Vendéglősök Lapja, 1898 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1898-02-20 / 4. szám
XlV-ik évfolyam. 1898. 4. szám. Budapest, február 20-án. „PINCZÉREK LAPJA.“ A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéházi-segédek érdekeit felkaroló szakközlöny. „Az első magyar orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti k&véház segéd-egylet“, a „Szatmár-Németi pinczér-egytet“, a „Székesfejérvári pinczér- egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a „Győri pinczér-egvlet“, a „R'évkomáromi vendéglősök- és kávésok ipartársulata“, az „Aradi pinczér-egylet“nek, a „Szabadkai piuqzér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök- és kávésok-egyesületé^-nek, az „Újvidéki szállodások-, vendéglősök- és kávésok ipartársulatának“, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek és a „Kassai vendéglősök-, kávésok-, korcsmárosok- és pinczérek-egyleté“-nek HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik havonkint kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár: Egész évre .... 6.— | Félévre ..........................3.— Háromnegyed évre 4.50 Évnegyedre .... 1.50 Laptulajdonos év felelős szerkesztő; IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII. kerület, Akáczfa-utcza 3-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Ölvedy János. Mai számunkkal Ölvedy János kőbányai derék szaktársunk jólsikerült arczképét mutatjuk be t. olvasóinknak. Ölvedy János született 1857-ben Alsó- Némedin. A magyarosodásnak mindenha leglelkesebb és legbuzgóbb zászlóvivője volt, tevékeny részt vesz a kőbányai társas élet mozzanataiban, mint vendéglős pedig előzékenysége és megnyerő modora által tisz: teletet és becsülést vívott ki magának. Ő egyik lelkes támogatója az országgyűléshez terjesztendő kérvény ügyében megindított mozgalmunknak; legutóbb a kőbányai szaktársakat saját házában levő vendéglőjébe értekezletre hívta egybe, hol a nagyszámban megjelent vendéglősök a beterjesztendő kérvényt mindnyájan aláírták. Nemes és hazafias buzgolkodásához őszinte szívből gratulálunk s kívánjuk hogy iparunk javára az Isten őt sokáig éltesse! Budapesti vendéglősök meggyaláztatása. A bécsiek nemzetközi «Kochkunst» kiállításának fiaskóját már érintettük tudósításainkban, de hallgattunk az oda zarándokoló buda- gesti vendéglősök fiaskójáról. Most azonban szólásra kényszerit Grundel János elnöki jelentése, melyet az ipartársulat január 15-iki ülése elé terjesztett s a mely az «Értesítő.’» szerint igy hangzik : Elnök a bécsi nemzetközi konyhamüvészeti kiállítással foglalkozva. felemlíti, hogy Budapest igen csinos kiállítással volt képviselve s különös méltatást érdemel GLilék Frigyes ur kiállítása, mely átalános feltűnést keltett, nemkülönben Kovács E. M, kiállítása. Előadásában kiterjeszkedik egy hírlapi felszólalására is, melyben a bécsiek magatartása helytelen világításban van feltüntetve. Szerinte a budapestiek megkülönböztetett előzékenységben részesültek s éppen azért azt az indítványt bocsátja eldöntés alá: nem volna-e helyén való a kiállítás szervező bizottságát átiratilag üdvözölni fi A választmány rövid eszmecsere után elhatározza, hogy a kiállítás szervezőbizottságához üdvözletét intéz. Eddig a tudósitás. Hát abban igaza van Gunáel elnök urnák, hogy a budapestiek a bécsiektől«megkülönböztetett előzékenységben részesültek.» A megkülönböztetett előzékenység azonban ilyen formában nyilvánult: A kiállítás megnyitása előtt hire járt, hogy a budapesti kirándulók nem számíthatnak valami barátságos fogadtatásra Ez igen hihető volt, mert a Lueger-aera, óta isme. retes irántunk a császárváros hangulata. Seiller azonban, a ki a bécsikiállitás elnöke volt s magyar- országi származású, levelet irt Gun- áelkez, melyben biztatta, hogy csak bátran menjenek a magyarok, majd meglátják, hogy a bécsiek jobbak a hírüknél. És a «magyarok» mentek. Futárnak előre küldötték KemVerencz urat, hogy ez értesítse a bécsi col- légákat érkezésükről, hogy ezek készen legyenek fogadtatásukra. Hallgatásba merültek a zarándokok, mikor átrobogtak a Lajtán s torkukat köszörülve, az üdvözlőbeszédekre adandó kacskaringós válaszokon törék a fejüket. Mikor eléjök tűntek Bécs tornyai, izgatottan ugráltak föl a zarándokok (óh ! ezeknek az uraknak Bécs láttára mindig hevesen dobog föl a szivük !) s midőn berobogtak a pályaházba, ugyancsak ágaskodtak, hogy mielőbb megláthassák az üdvözlésükre váró collégák sokaságát. Ott azonban, mint egy felkiáltójel, vagy tilalomfa, Kern Eerencz egyedül álldogált s kitörvén belőle a «galgenhumor», igy köszöntötte az ámuló zarándokokat: Üdvözlöm önöket a bécsi orthodox hitközség nevében f Hosszúra nyúlt ábrázattal, senkitől észre nem véve hajttattak ki búsmagyarjaink a «Koch Kunst»-ba, a hol zavartalanul őgyeléghettek, DOMINO SEC pezsgő. Versenyez nemcsak az összes hazai, de valamennyi külföldi pezsgő gyártmánynyal is. Gyár: Velenczén, Fejérm. Központi iroda: Budapest, ¥111. kerület üllői-ut 60-ik szám. Mai számunk 10 oldal.
