Vendéglősök Lapja, 1898 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1898-03-20 / 6. szám
1898. márczius 20. Vendéglősök Lapja 5 Schodl Máténénak 15 frt, özv. Urbacsek János- nénak 25 frt, Schöner Bettinek 10 frt, özvegy Somogyi Józsefnének 10 frt, özv. Válfy Fercncz- nének 15 frt, Sperlak Jánosnak 10 frt, Gebauer Antalnak 10 frt, Hatton Antalnák 5 frt, Bujdosó Józsefnek 10 frt, Bingwald Sámuelnek 9 frt 95 kr. összesen 419 frt 95 kr. A most bemutatott két kimutatás egybevetéséből kitűnik, hogy a lefolyt 1897. évben segélyezésre fordittatott 1195 frt 95 kr. mindenesetre oly összeg, mely számos elszegényedett tag- tás és özvegy nehéz sorsát enyhítette. Az eddig felsoroltakban a t. közgyűlésnek leplezetlen képét nyújtottuk kifejtett tevékenységűnk és munkásságunknak, feltártuk egyúttal társulatunk anyagi helyzetét és igy vagyoni állapotát, miért is felkérjük a t. közgyűlést, hogy ugry működésünk, mint a pénztár kezelése tárgyában a rendelkezésre álló adatok alapján, az elnökség, a választvány, valamint a pénztárok és számvizsgálók részire az alapszabályok értelmében a felmentvényt megadni méltóztassék. Egyúttal felkérjük a t. közgyűlést az ezennel bemutatott 1898. évi költségelőirányzat elfő- eradása és jóváhagyására; a költségelőirányzat bevételi rovatában 6900 frtot tüntet fel, melylyel szemben a kiadások 5900 frtot tesznek k. minek folytán a társulat vagyona újabban 1000 írttal fog gyarapodni. Most pedig áttérünk a mai napirend lényeges pontjára, t. i. az indítványokra. A választmány a humanisztikus czélokat s/em előtt tartva, nem zárkozhatik el attól, hoay saját nézetének és benső meggyőződésének kifejezést ne adjon az által, hogy két indítványát meleg figyelmébe és pártfogásába ajánlja a t. közévül Gnek. A válásztmány ehhez képest javalolja : 1.. hogy a közgyűlés az országos vendéglős, kávés stb. nyugdíj-egyesület alaptőkéje gyarapításához 5000 írttal járuljon, ha az tényleg megalakul. 2., hogy az ipartársulat tiszta jövedelmének fele, évenkint a tervbe vett vendéglős- és pinczér- menhely alaptőkéje gyarapítására fordittassék. A m:dőn évi jelentésűnket ezennel berekesz- tenénk, kérjük azt jóváhagyólag tudomásul venni és a napirenden levő tárgyak megvitásába és eldöntésébe bocsátkozni. Tekintetes elnök ur! Szegeden nagymérvű mozgalom indult egy „Országos Pinczér-egylet“ alakítása iránt, melynek élén ugyancsak Szegeden megjelenő „Uj Kor“ kizárólag a mozgalom szolgálatára kijelölt pinczérlap áll. E mozgalom immár Győrre is eljutott s Szeged példájára tegnap állott össze a mozgalmi bizottsági tagok gyűjtésére az uj korú mozgalom számára. Midőn tek. czimed becses figyelmét a mozgalomra felhívjuk: legyen szabad kérnem, miszerint a mozgalmat pártolni, az egyletben mozgalmi bizottságot alakítani, ez által tagokat gyűjteni, méltóztassék. Igen kérjük t. czimat, miszerint az orsz. pinczéregylet ügyét b. jóindulatába fogadni, az eszmét lehetőleg a legszélesebb körben terjeszteni s tagokat gyűjteni szíveskedjen. Kérjük jelen felhívásunkat az egyleti helyiségben felolvastatni stb. stb. — Sok aláírások. Xa már ha Győr is megmozdult akkor csak lehet valami a dologban. F>oós Gyula. SteinMM Jenő. Mesterséges disznózsír. A Chemislhes Centralblatt nagyon érdekes eseményekről ad hirt; arról tudniilik, hogy amig Európában a tudósok folytonosan ígérgetik a mesterséges táplálékokat a közönségnek, a közönség pedig hiszi is, nem is, addig az amerikaiak tényleg megcsinálták a mesterséges sertés-zsirt, I sőt nemcsak mecsinálták, de óriási mennyiségben | áruba is bocsátották, még pedig nemcsak Amerikában, hanem Európában is. Klimont vegyész zsirelemezö tanulmányában ugyanis oly sertészsírra akadt, amely ugyan- j azokat a tulajdonságokat mutatta a kémszerek | hatására, mint a laboratóriumban szervtelen anya- j gokból összeállított zsir. Ez felkeltette érdeklődését és titokban utána járt e zsir származásának. Ily módon rájött, hogy a kédéses zsir Amerikából jutott Európába. Tömege kitett 300 métermázsát és használatban semmi külömbözó'séget nem mutatott a valóságos sertészsírtól és a vevők közül egyetlenegy sem ismerte fel mesterséges voltát, sőt ebbeli gyanújának sem adott kifejezést. Bővebb részleteket a tisztán tudományos szaklap közöl a 300 métermázsányi zsir árulásáról és származásáról, azért meg kell elégednünk azzal a tapasztalattal, hogy igenis jelenleg már s;ke- rült sertés-zsirt összeállítani sertéstenyésztés nélkül és a közönség közt nem akadt senki, akinek amannál kevésbé izlet volna. Az amerikaiak ezt a zsírt kétségkivüli szervtelen anyagokból készítették, mi azt mutatja, hogy ők az ilyenféle, már rég ismert, készitésmód egyszerűsítésére jöttek rá, miáltal azt olcsóbbá, a mesterséges zsírt pedig az állati zsírral versenyképessé tették. Yalószinii, hogy igen sokat is nyertek rajta és eljárásukat ezért is tartják titokban. Kémiai szempontból a zsir nem igen komplikált -vegyület. Három anyagból áll (palmitin, stearin és olienből), melyeket nagyon könnyű a^ általános közhasználati gliczerinből és egyes savakból előállítani. Abban a czikkbeD, amelyre többször történt fentebb hivatkozás, már volt erről szó. Ott ugyanis elmondatott, hogy az alkohol a levegő oxigénjével vegyülve, ugynevezet zsírsavat ad. Ha ezeket a zsírsavakat gliczerinnel összehevitjük, megkapjuk a különféle izü zsirokai, igy lud-, sertés stb. zsírhoz hasonlókat. Az amerikaiaknak, úgy látszik, sikerült ezeket az anyagokat oly olcsón termelni, hogy a sertészsírral kiállhatják a versenyt. Titkolódzásuknak az üzleti szempontokon kívül még más oka is lehet: félnek attól, hogy zsírjukat, mint hamisitotatt, nem veszik meg. E téren ugyanis hihetetlenül sok csalássaal találkozunk. Kiszitenek manapság sertés-zsirt fagygyuból, repczeolajból, pálmaolajból stb. s ez még nem lenne baj, hanem abban van a veszedelem, hogy ezeket az anyagokat mérges szerek segítségével alakítják át zsírrá, s e, szerek egy része aztán ! benne marad a zsírban. Nagyon gyakori eset példánl, hogy maró- j lúgot, gipszet, gáliczot stb. találhatni a mester- 1 séges zsírokban. Ezeknek a kiválasztása tudniillik Budapest. 1898. máczius havában. A választmány. Az idők. jele. Utána néztem, hogy Győrből voltak-e képviselettel megbízva néhányan a szegedi és budapesti kongresszuson, de hiába, még egy szálat sem tudtam kidrukkolni sőt az üdvözlő iratokból is hiányzik Győr város pinczérkara. Akkor bizonnyal nem lehetett még nekik okuk panaszra még kevésbé jótékonyczélu mozgalom pártolására, De minden esetre örvendetes jel, ha ebből a csendes városból, alábbi levél lett szétküldve: A. fővárosi pinczérek egyik köztiszteletben álló tagját mutatjuk be ezúttal t. olvasóinknak. Steinhübel Jenő Kőbányán a Mőszner-féle szálloda régi derék föpinezére született Budapesten. Iskoláit jó sikerrel bevégezvén, a pinezéri pályára lépett, ezen a rögös pályán vendégeinek és főnökének szeretetét kiérdemelvén, számos jótékony emberbaráti egyesületnek tagjává lett. Szorgalmas és munkás ember, kinek nemes törekvéseit hogy siker koronázza, a legőszintébben kívánjuk.
