Vendéglősök Lapja, 1898 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1898-04-20 / 8. szám
4 Vendéglősök Lapja 1898. április 20. tett függelékkel kibővítessenek. A szcsz- italmérési kizárólagos jogosultság 18%. évi január l-ével megszűnvén, a kereskedők és szatócsok, különösen azok, akik az elmúlt év végéig a kizárólagos szeszitalmérési jogosultság volt bérlőinek engedélye alapján az égetett szeszes italok poharazását és nyílt edényekben — elvitelre utczán át való elárusitását gyakorolták, most tömegesen folyamodnak az iránt, hogy e jogosítványok gyakorlatában továbbra is meghagyassanak. Kétségtelen lévén, hogy a szeszitalmérési kizárólagos jogosultság megszűnte uj helyzetet teremtett s az is kétségtelen lévén, hogy az 5000 leiken alóli községekben is foroghatnak fenn oly körülmények, melyek a kereskedők és szatócsoknak a jelzett jogosítványokkal leendő ellátásuk indokolják, főleg pedig arra való tekintettel, hogy a községek jelentékeny száma arra hivatkozik. hogy a fogyasztási adókat abban a reményben váltották meg, hogy a kereskedő és szatócs kimérések száma apasztva nem lesz s hogy ily irányban biztatást is nyertek a pénzügyi közegek részéről, az 1894. évi ápril hó 18-án kelt 67.842/893. számú körrendeleteranek a belügyminiszter úrral egyetértőén eszközölt módosítása mellett megengedem, miszerint: a) azokban a községekben, melyekben 1895 év végig a szeszitelmérési jog kizárólagos alapon volt biztosítva és a melyekben 1896. évtől kezdve maga a község váltotta meg vagy vette bérbe a fogyasztási-, ital- és italmérési adókat — habár a község lakossága 5000 lelken alól is van — arra időre, mig az adókat maga a község a jelenlegi szerződés alapján bírni fogja, az 1888 évi XXXV, t.-cz. 3 §-ában meghatározott köz- igazgatási hatóság beleegyezése mellett mindazoknak a kereskedőknek és szatócsoknak, kik az 1895. évben az égetett szeszesz italok poharazását és nyílt edényekben elvitelre — az utczán át — való elárusitását tényleg gyakorolták, b) hogy nem csak az a) pontban emltett községekben, hanem mindenütt, azoknak a kereskedőknek és szatócsoknak, kik afennebb említett jogosítványokat már az állami italmérési jövedék életbe lépése előtt is gyakorolták volt s e jogosítvány gyakorlatában — habár a kizárólagos jog bérlőinek engedélye tolytán is — 1895. év végéig megmaradtak, az égetett szeszesz italok poharazására és nyílt edényekben elvitelre — utczán át való elárusitásra engedély adassék. Az a) és b) pontban emlitett engedélyeket a kir. pénzügyigazgatóságok saját hatáskörükben kiadhatják, természetesen csak akkor, ha az illetékes közigazgatási hatóság a folyamodók személye vagy helyisége ellen kifogást nem emel. Egyebekcen az 1888. évi XXXV. t.-cz. 3. §.-ának rendelkezései tartandók szem előtt. Egyidejűleg felhatalmazom a kir. pénz- ügyigazgatóságokat, hogy mindazokat a kérvényeket melyek a szóban forgó jogosítványok megadására vonatkoznak — habár első- fokulag el lettek döntve, vagy pedig feleb- bezés folytán innen kiegészítés végett adattak vissza — jelen rendeletéin alapján és annak értelmében saját hatáskörükben intézzék elSörös palaczkoknak nem kell feltétlenül pecséttel vág j «»lom lem ezzel ellátva lenni, mert elégséges, ka a palaczkok lezárása a ezég beégetett vágj ránjomot pecsétjével ellátott parafa«! ngóval történt. A m. kir. pénzügyminiszter f. é. jan. hó 11-én 105650/1897. sz. a. kelt határozatával a következőt mondotta ki: M. kir. pénzügyigazgatóságnak Budapesten. Az 1888. évi 33450. sz. végreh. utasítás 3. §-ának második bekezdésében foglalt általános érvényű határozmányokban előirt azon követelménynek, hogy szeszes italoknak korlátolt kismértékben való elárusitása csakis parafadugóval és érczkupakkal vagy a ezég pecsétjével ellátott zárt edényben történhetik; tekintettel a söröspalaczkok kezelésével általánosan követett eljárásra, a sörre nézve elég tétetett azáltal, hogy a kismértékbeni elárusítónál használt sörös palaczkok lezárása a ezég beégetett vagy rányomott pecsétjével ellátott parafadugóval történt. A Kőbányai Kiiály Serföző részvény- társaság panasza azonnali jelentéstétel és intézkedés véget azzal a figyelmeztetéssel adatik ki, mely szerint a kismértékben elárusítók azon cselekménye, hogy a ezég beégetett vagy rányomot pecsétjével ellátott parafadugóval lezárt palaczkokhan hoznak sört forgalomba: kihágásnak tényálladékát nem képezi, s igy e miatt az adóköteles felek büntetéssel nem sújthatok. és I. K.“ Avendégló'sök kongresszusa. Szombathely, április 11. Ki tudná, hogy mi lesz még ezzel a mi kongresszusunkkal. E lap hasábjain többször megírtam, hogy Szombathelyen orsz. értekezletet nem lehet tartani, részint az ott uralkodó elked- vetlenedés miatt, részint ama titkos közvélemény miatt, hogy úgyis hiábavalóság az egész; de állításomat mindig siettek a jóakaratnak szép szavakkal megcáfolni, Persze tettekkel nem lehetett! Mikor elhatározták, hogy a nyugdíj kongr. Debreczenben lesz, a „Vendéglősök Lapjáéban ajánlottam, hogy Szombathely helyett menjünk mi vendéglősök is Debreczenbe és tartsuk ott a pinezé- rekkel együtt a végrehajtó bizottságtól elpuskázott kongresszusunkat. A debreczeni ipartársulat foglalkozott is evvel a tervvel és bele is egyezett, csak az volt még hátra, hogy a szombathelyiek beleegyezzenek, tudtommal ezek ezt örömmel tették volna, de ez idő alatt a szombathelyi jogtanácsos irt Vetéssynek Debreczenbe, hogy ők áskálódnak Szombathely ellen s igy a sértett debreczeniek elejtették az én tervemet. Ha akkor Bokross ur s a végrehajtó bizottság segítségemre sietett volna, akkor egész biztosan sikerült volna a két kongr. egyesíteni, de most már későn. Most majd lesz szerencsénk egy nyilatkozatot olvasni, a melyben az lesz, hogy a szombathelyiek igen szívesen átengedik a kongresszust Debre- czennek ; a debreczeniek pedig lesznek oly önérzetesek és most már nem fogják elfogadni. Hogy miért engedik „igen szívesen“ át a kongresszust Debrecennek, annak az oka az, hogy a jogtanács dr, Szabó László egy 600 (hatszáz) forinton felüli számlát nyújtott be a vendéglős érdekcsoportnak kiegyenlítésre. Persze ha kongresszus nélkül a költség már akkora, mekkora lenue még akkor, ha kongresszus is lenne. Vándor Géza. A kortes érdekből elhúzott kongresz- szus, a végrehajtó bizottság tapintatlanságának eme szomorú viszhangját csattanósan ismétli az alábbi nyilatkozat: Nyilatkozat. A. „Vendéglős" cimii lapban Bokross Károly ur által hozzánk intézett nyílt levélre válaszólag ezennel kijelentjük, hogy semmi kifogásunk sincs az ellen, mikép folyó évben Debreczenben congresszus tartassák, mert mi az 1896 évi vendéglős con- gressus határozatából kifolyólag 1897. szeptember 22. és 23-ikára az országos vendéglős congressust Szombathelyre egybehív tűk, mert ezen szombathelyi congressusnak megtartását a végrehajtó bizottság ide vonatkozó határozata meggátolta, SILLÁR-GYAR részvénytársaság Budapest, VII. Ilka-utcza a Csömöri-uttól jobbra, a Stefánia-ut mögött. közlekedés a zuglói lovasuttal. Az összes világitó rendszerek részere (úgymint: villany, gáz, acetylen. benzin, borszesz és gazolin) csillárok szállítására ajánlkozik. Honi gyártmány. Stylszerti kidolgozás. Dús választék. Olcsó árak* Teljes vendéglői, kávéházi és szállodai berendezésekre, eredeti Tervezetekkel és költségvetésekkel díjmentesen szolgálunk. Régi csillárok aranyozása, tisztítása és átalakítása jutányosán eszközöltetik. y
