik szemembe s meglep az az óriási kincs, mit kedves kollega ur e könyvben fölhalmozott; odaadással s nagy szakértelemmel összeállított miiben a vendéglős ipar terén előforduló legkisebb részlet is föltalálható s ép ezért megvagyok győződve, hogy minden e szak, mához tartozó kollega a könyvet haladékta. lanul megszerzi s érte szerzőnek hálás kö- j szonettel is tartozik. A jeles műhöz szívből gratulálva maradok kiváló tisztelője Sz.-Fehérvár, ápril 21. 1899. Fekete Géza kávés. Az Eugehczég ügye. Az Engel-féle nagy bor-panamának egy újabb fázisához érkeztünk el. Tudvalevő dolog, hogy az Engel József fiai pécsi borkereskedő-czéget a budapesti V. es VIII- kerületi rendőrkapitányság harmincz napi, illetőleg 10 napi elzárásra és 1000 forint, illetőleg 300 forint pénzbüntetésre Ítélte borhamisítás miatt. A czég az Ítéletet meg- felebbezte a főkapitányhoz, ki a minap hozta meg a másodfokú Ítéletet, mely a legnagyobb mértékben meglepő. A főkapitány a czéget a borhamisítás vádja alól fölmentette^ ellenben szabálytalan pinczekezelés czimén elitélte. Szinte hihetetlen dolog ez. Mikor száz és száz korcsmárosnál lefoglalt Engel-féle bőrről kiderül, hogy az hamisított, mikor Pécs város és a környék egész közönsége igen jól tudja, nyíltan beszél róla, hogy miképen hamisitották és hamisítják Engel urék a borokat, mikor számadatokkal be van bizonyítva, hogy az Engel czég hat- szorta több bort adott el évenkint, mint a mennyit vásárolt és termesztett, mikor az egész ország közvéleménye, föllázadva a szemérmetlen csaláson, hangosan követeli a hamisítók szigorú büntetését, akkor Budapest fő- és székváros főkapitánysága a már elitéit czéget fölmenti a borhamisítás vádja alól. Nincs sok szavunk a dologhoz, mert az ügy még ezután kerül a végleges, harmadik fórumhoz, a belügyminiszterhez. A két borellenőrző bizottság ugyanis természetesen megfelebbezte a főkapitány érthetetlen Ítéletét s nemcsak megfelebbezte azt, hanem igen éles szavakban kelt ki az elintézés ellen. Nekünk, mint a közvélemény egyik orgánumának, a végleges Ítéletig igen rövid a mondani valónk. t> ■ Kár a hatóság tekintélyét gyanúnak kitenni, kár az amúgy is elterjedt nézetet dokumentálni, hogy : a kis tolvajokat felakasztják, a nagyokat pedig futni hagyják... Önkéntelenül elgondolkodik az ember, hogy ugyan mi oka lehet az ilyen Ítéletnek ? Az igazság bizony nem. Érdekkel várjuk a harmadfokú Ítéletet^ a melynek szigorú igazságosságát az egész ország közönsége nevében követeljük. (Regg. IJ.) CSARNOK. Reszket a harmat.... Reszket a harmat gyönge fűszálon, Csak a csók tartja, hogy el ne szálljon. Reszket a lelkem, reszket csakis érted, Csókolj meg rózsám, hiszen megígérted. Add ide szádat, édes kis szádat, Csóközönben vész el gödrös állad. Valahány angyal van az Isten körül. Boldogan néz ránk s vélünk együtt örül. Almaimnak bűbájos tündére Oh jer, vezess az üdv ösvényére, Még csöpp ajkadon ajkam összeforrva, Nem vágyik lelkem a mennyei honba. Muczus. A magyar álarczos mulatságok történetéhez. — Irta ; Floridor — Mint sok más szokása a pogány korszaknak, a farsang is igy származott át a keresztény világba. Az állarczosmenetek, álarczosbálok tulajdonképen nem egyebek, mint utánzatai a római Saturná- fiáknak és e miatt a középkorban, nálunk is sok ellenséges indulattal találkoztak. Különösen nagy dévajkodásoknak Kassa város magistaratusa, a mit következő' s a reformáczió korából maradt jegyzőkönyv örökit meg : „A bötsületes és Nemes Község nagy fájdalommal érti aztat, hogy éjjel egy Némelye mezítelen karddal járnak, farsangolnak, csillaggal járnak, sőt még az Asszony-állatok is éjjelei farsangolnak, férfi-ruhába öltözvén, meztelen karddal járnak, mely Dologért ax Ur Istennek haragja száll reánk ha elszenvedjük.“ A múlt század közepén és vége felé azonban már sokkal enyhébben gondolkoztak őseink az „álarczos* mulatságokról. Mária Terézia idejében, 1765 — 69 táján különösen fényes redutotot tartottuk a pozsonyi főurak s mint egy régi feljegyzés mondja : ,,A’ nagy, városi Freyball alkalmatosságával minden úri RendenléTó'k maskarába valának öltözve“ s utána teszi hogy ,,Még olyan komoly és nagy tekintetű Uraságok, mint Wlassics és Kernben udvari kamarai tanácsosok is Maskarát vevének föl, még pedig sárga selyem chinai Ruházatot.1*
